Sablon:Jegyzetelő sabloncsalád/doc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
< Sablon:Jegyzetelő sabloncsalád

Előljáróban egy gyorstalpaló a sabloncsaládhoz

  1. A Jegyzetek szakaszába azt írod, hogy {{Jegyzetek}}. Ez ahhoz kell, hogy a lábjegyzetek megjelenjenek.
  2. A Források szakaszában részletesen leírod a felhasznált forrásokat (például citlibbel, vagy cite bookkal, vagy gyalog), és a sorok elejére egy-egy rövid azonosítót írsz, így:
    • {{hely|Kovács 1978}} Kovács Pista: Születésem története. 1978.  
  3. A cikkben minden olyan helyen, ahol hivatkozni akarsz erre a forrásra, ilyeneket írsz:
    vagy
    • {{refhely|Kovács 1978|5. old. bla bla }}
  4. Ha csak szövegelni akarsz:

Ennyivel már megélsz.

A sablonos hivatkozási módszer arra alapul, hogy a forrásokat felsoroljuk és azonosítjuk a sor elejére írott {{hely}} sablonnal a Források szakaszban. Ezekre a helyekre lehet aztán hivatkozni a cikk szövegéből a {{refhely}} sablon segítségével. A refhelyben megjegyzéseket is mellékelni lehet minden egyes forráshivatkozáshoz külön.

A {{jegyzet}} sablonnal megjegyzést lehet valamihez hozzáfűzni, a megjegyzés lehet forráshivatkozás nélküli is. Ezek a megjegyzések ugyanabban a „Jegyzetek” szakaszban jelennek meg, mint a forráshivatkozások.

Ehelyett lehet a {{jegyzet*}} sablont is használni, és ez azoknak jó, akik a megjegyzéseket nem szeretnék a hivatkozásokkal elkeverve látni, és külön „Megjegyzések” szakaszt, és külön „Hivatkozások” szakaszt használnak (ilyenkor nincs „Jegyzetek” szakasz).

Minden sablonnál gondolni kell arra, hogy a „paraméternév=paraméterérték” forma kötelező, ha egy paraméterértékben egyenlőségjel van (mint az az url-ekben gyakori). A névtelen paramétereknél a paraméter sorszáma szolgál paraméternév gyanánt. Ha ilyenkor nem adjuk meg a paraméter sorszámát, akkor az olyan, mintha a paraméter teljesen hiányozna.

A jegyzetelő sabloncsalád sablonjai

Sablon Feladat

Alapsablonok

{{jegyzet | szöveg }} egy megjegyzés[1]
{{refhely | helyazonosító }} röviden hivatkozik a Források szakaszban felsorolt részletes forrásleírások egyikére egy helyazonosító segítségével[2]
{{refhely | helyazonosító | szöveg }} röviden hivatkozik a Források szakaszban felsoroltak valamelyikére, kiegészítve az oldal pontosításával vagy más lábjegyzettel [3]
a kis számmal a lábjegyzetbe, onnan a források felsorolásába ugrathatunk
{{jegyzetek }} a Jegyzetek szakaszában gondoskodik arról, hogy a { { jegyzet } }, { { refhely } } és { { refweb } } sablonokba írt lábjegyzetek láthatóvá váljanak
{{hely | azonosító }} a források felsorolásában a sorok elején áll, helyazonosítót rendel egy-egy részletes forrásleíráshoz

Sablonok gyakorlottabbaknak

{{refweb | hely | szöveg | az egyik lapjának webcíme | azonos=refnév }} Hivatkozik a források felsorolásában arra a sorra, ami egy webhely főlapjának leírását és webcímét (url) tartalmazza, és ezt kiegészíti ugyanazon a webhely egy másik lapjának webcímével is[4]

A kis számmal a lábjegyzetbe, onnan az "online" feliratra kattintva a weblap megfelelő helyére ugrathatunk, vagy az helyazonosítóra kattintva a főlap leírásához.

A refweb kaphat egy azonos= paramétert is egy névvel, ami az adott referenciaösszeállítást azonosítja. Ennek ismételt előfordulásakor elég az { { azonos | refnév } }, és az összes összetartozó hivatkozás együtt jelenik meg a lábjegyzetek között.
{{refhely | hely | szöveg | hely | szöveg | hely | szöveg | hely | szöveg | azonos=refnév }} hivatkozás maximum tizenegy forrásra egyetlen lábjegyzetben[5]
A refhely kaphat egy azonos= paramétert is, ami az adott referenciaösszeállítást azonosítja. Ennek ismételt előfordulásakor elég az { { azonos | refnév } }, és az összes összetartozó hivatkozás együtt jelenik meg a lábjegyzetek között.
Ez utóbbi lehetőség használata nélkül is együtt jelennek meg az azonos helyekre hivatkozó lábjegyzetek, feltéve, hogy szabad szöveget nem tartalmaznak.
{{refhely* | hely | szöveg | hely | szöveg | hely | szöveg | hely | szöveg | azonos=refnév }} ugyanaz, mint a refhely, de a Megjegyzések szakaszában jelenik meg
{{azonos | refnév }} ismétlődően előforduló lábjegyzet[5]
{{jegyzet* | szöveg }} jegyzetelés egy a forráshivatkozásoktól elkülönített lábjegyzet részbe, amit a { { sablon:Megjegyzések } } jelöl ki.[* 1]
{{Megjegyzések }} kijelöli azoknak a lábjegyzeteknek a szakaszát, ahol a { { jegyzet* } } sablon segítségével írt megjegyzések láthatóvá lesznek, tehát egy a forráshivatkozásoktól elkülönített lábjegyzet-szakaszt
{{refindex | azonosító | azonosító (folyt.) }} betűvel (vagy más szabadon választható azonosítóval) jelölt megjegyzéshez a szövegbeli index. Csak az azonosító eleje látszik az indexben. A megfelelő azonosítóval jelölt helyhez ugrat.
{{hely | azonosító | azonosító (folyt.)megjegyzés }} betűvel (vagy más szabadon választható azonosítóval) jelölt megjegyzés elhelyezése tetszőleges helyen

Technikai sablonok

A technikai sablonok a cikkekben nem, csak a többi sablon kódjában használatosak.
{{refmutat | hely | szöveg }} közvetlenül látható helyazonosító és szöveg, nincs lábjegyzetDevecseri 1981 22.o.. A helyazonosítóra kattintva közvetlenül a részletes forrásleíráshoz jutunk. Használata a cikk szövegében nem ajánlott.
{{lefele nyilacska | hely }} lefelé mutató nyilacska, class=dokulink; link, backlink, buboréksúgó a helyazonosítóból képezve. (elavult)
{{hiba | sablonnév | a hiányzó paraméter sorszáma névelővel }} Pirosbetűs (class=error) hibajelzés.
A részletes ismertetőkhöz az illető sablon nevére kattintva juthatunk el.
Ha az egeret a megjelenített kis nyilak és számok fölött nyugodni hagyjuk, akkor a sablonba írt szövegek kattintás nélkül is olvashatóvá lesznek a tiptoolban úszva.

Navigálás

  1. Ha az egyes sablonok által megjelenített kis nyilak és számocskák fölött az egeret egy kis ideig nyugodni hagyjuk, akkor a sablonkban megadott szövegek úszva, egy úgynevezett buboréksúgóban (tooltip) láthatóvá válnak. Ez sok esetben már elegendő információ, és nem szükséges a továbbkattintás.
  2. Egy lefelé mutató nyilacskára kattintva közvetlenül az illető forrásleíráshoz ugratunk, egy számocska viszont előbb a lábjegyzetbe visz, ahonnan szintén tovább lehet ugratni a forrásleíráshoz.
  3. Egy forrásleíráshoz ugratva az azonosító háttere kiszínesedik.
  4. A forrásleírások azonosítóját megelőző felfelé mutató nyilacskájára kattintva az ehhez a forrásazonosítóhoz tartozó lefelé mutató nyilacskák közül az elsőhöz ugratunk, aminek a háttere ki is színesedik.

Hivatkozási stílusok

A sabloncsalád nem köti meg, hogy a rövid hivatkozások képzésében vagy a részletezett forrásleírásban milyen stílust kövessünk (APA, Harvard, stb.). Ezekhez itt találunk segítséget:

  • Hkoala/Fj (Tapasztalatcsere a rövid forrásazonosítók képzéséről)
  • (...)

A sabloncsalád azt sem szabja meg, hogy milyen sablonokat használjunk a forráshelyek részletes leírásához ( cite book, citlib, stb. ), vagy hogy használjunk-e sablonokat egyáltalán. Segítségül szolgálhat:

  • (...)

Minta a sablonok használatára

;Alapsablonok:
Az 1846–1847-es erdélyi országgyűlés felterjesztésére 
az uralkodó 1847. október 12-én erdélyi kincstárnokká nevezte ki, 
egyszersmind belső titkos tanácsosi címet 
is kapott.{{refhely|Zoványi 1977}}

A református iskola építésére 
20 aranyat adott.{{jegyzet| Az aranyforintot 119 osztrák forinttal egyenlőnek tekintették.}}  
A kolozsvári református teológiai akadémia alapjához 
4000 forinttal járult hozzá.{{refhely|Zoványi 1977|405. o.}} 

A [[Koós Ferenc]]-féle bukaresti református iskola építésére 
20 aranyat adott.{{jegyzet| Az aranyforintot 119 osztrák forinttal egyenlőnek tekintették. }}

;Összetettebb minták:

Az ő anyagi segítségével alakult meg 1859-ben Sepsiszentgyörgyön 
a református kollégium, 
jelenlegi nevén [[Székely Mikó Kollégium]]. 
Ez utóbbira végrendeletében 60 000 forintot hagyott.{{refhely|Szinnyei 1891|1349. o.,| Egyed 1993|98–99. o.}}
A kolozsvári [[Protestáns Teológiai Intézet (Kolozsvár)|református teológiai akadémia]] 
alapjához 4000 forinttal járult hozzá.{{refhely|Zoványi 1977|405. o.}}

;Megjegyzések:
{{Megjegyzések|1}}
;Hivatkozások: 
{{Hivatkozások}}
;Források:
* {{hely|Devecseri 1971}} {{citlib |kiadó = Magvető Könyvkiadó |hely = [Budapest |cím = Bikasirató  |szerző = Devecseri, Gábor  |év = 1971 |url=http://openlibrary.org/works/OL3620210W/Bikasirato%CC%81}}
* {{hely|Devecseri 1981}} {{cite book |publisher = Magvető |isbn = 9632714954 |place = Budapest |title = Antik tanulmányok  |author = Devecseri, Gábor. |year = 1981 |id = 9632714954 }}
*{{hely|JSTOR}} {{citlib|cím=JSTOR digital archive of academic journals and other scholarly content|url=http://www.jstor.org/|kiadó=Jstor.org}}
*{{hely|Szinnyei 1891}} Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.
*{{hely|Szophoklész 1979}} {{citlib|cím= Szophoklész drámái|sorozat=Bibliotheca classica|szerző=         Szophoklész|kiadó=      Európa| év =    1979}}
*{{hely|Tóthné 1992}} {{cite book |publisher = Bersenyi Dániel Tanárképző Főiskola |isbn = 9637173358 |place = Savariae [Szombathely] |title = Devecseri Gábor könyvtárának katalógusa |author = Tóthné Király, Katalin. |year = 1992 |id = 9637173358 }}
* {{hely|Zoványi 1977}} [[Zoványi Jenő]]: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. 3. jav., bőv. kiadás. Budapest: Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodája. 1977. 405–406. o. {{ISBN|963-7030-15-8}} [http://digit.drk.hu/?m=lib&book=3&p=1878 Online elérés]
Alapsablonok

Az 1846–1847-es erdélyi országgyűlés felterjesztésére az uralkodó 1847. október 12-én erdélyi kincstárnokká nevezte ki, egyszersmind belső titkos tanácsosi címet is kapott.[6]

A református iskola építésére 20 aranyat adott.[7] A kolozsvári református teológiai akadémia alapjához 4000 forinttal járult hozzá.[8]

A Koós Ferenc-féle bukaresti református iskola építésére 20 aranyat adott.[9]

Összetettebb minták

Az ő anyagi segítségével alakult meg 1859-ben Sepsiszentgyörgyön a református kollégium, jelenlegi nevén Székely Mikó Kollégium. Ez utóbbira végrendeletében 60 000 forintot hagyott.[10] A kolozsvári református teológiai akadémia alapjához 4000 forinttal járult hozzá.[11]

Megjegyzések
  1. Halottégető rabszolga, akit félig megnyírtak, hogy ne tudjon megszökni.
Hivatkozások
  1. Kiszera méra bávatag.
  2. Rácz 2001
  3. Éder 1978 12.o. – a kifejezés csak ezen a helyen fordul elő
  4. JSTOR Quem deus vult perdere dementat prius
  5. ^ a b Devecseri 1971 55.o.; Devecseri 1981  12.o.; Tóthné 1992 32.o.
  6. Zoványi 1977
  7. Az aranyforintot 119 osztrák forinttal egyenlőnek tekintették.
  8. Zoványi 1977 405. o.
  9. Az aranyforintot 119 osztrák forinttal egyenlőnek tekintették.
  10. Szinnyei 1891 1349. o., Egyed 1993 98–99. o.
  11. Zoványi 1977 405. o.
Források
  • Adamik 1971: Catullus versei. Adamik Tamás. Tankönyvkiadó. 1971. = Auctores Latini.
  • Benkő 1971: Benkő Samu: Középajtától Európáig. In: Sorsformáló értelem. Bukarest. 1971.
  • Devecseri 1971: Devecseri, Gábor: Bikasirató. [Budapest: Magvető Könyvkiadó. 1971.  
  • Devecseri 1981: Devecseri, Gábor.. Antik tanulmányok. Magvető. 9632714954 (1981). ISBN 9632714954 
  • Egyed 1993: Egyed Ákos: Mikó Imre 1805–1876. In: História XV. 1993. 5–6. sz. 54–56.
  • Éder 1978: Éder Zoltán: Benkő József nyelvészeti munkássága és az Erdélyi Magyar Nyelvművelő Társaság. Budapest: Akadémiai. 1978. ISBN 9630513838
  • JSTOR: JSTOR digital archive of academic journals and other scholarly content. (hely nélkül): Jstor.org.  
  • Kőváry 1859: Kőváry László: Erdély történelme. Pest: Ráth Mór. 1859–1866.
  • Szinnyei 1891: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.
  • Szophoklész 1979: Szophoklész: Szophoklész drámái. (hely nélkül): Európa. 1979. = Bibliotheca classica,  
  • Rácz 2001: Rácz János: Népi növényneveink. In: Magyar Nyelvőr. 125. évfolyam 3. szám. 2001. július–szeptember. ISSN 1585-4515
  • Szabó–Tarnai 1988: ' Benkő József levelezése. A leveleket összegyűjtötte és a jegyzeteket szerkesztette Szabó György és Tarnai Andor. A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete. 1988. ISBN 9632221532.
  • Tóthné 1992: Tóthné Király, Katalin.. Devecseri Gábor könyvtárának katalógusa. Bersenyi Dániel Tanárképző Főiskola. 9637173358 (1992). ISBN 9637173358 
  • Zoványi 1977: Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. 3. jav., bőv. kiadás. Budapest: Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodája. 1977. 405–406. o. ISBN 9637030158 Online elérés

Ismert korlátok és hiányosságok

  1. A { { hely } } sablonnal azonosított forrásleíráshoz a cikk szövegének több helyéről is eljuthatunk, és ilyenkor (helyesen) kiszinesedik a { { hely } } háttere. Visszafelé irányban viszont a szóba jöhetőek közül csak az első hivatkozás háttere színesedik ki, a többi (helytelenül) nem.
    • Sürgősen megoldandó hiányosság! A megoldáshoz javascript kegészítésre lenne szükség, amiben segíthetsz!
    Azt kellene a scripttel elérni, hogy a class=dokulink összes azonos horgonya egyszerre kiszinesedjen egy ilyen helyre kattintáskor: [ [ #back:horgonyid ] ] Jelenleg csak az a hely színesedik ki, ahova a kattintás oda is ugrat, és ez az első hivatkozás a helyre.
    Ötletadónak szolgálhat: Extension:HarvardReferences/Scripts - MediaWiki
  2. Ha a { { refweb } } sablon hármas számú paramétereként megadott webcím hosszú, akkor a webcím figyelmen kívül marad, és csak ennyi látszik helyette: [ online]. Például egy „google book” egy bizonyos lapjára nem tudunk a { { refweb } } sablonnal rámutatni.
    • Az egyik lehetséges megoldás, hogy a { { refhely } } sablont használjuk, és ebben megadjuk az oldalszámot vagy valamilyen más szöveges információt, aminek a segítségével az olvasó el tud navigálni a főlapnak a { { hely } } után megadott webcíméről a hivatkozott lapra.
    • Egy másik lehetséges megoldás, hogy minden egyes hivatkozott lapot külön helyként fogunk fel amik egyenként önálló sort és azonosítót kapnak a forrásleírások között, ezekre aztán a { { refhely } } segítségével hivatkozunk.
  3. A sablonok a kis számok és nyilak buboréksúgóit (tooltip) a title HTML-attributum segítségével jelenítik meg, és ezt nem minden böngésző kezeli megfelelően
    • Ajánlott többek közt a Chrome, IE, Firefox, Opera és a Safari böngészök használata.
    • A kis számokra és nyilacskákra kattintva is hozzájuthatunk ugyanahhoz az információhoz.
  4. Ha a szövegben egy sablon fordul elő, akkor a buboréksúgóban ennek kibontása jelenik meg.
    • megoldás?
  5. A hivatkozás azonosítója az első és az utolsó helyen nem tartalmazhat kapcsos zárójelet, a { { sablon:hely } } hibásan reagál rá, lásd sablon:hely/regressziós tesztelés
    • Megoldás: Ne használj kapcsos zárójelet az azonosítókban.
  6. Nincs ellenőrzés és hibajelzés ha nem létező illetve elírt forrásleírás azonosítót használtunk.
    • Kérdés, hogy ez baj-e. Lehetővé teszi ugyanis, hogy már azelőtt beleírhassuk az azonosítókat a szövegbe, hogy a forráslistát felállítottuk vona.
  7. Szerencsésebb lenne, ha egy forrásleírásra ugratva az illető sor fölötti és nem pedig az alatta levő részt látnánk az ablakban, tehát ha a célhely az ablak legalsó sorává lenne. Ekkor ugyanis lenne esély arra, hogy egyszerre látsuk a forráshivatkozást és felette a jegyzeteket. A jegyzetekre való ugratáskor viszont ugyanezért jó a szokásos ablakon belüli ugratás, tehát amikor a célhely az ablak legfelső sorává válik.
    • A böngésző ugrat ezen a módon a lap kérdéses helyére: [ [ #hely ] ]. A megoldáshoz alighanem egy javascript varázslatra lenne szükség.
  8. A paraméterek elején és végén az üres helyek nem játszanak szerepet.
    • Nem hiba, hanem szolgáltatás.
  9. A sablonok paramétereinek első jeleként nem adható meg kettőspont, pontosvessző, csillag vagy kettőskereszt.
    • Megoldás: Ne írj a paraméterek első jeleként kettőspontot, pontosvesszőt, csillagot vagy kettőskeresztet.

Információk a sablonok továbbfejlesztőinek

  • A { { hely } } sablon által létrehozott horgonyok prefixe hely: és a class="dokulink" szabályozza a szinezést a MediaWiki:Common.css-ben.
  • A forráshelyekre hivatkozó sablonok által létrehozott horgonyok prefixe back: és a class="dokulink" szabályozza a szinezésüket a MediaWiki:Common.css-ben.
  • Regressziós tesztelés
A sablonok későbbi kiegészítésekor vagy más megváltozatásakor a sablonhoz tartozó regressziós tesztelés(ek) segítségével ellenőrizhető, hogy a változtatások után is helyesek-e még a korábbi funkciók.
Ha egy szerkesztő a sablont új funkcióval egészíti ki, akkor az ahhoz tartozó regressziós tesztelés(eke)t is megfelelően ki kell egészítenie az új funkcionalitást tesztelő esetekkel.
A sabloncsalád regressziós tesztlapjai a sablonok funkciójának megértésre is alkalmasak: