Mendöl Tibor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Mendöl Tibor
Mendöl Tibor.jpg
Született 1905. május 5.
Nagyszénás, Osztrák–Magyar Monarchia
Elhunyt 1966. augusztus 21. (61 évesen)
Budapest, Magyarország
Nemzetisége magyar magyar
Foglalkozása földrajztudós, geográfus, egyetemi tanár
Sírhely Farkasréti temető, Budapest

Mendöl Tibor (Nagyszénás, 1905. május 5.Budapest, 1966. augusztus 21.) földrajztudós, geográfus, egyetemi tanár, MTA-tag, a földrajztudományok posztumusz doktora.

Élete[szerkesztés]

Mendöl Tibor 1905. május 5-én látta meg a napvilágot az alföldi Nagyszénáson. Apja evangélikus lelkész volt a községben. Tanulmányait a szarvasi Vajda Péter Gimnáziumban kezdte majd a Budapesti Tudományegyetemen folytatta mint Eötvös-kollégista. 1927-ben a Debreceni Egyetem Földrajzi Intézetében Milleker Rezső mellett lett tanársegéd. 1930–35 között a Sorbonne ösztöndíjasa volt, s tanulmányútjain bejárta Európa nagy részét. A 30-as évek második felétől jelentek meg a magyar városokról úttörő kutatásokat tartalmazó, a morfológiai és a funkcionális szerkezet közötti összefüggésekre rávilágító tanulmányai. 1940-től a Budapesti Tudományegyetem emberföldrajzi tanszékének tanára, a Magyar Földrajzi Társaság alelnöke. Ez időben ismerte fel és mutatott rá a német szakirodalomnak az alföldi városokról való téves történeti-földrajzi felfogására. A második világháború után Bulla Bélával megírta a Kárpát-medence földrajzát, majd a Szovjetunió című kötet számára a Szovjetunió földrajzát. Emellett az időközben általános gazdaságföldrajzi tanszékké átszervezett tanszéke hallgatói részére több jegyzetet is írt. Az SZU településföldrajzáról is készített tanulmányt.

61 évesen, magas vérnyomással küszködve hunyt el. Szülőfalujában emléktábla jelzi születésének helyét.

Emlékezete[szerkesztés]

Nagyszénáson emléktáblát helyeztek el szülőházán, illetve a vele szemközti parkot róla nevezték el Mendöl Tibor térnek. A kulturális központ minden év május 5-én az iskolával karöltve szervezi meg a Mendöl Tibor Földrajzi Emlékversenyt.

Szarvason a volt gimnáziumában mellszobor őrzi emlékét.

Munkássága[szerkesztés]

A közte és a szociológusok, elsősorban Erdei Ferenc között kifejlődött vita rendkívül termékenyen hatott az egykorú tudományos fejlődésre. A néprajzi kutatásban nélkülözhetetlen település-földrajzi szintézise. Munkássága évtizedek óta közvetlen hatással volt a település-néprajzi vizsgálatokra, elsősorban a mezővárosok kutatására.

Település-földrajzi munkásságában olyan szintetikus felfogáshoz jutott el, amelynek elméleti és módszertani alapjai e tudományág további fejlődéséhez is alapot nyújtanak.

Munkái[szerkesztés]

  • Szarvas földrajza (Debrecen, 1928)
  • Táj és ember (Bp., 1932)
  • Az alföldi városok morfológiája (Debrecen, 1936)
  • Die Stadt im Karpathenbecken (Bp., 1943)
  • A városföldrajz tárgyköre és feladatai (Bp., 1946)
  • A Kárpát-medence földrajza (Bulla Bélával, Bp., 1947)
  • A magyar emberföldrajz múltja, jelen állása és feladatai (Bp., 1947)
  • A Szovjetunió földrajza (Bp., 1948)
  • A szocialista településföldrajz problémái (Bp., 1954);
  • Általános településföldrajz (Bp., 1963, 1964-ben az MTA-nagydíjjal, a Magyar Földrajzi Társaság Lóczy-emlékéremmel jutalmazta))

Források[szerkesztés]