Disztópia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A disztópia vagy antiutópia egy társadalom víziója, mely ellentétes az utópiával. A legtöbbször negatív jövőképet mutat. A disztópikus társadalmakban általában az életkörülmények nyomorúságosak, a szenvedés, a szegénység, az elnyomás, az erőszak, járványok és szennyeződések jellemzik.[1]

Disztópia a kultúrában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A különböző irodalmi művekben, vagy filmalkotásokban az ilyen társadalmakat általában elnyomó rendszerek uralma jellemzi, mint például az önkényuralmi vagy totalitárius rendszerek.
Gyakori motívum, hogy a látszólag rendezett, boldog társadalomban élő főszereplő fokozatosan ismeri fel a rendszer elnyomó, az egyéniséget, önállóságot nem tűrő jellegét (pl. Lois Lowry regényének főhőse).

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Filmművészet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szóeredet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A görög δυσ- (disz) prefixum (jelentése ’ beteg’, ’rossz’ vagy ’abnormális’) és a ’hely’ jelentésű τόπος (toposz) szó összetételéből.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Dystopia (angol nyelven). Dictionary.com. (Hozzáférés: 2008. július 26.)
  2. Tóth Patrícia: Sötét liftben, felfelé. James Dashner: Az Útvesztő, Tűzpróba. In.: Alexandra Könyvjelző. X. évf., 9. (2014. szeptember) sz., 63. oldal