Frisnyák Sándor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Frisnyák Sándor
Születési név Frisnyák Sándor
Született 1934. május 14. (83 éves)
Szikszó, magyar
Nemzetisége magyar
Házastársa Barczaházi Éva (1959-1980)
Foglalkozása geográfus, pedagógus, egyetemi tanár
Díjak Apáczai Csere János-díj (2004)
Kitüntetései A földrajztudományok kandidátusa (1983)

Frisnyák Sándor (Szikszó, 1934. május 14. –) magyar pedagógus, egyetemi tanár, geográfus.

Élete[szerkesztés]

Frisnyák Sándor 1934. május 14-én született Szikszón Frisnyák Sándor és Kocsis Margit gyermekeként.

1952-1955 között az Egri Tanárképző Főiskola hallgatója volt. 1963-1966 között az ELTE TTK hallgatója volt.

1955-1957 között Mályiban általános iskolai pedagógus volt. 1957-1963 között a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Borsod megyei titkár-helyettese és folyóiratszerkesztője volt. 1958-1963 között a Borsodi Földrajzi Évkönyv szerkesztője volt. 1960-1963 között a Borsodi Szemle szerkesztőjeként is dolgozott. 1963-1966 között Szegeden főiskolai adjunktus volt. 1966-1968 között Miskolcon gimnáziumi oktatóként dolgozott. 1968 óta a Nyíregyházi Főiskola földrajz szakos tanszékvezetője, 1968-1998 között főiskolai tanára, 1998-2004 között egyetemi tanár, 1972-1987 között főigazgató-helyettes volt, 2005 óta emeritus professzor. 1969-1987 között a Bessenyei György Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményeinek szerkesztője volt. 1995-1998 között a Beregszászi Magyar Főiskola és a Miskolci Bölcsész Egyesület (MBE) professzora és tudományos tanácsadója volt. 1997-ben habilitált.

Kutatási területe a mezőgazdaság földrajza, valamint a történeti földrajz.

Magánélete[szerkesztés]

1959-1980 között Barczaházi Éva volt a felesége. Két gyermekük született; Frisnyák Zsuzsa (1960) és Frisnyák Sándor (1963).

Művei[szerkesztés]

  • Szabolcs-Szatmár megyei földrajzi olvasókönyv I.-II. (1975)
  • Magyarország földrajza (1977)
  • Zempléni-hegység (1978)
  • Kazincbarcika földrajza (1979)
  • Budapest és a megyék földrajza (1984)
  • Történeti földrajz (1985)
  • Szabolcs-Szatmár megye régi térképeken (1989)
  • Általános gazdaságföldrajz (1990)
  • Magyarország történeti földrajza (1990)
  • Rátka - Egy német falu Tokaj-Hegyalján (1991)
  • Tállya (1994)
  • Tájak és tevékenységi formák (földrajzi tanulmányok, 1995)
  • A Kárpát-medence történeti földrajza (1996)
  • A Felvidék történeti földrajza (1998)
  • Szabolcs-Szatmár-Bereg megye földrajza (Boros Lászlóval, 1999)
  • Az Alföld történeti földrajza I.-II. (2000)
  • Europas mitte um 1000 (társszerző, 2000)
  • A Nyírség és a Felső-Tisza-vidék történeti földrajza (2002)
  • Szerencs és környéke (Gál Andrással, 2002)
  • Udvarhelyi Kendoff Károly életműve (2003)
  • Szerencs és a Zempléni-hegység (Gál Andrással, 2003)
  • A Dunántúl és a Kisalföld történeti földrajza (Tóth Józseffel, 2003)
  • A kultúrtáj kialakulása a Kárpát-medencében (2004)
  • Szerencs, Tokaj-Hegyalja kapuja (Gál Andrással, 2005)
  • Szerencs monográfiája (Gál Andrással, 2005)
  • Szerencs, Dél-Zemplén központja (Gál Andrással, 2007)
  • Peja Győző-emlékkönyv (Gál Andrással, 2007)
  • A Hernád-völgy történeti földrajza (2007)

Díjai, kitüntetései[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Viga Gyula 2014: Frisnyák Sándor köszöntése. Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle 49/4, 111-114.
  • MTI ki Kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 9789631787283  
  • Boros László-Viga Gyula: Frisnyák Sándor munkássága Miskolc, 2004 ISBN 9639271365

Külső hivatkozások[szerkesztés]