Larry Niven

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Larry Niven
Larry Niven 4840.jpg
Élete
Születési név Laurence van Cott Niven
Született 1938. április 30. (80 éves)
Los Angeles, Kalifornia
Nemzetiség Amerikai
Pályafutása
Irodalmi irányzat Sci-fi
Fontosabb művei Gyűrűvilág
Kitüntetései
Larry Niven weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Larry Niven témájú médiaállományokat.

Laurence van Cott Niven (Los Angeles, 1938. április 30. –) amerikai sci-fi-író. Az egyik leghíresebb regénye az 1970-es Gyűrűvilág (Ringworld), amelyért Hugo, Locus, Ditmar, és Nebula díjat kapott. Művei általában a hard sci-fi műfajába tartoznak, a reál tudományok, az elméleti fizikai elképzeléseire támaszkodnak és gyakran tartalmaznak detektív- és kalandregényi elemeket. A The Magic Goes Away fantasy-sorozatában a mágiát nem megújuló erőforrásként alkalmazza.

Életrajza[szerkesztés]

Niven rövid ideig a Caltechre járt, majd 1962-ben a kansasi Washburn University matematika szakán végzett, pszichológia alapszaki specializációval. Egy évig a UCLA matematika szakán végzett posztgraduális kutatást, azóta is a Los Angeles-i külvárosokban lakik - ez a város számos művében is megtalálható. 1969. szeptember 6-án vette feleségül a szintén sci-fi rajongó Marilyn Joyce "Fuzzy Pink" Wisowatyt.

Munkássága[szerkesztés]

Niven számos sci-fi novellát és regényt írt. Első novellája az 1964-es The Coldest Place, amely a Merkúr árnyékos oldalát mutatta be a címben is szereplő leghidegebb helyként. A novella írásánál még úgy gondolták, hogy a Nap tömegvonzása miatti árapály-jelenség a Merkúr kötött tengelyforgással rendelkezik. A novella megjelenése előtti pár hónapban elavulttá vált, amikor ez az elmélet a csillagászati megfigyelések miatt megdőlt. A Worlds of If 1964. decemberi számában megjelent első novellájáért Niven 25 dollárt kapott.

Számos sci-fi tévésorozathoz írt forgatókönyvet, többek között az 1974-es Land of the Lost sorozathoz és az Star Trek rajzfilmsorozatához. Az Inconstant Moon novellája alapján készült a Végtelen határok egyik 1996-os epizódja.

Niven műveinek nagy része az általa létrehozott Ismert Űr univerzum több ezer évet átölelő idősíkjának egy-egy epizódját dolgozza fel. Ebben az emberiség több naprendszert is benépesít és számos földönkívüli fajjal találkozik, többek között a regényeiben gyakran központi szerephez jutó, agresszív, macskaformájú kzinekkel és a technológiailag fejlett de gyáva Pierson Bábosokkal. A Gyűrűvilág-sorozat is az Ismert Űrben játszódik.

A The Magic Goes Away fantasy-sorozat az 1973-as olajválság premisszáját veszi alapul: a varázsláshoz egy nem-megújuló erőforrás, mana szükséges, amelynek kimerülése a varázslás korlátozásához, technológiai jellegű, szabály-alapú felhasználásához vezet.

A Draco Tavern-sorozat szintén független az Ismert Űrtől; Niven egy számos földönkívüli fajt kiszolgáló kocsmáros nézőpontjából mutat be egy szeszélyes univerzumot.

Művei[szerkesztés]

Ringworld (Gyűrűvilág)

  1. Ringworld (Gyűrűvilág) (1970)
  2. The Ringworld Engineers (1980)
  3. The Ringworld Throne (1996)
  4. Ringworld's Children (2004)

Man-Kzin anthologiák

  1. Man-Kzin Wars (1988)
  2. Man-Kzin Wars II (1989)
  3. Man-Kzin Wars III (1990)
  4. Man-Kzin Wars IV (1991)
  5. Man-Kzin Wars V (1992)
  6. Man-Kzin Wars VI (1994)
  7. Man-Kzin Wars VII (1995)
  8. Man Kzin Wars VIII: Choosing Names (1998)
  9. Man-Kzin Wars IX (2002)
  10. Man-Kzin Wars X: The Wunder War (2003)
  11. Man-Kzin Wars XI (2005)
  12. Destiny's Forge (2007)
  13. Man-Kzin Wars XII (2008)
  • World of Ptavvs (1966)
  • A Gift From Earth (1968)
  • Neutron Star (1968)
  • The Shape of Space (1969)
  • Protector (1973)
  • Tales of Known Space: The Universe of Larry Niven (1975)
  • Three Books of Known Space (1989)
  • The Long Arm of Gil Hamilton (1976)
  • The Patchwork Girl (1980)
  • World of Ptavvs / A Gift From Earth / Neutron Star (1991)
  • Flatlander: The Collected Tales of Gil 'the Arm' Hamilton (1995)
  • Fleet of Worlds Larry Niven és Edward M. Lerner (2007)

Jerry Pournelle-lel közösen[szerkesztés]

  • Inferno (1976)
  • Lucifer's Hammer (1977)
  • Oath of Fealty (1982)
  • Footfall (1985)
  • Moties
  1. The Mote in God's Eye (Szálka Isten szemében; A szálkák) (1974)
  2. The Gripping Hand a The Moat Around Murcheson's Eye (1993)
  • Golden Road
  1. The Burning City (2000)
  2. Burning Tower (2005)
  1. The Legacy of Heorot (1987)
  2. Beowulf's Children (1995)
  3. Destiny's Road (1997)

Dream Park (Steven Barnesszal közösen)[szerkesztés]

  1. Dream Park (Álompark) (1981)
  2. The Barsoom Project (1989)
  3. The California Voodoo Game (1992)
  • The Descent of Anansi (1982)
  • Achilles' Choice (1991)
  • Saturn's Race (2001)

The State[szerkesztés]

  1. A World Out of Time (Időn kívüli világ) (1976)
  2. The Integral Trees (1984)
  3. The Smoke Ring (1987)

Magic Goes Away[szerkesztés]

  1. The Magic Goes Away (1978)
  2. The Magic May Return (1981)
  3. More Magic (1984)
  4. The Time of the Warlock (Greendragon Press)(1984)
    • The Magic Goes Away Collection (2005)

Rajzolt regények és comics-ok[szerkesztés]

Novelláskötetei[szerkesztés]

  • All the Myriad Ways (1971)
  • The Flight of the Horse (1973)
  • Inconstant Moon (1973)
  • A Hole in Space (1974)
  • Convergent Series (1979)
  • Niven's Laws]' (1984)
  • Limits (1985)
  • N-Space (1990)
  • Playgrounds of the Mind (1991)
  • Bridging the Galaxies (1993)
  • Crashlander (1994)
  • Scatterbrain (2003)
  • Larry Niven Short Stories Volume 1 (2003)
  • Larry Niven Short Stories Volume 2 (2003)
  • Larry Niven Short Stories Volume 3 (2003)
  • The Draco Tavern (2006)

Magyarul megjelent művei[szerkesztés]

Regények[szerkesztés]

  1. Gyűrűvilág (Ringworld) - (1970)
  2. Szálka Isten szemében; A szálkák (The Mote in God's Eye) - (1974, Jerry Pournelle-lel)
  3. Álompark (Dream Park) - (1981, Steven Barnesszal)
  4. Időn kívüli világ (A World Out of Time) - (1976, Steven Barensszal)

Novellák és novelláskötetek[szerkesztés]

  1. Nem sokkal a vége előtt, magyar kisregény-válogatás: Not Long Before the End (1960), What Good is a Glass Dagger (1972), The Magic Goes Away (1979)
  2. Az alakváltó fegyver (The Soft Weapon) (1967) - Galaktika 227., 228., és 229
  3. A birodalom emléke (A Relic of the Empire) (1966) - Galaktika 42.
  4. A leviatán (Leviathan!) (1970) - Galaktika 50.
  5. Neutroncsillag (Neutron Star) (1966) - Galaktika 42.
  6. A lyukember (The Hole Man) (1974) - Galaktika 110.
  7. A nagy utazás - Galaktika 121.
  8. A Naprendszer peremén (The Borderlands of Sol) (1975) - Galaktika 116.
  9. Apály (There is a Tide) (1968) - Galaktika 108.
  10. Az ellenség (The Warriors) (1966) - Galaktika 109.
  11. Az ember, aki nem akar... - Galaktika 113.
  12. Kivárni - Galaktika 106.
  13. Polipszem (Eye of an Octopus) (1966) - Galaktika 107.
  14. A valóság - Galaktika 153.

Díjai[szerkesztés]

Nebula-díj[szerkesztés]

Összesen 8 jelölés, ebből egy díjazott:[1]

  • 1970: Ringworld (Gyűrűvilág) (legjobb regény)[1]

Hugo-díj[szerkesztés]

Összesen 19 jelölés, ebből öt díjazott:[1]

  • 1967: Neutron Star (Neutroncsillag) (legjobb novella)[1]
  • 1971: Ringworld (Gyűrűvilág) (legjobb regény)[1]
  • 1972: Inconstant Moon (legjobb novella)[1]
  • 1975: The Hole Man (legjobb novella)[1]
  • 1976: The Borderland of Sol (legjobb novella)[1]

Locus-díj[szerkesztés]

Összesen 46 jelölés, ebből 13 jelölés a minden idők legjobb Locus-díjára; négy díjazott:[1]

  • 1970: Ringworld (Gyűrűvilág) (legjobb regény)[1]
  • 1980: Convergent Series (egyéni iró gyűjteménye)[1]
  • 1984: Integral Trees (legjobb regény)[1]
  • 2001: The Missing Mass (legjobb novella)[1]

Ditmar-díj[szerkesztés]

  • 1972: Ringworld (Gyűrűvilág) (legjobb külföldi sci-fi)[1]
  • 1973: Protector (legjobb külföldi sci-fi)[1]

Prometheus-díj[szerkesztés]

  • 1992: Fallen Angels (legjobb regény)[1]

Seiun-díj[szerkesztés]

  • 1998: Fallen Angels (legjobb külföldi regény)[1]

Források[szerkesztés]

  1. ^ a b c d e f g h i j k l m n o p q Larry Niven életrajza (angolul). (Hozzáférés: 2009. november 27.)

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Larry Niven témájú médiaállományokat.