Temesy Győző

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Temesy Győző
Született Hermann Győző
1887. november 2.
Temesvár
Elhunyt 1977. április 20. (89 évesen)
Budapest
Foglalkozása geográfus,
pedagógus,
iskolaigazgató,
cserkészvezető
Iskolái Temesvári Piarista Gimnázium

Vitéz Temesy Győző (1925. szeptember 1-ig Hermann Győző,[1][2] 1935-ig Temesi Győző;[3] Temesvár, 1887. november 2.Budapest, 1977. április 20.) magyar földrajztudós, földrajztanár, gimnáziumi igazgató, cserkészvezető.[4] A Magyar Földrajzi Társaság főtitkára, a Katolikus Tanáregyesület igazgatósági tagja, valamint a Magyar Cserkészszövetség országos társelnöke volt.[5][6]

Pályafutása[szerkesztés]

Középiskolai tanulmányait a temesvári főgimnáziumban végezte. 1906-tól 1910-ig a Budapesti Tudományegyetemen tanult; 1911-ben földrajz–történelem szakos középiskolai tanári oklevelet szerzett és doktorált.[4]

1918-1922 között történelem-földrajz szakos tanárként dolgozott a IX. Kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnáziumban (1921-től Fáy András nevét viseli). Ő lett az iskola 1921-ben alakult Lóczy Lajos cserkészcsapatának első parancsnoka.[7]

1934-1940, illetve 1941-1944 között ő szerkesztette a Földrajzi Közleményeket, a Magyar Földrajzi Társaság 1873-ban alapított tudományos folyóiratát.[5][8][9]

Cserkészvezetőként részt vett az 1913-as vági tutajút megszervezésében.[10] 1920-ban a Magyar Cserkész című lap első főszerkesztője lett.[11] Ő vezette a magyar kontingenst az 1924-es koppenhágai és az 1929-es birkenheadi dzsemborin.[12] Tagja volt az 1933-as gödöllői dzsembori táborparancsnokságának is.[13]

Művei[szerkesztés]

  • Zsebatlasz 1914 (szerk., Kogutowicz Károllyal). Magyar Földrajzi Intézet, 1913.[14]
  • Magyar cserkészvezetők könyve (társszerző). Magyar Cserkészszövetség, Budapest, 1922.[15]
  • A koppenhágai jamboree 1924 (szerk.) Budapest, 1924.[16]
  • Cserkészkönyv a cserkészéletre készülő magyar fiúk számára (szerk.) Magyar Cserkészszövetség, Budapest, 1926.
  • Az erdők ezermestere (szerk.). Szerzői, Budapest, 1926.
  • Magyarország története cserkészek számára. Magyar Cserkészszövetség, Budapest, 1928.
  • Az angliai cserkész világtáborozás. 1929.
  • Vitéz Karakó pályát tör – képek az angliai világjamboreeről. 1929.
  • A csejennek romlása – regényes indián történet. Franklin-Társulat, Budapest, 1929.
  • Győzni – az új magyar fiú regénye. Franklin-Társulat, Budapest, 1929.
  • Cserkészkönyv. Magyar Cserkészszövetség, Budapest, 1931.
  • Élni – Az új magyar fiatalok regénye. Franklin, Budapest, 1931.
  • A visszacsatolás könyve – Magyarország területi épségének ügye kérdésekben és feleletekben. Szerzői, Budapest, 1934.
  • Magyar cserkészvezetők könyve 1-3. Magyar Cserkészszövetség, Budapest, 1934-1936. Szerk. Sík Sándor.
  • Cserkészkönyv – A cserkészéletre készülő magyar fiúk számára. Magyar Cserkészszövetség, Budapest, 1935. Szerk. Sztrilich Pál.
  • A nyár pedagógiai felhasználása. 1935.
  • Sasok országában.[17] Franklin-Társulat, Budapest [1938]. Szerk. Cholnoky Jenő.
  • A hazatérő Felvidék. Magyar Cserkész, Budapest, 1938.
  • A Föld felfedezői és meghódítói I-V. (társszerző). Révai, Budapest, 1938.
  • Földrajzi zsebkönyv 1939 (szerk.) Magyar Földrajzi Társaság, Budapest, 1939.
  • A magyar föld és népe. Földrajz a gimnázium és leánygimnázium I. osztálya számára (Karl Jánossal). Franklin-Társulat, Budapest, 1939.
  • A világrészek leíró földrajza. A gimnázium és a leánygimnázium II. osztálya számára (Karl Jánossal). Franklin-Társulat, Budapest, 1939.
  • Földrajzi zsebkönyv 1940. Magyar Földrajzi Társaság, Budapest, 1940.
  • Földrajzi zsebkönyv 1941 (szerk.) Magyar Földrajzi Társaság, Budapest, 1941.
  • Országgyarapító Horthy Miklós. Mefhosz Könyvkiadó, Budapest, 1941.[18]
  • Földrajzi zsebkönyv 1942 (szerk., társszerző) Magyar Földrajzi Társaság, Budapest, 1942.
  • Magyar cserkészvezetők könyve I-II. – A cserkészet neveléstana / A cserkészcsapat élete (szerk.) Magyar Cserkészszövetség, Budapest, 1942-43.
  • Földrajzi zsebkönyv 1943 (társszerző). Magyar Földrajzi Társaság, Budapest, 1943.[19]
  • Diadalmas cserkészliliom 1910-1942. Budapest, 1943.[16]
  • Földrajzi zsebkönyv 1944 (szerk.) Magyar Földrajzi Társaság, Budapest, 1944.[20]
  • Életre-halálra. Budapest, 1944.[21]
  • Földrajzi zsebkönyv 1945 (szerk.) Magyar Földrajzi Társaság, Budapest, 1945.[22]
  • Az ember harcol. (Történelmi regény; Zrínyi Miklós és a szigetvári ostrom.) Franklin.[23]

Temesy három könyve (Élni; Győzni; Országgyarapító Horthy Miklós) szerepel az Ideiglenes Nemzeti Kormány által, a Szovjetunióval kötött fegyverszünet nyomán betiltott „fasiszta szellemű és szovjetellenes sajtótermékek” listáján.[24] (Az Ideiglenes Nemzeti Kormány névsorát Moszkvában állították össze.)

Fordítások[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 1922-ben még Hermann Győző néven jelenik meg könyve
  2. Farkas Tamás: A dzsemborik első évszázada (magyar nyelven) (doc). Kaszap István cserkészcsapat. (Hozzáférés: 2008. december 27.)
  3. 1926-1931 közötti könyvek ezen a néven
  4. a b Temesy (magyar nyelven). Magyar katolikus lexikon. (Hozzáférés: 2012. december 27.)
  5. a b Dévay Walter, Wéber Erik: dr. vitéz Temesy Győző (magyar nyelven). mftk.dyndns.hu. (Hozzáférés: 2008. december 27.)[halott link]
  6. Perjámosi Sándor: A Lax fivérek tanárai a Trefort utcai gyakorló gimnáziumban, 1938-1941 között (magyar nyelven). 136. évfolyam, 6. szám. Természet Világa, 2005. június. (Hozzáférés: 2008. december 27.)
  7. A gimnázium tanárai 1945-ig (magyar nyelven). Fáy András Közlekedésgépészeti Műszaki Szakközépiskola. [2008. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. december 27.)
  8. Kollega Tarsoly István (főszerk.); Fábry György (szerk.) year=1996-2000: A földrajztudomány hazai kiadványai (magyar nyelven). Magyarország a XX. században. Babits Kiadó, Szekszárd / OSZK. (Hozzáférés: 2008. december 27.)
  9. [1]
  10. A magyar vízicserkészet rövid története (magyar nyelven). Magyar Cserkészszövetség V. cserkészkerülete. [2007. október 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. december 27.)
  11. Dr. Sztrilich Pál (1900-1960). [2008. október 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. december 27.)
  12. Constantinovits Milán: Magyar Cserkésztörténelem - Kronológia, kiemelkedő alakok, bővebb ismertetés (magyar nyelven). 46. Kapisztrán Szent János cserkészcsapat. (Hozzáférés: 2008. december 27.)[halott link]
  13. Bakay Kornél: Jamboree (magyar nyelven). Ragyogj cserkészliliom!. JATE Egyetemi Könyvtár, 1989. (Hozzáférés: 2008. december 27.)
  14. [2]
  15. Archivált másolat. [2013. május 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. december 27.)
  16. a b Archivált másolat. [2007. május 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. december 27.)
  17. {{ |url=http://real-eod.mtak.hu/7912/}}
  18. [3][halott link]
  19. [4][halott link]
  20. [5][halott link]
  21. [6]
  22. [7][halott link]
  23. Archivált másolat. [2009. február 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. december 27.)
  24. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 530/1945. M.E. számú rendelete a fasiszta szellemű és szovjetellenes sajtótermékek megsemmisítéséről (magyar nyelven) (doc), 1945. február 26. (Hozzáférés: 2008. december 27.)[halott link]
  25. [8]
  26. Archivált másolat. [2013. február 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. december 27.)