Szabó Pál Zoltán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szabó Pál Zoltán
Született 1901. augusztus 26.
Pécs
Elhunyt 1965. július 24. (63 évesen)
Pécs
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása

Szabó Pál Zoltán (Pécs, 1901. augusztus 26.Pécs, 1965. július 24.) geográfus, a Mecsek tudományos feltárója.

Életrajza[szerkesztés]

Középiskoláit szülővárosában, felsőfokú tanulmányait a budapesti tudományegyetemen Cholnoky Jenő tanítványaként végezte. Tanári oklevelének megszerzése után tíz éven át a pécsi Erzsébet Tudományegyetem földrajzi tanszékén Prinz Gyula tanársegédje volt. Közben 1926-ban fél évig ösztöndíjjal Zürichben az idős Albert Heim geológus és Fritz Machatschek geográfus mellett dolgozott.

Tudományos pályafutása[szerkesztés]

Széles körű tudományos munkássága kezdetben főként szülőföldjéhez, Pécshez és a Mecsekhez kapcsolódott. Doktori értekezését 1925-ben Pécs környékének településföldrajzáról írta, később azonban egyre inkább természetföldrajzi kérdésekkel foglalkozott. Részletesen tanulmányozta a Mecsek fejlődéstörténetét, felszínalaktanát és hidrográfiai viszonyait. Az utóbbinak komoly gyakorlati jelentősége volt, mivel Baranya megye vízellátási gondjainak megoldásában fontos szerepet játszik a hegység. Leírta a térség legjelentősebb barlangjait és tervezte a mecseki karszt monográfiájának elkészítését.

A regionális kutatási munkák összefogására 1943-ban megszervezte a Dunántúli Tudományos Intézetet, mely 1954-ben a Magyar Tudományos Akadémia irányítása alá került, és őt nevezték ki igazgatójává. A Mecsek mészköves területén szerzett kutatási tapasztalatai alapján tanulmányait kiterjesztette az ország más karsztos vidékeinek hidrológiai és morfológiai kutatására. Hazánkban ő dolgozta fel elsőként a Bakonyban található trópusi őskarsztokat.

Jelentős szerepet vállalt a tudományos társadalmi szervezetekben is. 1962-ben megválasztották a Magyar Földrajzi Társaság elnökének, a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulatnak pedig társelnöke volt. Társelnöke volt még Magyar Hidrológiai Társaság pécsi csoportjának, valamint a MTESZ Pécs Baranya megyei csoportjának. Tagja volt a Magyar Tudományos Akadémia Földrajzi Bizottságának, a Magyarhoni Földtani Társulat országos választmányának, a Geofizikusok Egyesületének, a Földrajzi Tudományos Kutatócsoport Tudományos Tanácsának, a Természettudományi Közlöny szerkesztő bizottságának, a Földrajzi Értesítő, a Földrajzi Közlemények és a Pécsi Műszaki Szemle szerkesztő bizottságának. Elnöke volt a Tudományos Minősítő Bizottság Földrajzi Szakbizottságának és elnökségi tagja a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat országos választmányának.

Munkásságát a nemzetközi tudományos életben is nagyra becsülték. Tagja volt az Interparlamentáris Unió magyar csoportjának, a Nemzetközi Földrajzi Unió magyarországi bizottságának. Levelező tagja volt az amerikai National Speleological Society-nak.

Bár tudományos munkássága elsősorban a hazai föld jobb megismerésére összpontosult, gyakran megfordult külföldön is. 1954-ben a csehszlovákiai karsztokat tanulmányozta, 1957-ben Albániában és az Osztrák-Alpokban járt, 1959-ben a Szovjetuniót kereste fel. Számos nemzetközi tanácskozáson képviselte hazánkat. Jelen volt az opavai földrajzi kongresszuson, 1961-ben a Bécsben megrendezett III. Nemzetközi Szpeleológiai Kongresszuson, 1963-ban a Nemzetközi Földrajzi Unió stuttgarti karsztszimpóziumán. Váratlanul bekövetkezett halála miatt a IV. Nemzetközi Szpeleológiai Kongresszuson már csak a beküldött előadását olvasták fel.

Munkái[szerkesztés]

  • A mecseki karsztvíz. Hidrológiai Közlöny, 1940.
  • A Mecsek karsztvízrendszere. Hidrológiai Közlöny, 1953.
  • Két mecseki karsztforrás vizsgálata Komló és Pécs vízellátása szempontjából. 1953.
  • A mecseki karsztvíz egészségügyi védelme. 1953.
  • Szakvélemény a siklósi községi fürdő forrásainak vizsgáltatása ügyében. 1953.
  • Részletes jelentés a tettyei karsztakna fejlesztésének módozataira vonatkozólag. 1954.
  • A karszt, mint klimatikus morfológiai probléma. 1956.
  • A magyarországi karsztformák klímatörténeti vonatkozásai. Földrajzi Közlemények, 1956.
  • A Mecsek és a Villányi-hegység barlangjai. Karszt és Barlangkutató, 1961. I. félév. 3–20. old.
  • A pécsi Mecsek karsztvizeinek hidrodinamikai sajátosságai, a fokozottabb hasznosítás módozatai. 1961.
  • A magyarországi karsztosodás fejlődéstörténeti vázlata. 1966.
  • Újabb adatok és megfigyelések a magyarországi őskarsztjelenségekről. 1966.

Emlékezete[szerkesztés]

  • Tiszteletére nevezték el a Szabó Pál Zoltán-zsombolyt.
  • A Cserszegtomaji-kútbarlangban egy termet neveztek el róla és 1981-ben egy emléktáblát helyeztek el tiszteletére.
  • Nevét viselte a Pécsi Vörös Meteor Sportkör Dr. Szabó Pál Zoltán Kutatócsoportja barlangkutató csoport.

Források[szerkesztés]