Mendöl Tibor
| Mendöl Tibor | |
 | |
| Lestyán-Goda János: Mendöl Tibor (Szarvas) | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1905. május 5. Nagyszénás, .svg){kind=small} Osztrák–Magyar Monarchia |
| Elhunyt | 1966. augusztus 21. (61 évesen) Budapest,  Magyar Népköztársaság |
| Sírhely | Farkasréti temető |
| Ismeretes mint | földrajztudós, geográfus |
| Állampolgárság | magyar |
| Házastárs | Molnár Piroska[1] |
| Szülei | Mendöl Lajos Saláth Ilona[2] |
| Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem |
| Iskolái | |
| Felsőoktatási intézmény | Budapesti Tudományegyetem |
| Más felsőoktatási intézmény | Collegium Hungaricum (Bécs) Sorbonne Egyetem |
| Pályafutása | |
| Szakterület | geográfia |
| Kutatási terület | településföldrajz |
| Tudományos fokozat | földrajztudományok doktora (posztumusz; 1967) |
| Szakintézeti tagság | a Magyar Földrajzi Társaság elnöke, az MTA tagja |
| Munkahelyek | |
| Debreceni Egyetem | egyetemi tanár |
| Budapesti Tudományegyetem | egyetemi tanár |
| Jelentős munkái | A Kárpát-medence földrajza (1947) Általános településföldrajz (1963) |
| Szakmai kitüntetések | |
| MTA-nagydíj (1964) Lóczy Lajos-emlékérem (1965) | |
| Akadémiai tagság | rendes (1946–1949) |
 | |
| Mendöl Tibor aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mendöl Tibor témájú médiaállományokat. | |
Mendöl Tibor Kálmán[3] (Nagyszénás, 1905. május 5. – Budapest, 1966. augusztus 21.) földrajztudós, geográfus, egyetemi tanár, MTA-tag, a földrajztudományok posztumusz doktora.
Élete[szerkesztés]
Mendöl Tibor 1905. május 5-én látta meg a napvilágot az alföldi Nagyszénáson. Apja evangélikus lelkész volt a községben. Tanulmányait a szarvasi Vajda Péter Gimnáziumban kezdte majd a Budapesti Tudományegyetemen folytatta mint Eötvös-collegista. 1927-ben a Debreceni Egyetem Földrajzi Intézetében Milleker Rezső mellett lett tanársegéd. 1930–35 között a Sorbonne ösztöndíjasa volt, s tanulmányútjain bejárta Európa nagy részét. Az 1930-as évek második felétől jelentek meg a magyar városokról úttörő kutatásokat tartalmazó, a morfológiai és a funkcionális szerkezet közötti összefüggésekre rávilágító tanulmányai. 1940-től a Budapesti Tudományegyetem emberföldrajzi tanszékének tanára, a Magyar Földrajzi Társaság alelnöke. Ez időben ismerte fel és mutatott rá a német szakirodalomnak az alföldi városokról való téves történeti-földrajzi felfogására. A második világháború után Bulla Bélával megírta a Kárpát-medence földrajzát, majd a Szovjetunió című kötet számára a Szovjetunió földrajzát. 1946. április 11-én a Magyar Földrajzi Társaság elnökének választották, mely címet a társaság 1949-es feloszlatásáig viselt.[4] (Későbbi utóda, 1952-től Bulla Béla lett.) Emellett az időközben általános gazdaságföldrajzi tanszékké átszervezett tanszéke hallgatói részére több jegyzetet is írt. A Szovjetunió településföldrajzáról is készített tanulmányt.
61 évesen, magas vérnyomással küszködve hunyt el. Szülőfalujában emléktábla jelzi születésének helyét.
Emlékezete[szerkesztés]
Az Eötvös Collegiumban nevét viseli a Mendöl Műhely, az egyetem földrajzi diákköre.[5]
Nagyszénáson emléktáblát helyeztek el szülőházán, illetve a vele szemközti parkot róla nevezték el Mendöl Tibor térnek. A kulturális központ minden év május 5-én az iskolával karöltve szervezi meg a Mendöl Tibor Földrajzi Emlékversenyt.
Szarvason a volt gimnáziumában mellszobor őrzi emlékét.
Munkássága[szerkesztés]
A közte és a szociológusok, elsősorban Erdei Ferenc között kifejlődött vita rendkívül termékenyen hatott az egykorú tudományos fejlődésre. A néprajzi kutatásban nélkülözhetetlen település-földrajzi szintézise. Munkássága évtizedek óta közvetlen hatással volt a település-néprajzi vizsgálatokra, elsősorban a mezővárosok kutatására.
Település-földrajzi munkásságában olyan szintetikus felfogáshoz jutott el, amelynek elméleti és módszertani alapjai e tudományág további fejlődéséhez is alapot nyújtanak.
Díjai[szerkesztés]
- Szocialista Munkáért Érdemrend, 1954
- Akadémiai Díj, 1. fokozat, 1964
- Lóczy Lajos-emlékérem, Magyar Földrajzi Társaság, 1965
- Munka Érdemrend, ezüst fokozat, 1966
Művei[szerkesztés]
- Szarvas földrajza (Debrecen, 1928)
- Táj és ember (Bp., 1932)
- Az alföldi városok morfológiája (Debrecen, 1936)
- A felvidék (Bp., 1940)
- Die Stadt im Karpathenbecken (Bp., 1943)
- A városföldrajz tárgyköre és feladatai (Bp., 1946)
- A Kárpát-medence földrajza (Bulla Bélával, Bp., 1947)
- A magyar emberföldrajz múltja, jelen állása és feladatai (Bp., 1947)
- A Szovjetunió földrajza (Bp., 1948)
- A szocialista településföldrajz problémái (Bp., 1954);
- Általános településföldrajz (Bp., 1963, 1964-ben az MTA-nagydíjjal, a Magyar Földrajzi Társaság Lóczy-emlékéremmel jutalmazta)
Posztumusz kiadások[szerkesztés]
- A földrajztudomány az ókortól napjainkig (Budapest, 1999)
- Város a Kárpát-medencében (Nagyszénás, 2000)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Mendöl Tibor halálának anyakönyvi bejegyzése
- ↑ Koszorús Oszkár (2023): Orosházi evangélikus segédlelkészek 1898–1902. Orosházi Harangszó 30. 1. sz. 2.
- ↑ Mendöl Tibor felvételi kérelme (Forrás: ELTE Egyetemi Levéltár, Eötvös Collegium Levéltára)
- ↑ Magyar Földrajzi Társaság - Rólunk. [2023. október 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. október 24.)
- ↑ Mendöl Műhely
Források[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon
- Magyar életrajzi lexikon 2.
- Probáld Ferenc 2005: Mendöl Tibor munkássága és szellemi öröksége. Földrajzi Közlemények CXXIX, 7-14.
