A fehér gárda

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A fehér gárda
Белая-гвардия-1927.jpg
Szerző Mihail Afanaszjevics Bulgakov
Eredeti cím Белая гвардия
Műfaj regény
Kiadás
Kiadó New Russia (magazine)
Kiadás dátuma 1925
ISBN970-732-149-0, 978-970-732-149-6
A Wikimédia Commons tartalmaz A fehér gárda témájú médiaállományokat.

A fehér gárda (oroszul: Белая гвардия, alcíme: Дни Турбиных, A Turbin család napjai) Mihail Afanaszjevics Bulgakov orosz író regénye, melyet – részben saját élményei alapján – 1923 és 1924 között írt. A mű részletekben és erősen cenzúrázva jelenhetett meg.

Színpadi változata (Turbinék napjai) ellen a szovjet művészeti élet élénken tiltakozott, ám ennek ellenére a közönség körében népszerű volt. És ez volt Sztálin kedvenc színdarabja – mintegy 20 alkalommal tekintette meg.[1] 1929-es betiltása után pedig az ő kezdeményezésére mutatták be ismét 1932-ben.[2]

A Szovjetunióban először 1925-ben jelentek meg belőle részletek egy moszkvai folyóiratban (Rosszija). Első teljes kiadására Párizsban került sor 1927-ben és 1929-ben, két kötetben. Első teljes oroszországi kiadására az író halála után negyed évszázaddal kellett várni, válogatott műveinek 1966-os kiadásában. A regényt Bulgakov özvegye rendezte sajtó alá.

Cselekmény[szerkesztés]

Dialog-stop-hand.svg Alább a cselekmény részletei következnek!

A cselekmény az 1918-as esztendő telén játszódik, az író szülővárosában, Kijevben (bár nem nevezi meg nyíltan, a helyszínek és a történet miatt egyértelmű, hogy az ukrán fővárosról van szó). A hátteret a rövid életű független Ukrajna „uralkodója”, a hetman, a „törzsi bitangok” élén a Város ellen vonuló Petljura és a bolsevikok küzdelmei adják. Ezen történelmi események közepette próbálja a Turbin család egyre nehezebbé váló, polgári, értelmiségi és természetesen „fehér” életét fenntartani. A mű főszereplői: Alekszej Turbin, a katonaorvos, öccse, a „junker” (tisztiiskolás) Nyikolka és Jelena Turbin, akit karrierista férje elhagyott.

A Városban mindenki aggódva várja a fejleményeket, és Petljura hadseregétől retteg. Bemutatásra kerülnek a „fehér gárda” tagjai: katonatisztek, fiatal junkerek, Turbinék barátai. Maga Bulgakov rokonszenvezik hőseivel, de nem elsősorban fehér, ellenforradalmi mivoltuk, hanem intellektualizmusuk, becsületességük miatt. Ebből a regényből szinte teljesen hiányzik az író más műveiben karakteres groteszk elem, viszont szatirikus leírásokban, kiszólásokban bővelkedik.

Dialog-go-hand.svg Itt a vége a cselekmény részletezésének!

Magyar kiadások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]