Xántus János (földrajztudós, 1888–1962)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Xántus János
Született 1888. november 30.
Guraszáda
Elhunyt 1962. november 1. (73 évesen)
Kolozsvár
Házastársa Xántusné Paull Aranka
Gyermekei Xántus János
Foglalkozása geográfus,
geológiai és földrajzi szakíró
Egyetemi végbizotnyítványa 1910-ből

Id. Xántus János (Guraszáda, 1888. november 30.Kolozsvár, 1962. november 1.) földrajztudós, geológiai és földrajzi szakíró, Xántusné Paull Aranka férje, ifj. Xántus János apja.

Életpályája[szerkesztés]

Középiskoláit Déván végezte, a kolozsvári egyetemen szerzett földrajz–földtani szakképesítést 1913-ban. Majláth püspök felkérésére részt vett a kolozsvári Marianum Leánygimnázium létrehozásában, amelyben 1913. szeptember 1–jétől mint óraadó tanár tanított és igazgatója is volt 1939 környékétől, majd 1942-től újból tanára. 1929-ben az Erdélyi Katolikus Akadémia tagja.

Munkássága[szerkesztés]

Földtani kutatásokat a Nagy-Bihar-hegységben, a Déli-Kárpátokban és a Radnai-havasokban végzett, de eljutott Izland szigetére is, itteni kutatásainak eredményeit Izland felszíni formáinak leírása címmel közölte. Felfedezett egy cseppkőbarlangot Élesd (Bihar vármegye) közelében.

Különnyomatban is megjelent fontosabb tanulmányai:

  • A forgószelekről és az erdélyi tornádókról (Kolozsvár 1913);
  • A nagyekemezői gáz égése (Erdély 1934/4);
  • A nagyekemezői földgázrobbanás (A Földgömb 1935/3).

Több középiskolai tankönyvet írt:

  • Európa földrajza (Kolozsvár 1924; újabb kiadása uo. 1934);
  • Románia földrajza (Kolozsvár 1947);
  • Földrajz. Ázsia, Afrika, Amerika, Ausztrália (Xántusné Paull Arankával, Kolozsvár 1924).

Fiával közös kötetei:

  • Erdély bányakincsei és energiaforrásai (Kolozsvár 1945);
  • Románia földrajzi zsebkönyve (Kolozsvár 1948).

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]