Kossányi Béla

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kossányi Béla
Született1894. február 13.
Libetbánya
Elhunyt1968. november 2. (74 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
SírhelyeFarkasréti temető (745-34. fülke)[1][2]
A Magyar Országos Levéltár igazgatója
Hivatali idő
1949 januárja áprilisa
ElődJánossy Dénes
UtódEmber Győző
SablonWikidataSegítség

Kossányi Béla (Libetbánya, 1894. február 13.Budapest, 1968. november 2.) magyar történész, levéltáros, 1949-ben a Magyar Országos Levéltár főigazgatója.

Kossányi Béla
Nem található szabad kép.(?)
Kossányi Béla arcképe

Élete[szerkesztés]

Budapesten szerzett bölcsészdoktori fokozatot, majd 1918-ban levéltárkezelői oklevelet. A következő évtől fogva az Országos Levéltár levéltári tisztje, majd 1923-ban levéltárnok lett, később főlevéltárnokként dolgozott. 1942-ben az Országos Levéltár főigazgató-helyettese, 1937 és 1943 között pedig a Történelmi Társulat titkári, majd 1946-ig főtitkári minőségében működött. 1949-ben a Magyar Országos Levéltár főigazgatója volt.

Jelentős szerepe volt a két világháború közötti időszakban a lengyel-magyar kapcsolatok ápolásában, tagja volt a Magyar Mickiewicz Társaságnak.[3]

Haláláról beszámolt a Népszabadság.

Főbb művei[szerkesztés]

  • Az úzok és kománok történetéhez a XI–XII. században (Századok, 1924);
  • Polonais et Hongrois (Paris, 1930).

További információk és irodalom[szerkesztés]

  • Kossányi Béla. mnl.gov.hu (Hozzáférés: 2015. november 21.)
  • Borsa Iván: K. B. (Századok, 1969. 1. sz.);
  • Ember Győző: K. B. (Levélt. Közl., 1968. 2. sz.);
  • Varga Endre: K. B. (Levélt. Szle, 1968. 3. sz.).
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]