Disztópia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search

A disztópia (negatív utópia, antiutópia, ellenutópia): valamilyen, a jelenleginél rosszabb világ/társadalom víziója. Az utópia negatív változata. Disztópikus társadalom számos művészi alkotásban megjelenik, ezek többsége a jövőben játszódik. A különböző irodalmi művekben, vagy filmalkotásokban az ilyen társadalmakat általában elembertelenedés, elnyomó, totalitárius rendszerek uralma, természeti vagy társadalmi katasztrófa jellemzi, amely a társadalom drámai hanyatlásához vezet. Gyakran ínség, szegénység, elnyomás, erőszak, járványok, szennyeződések lépnek fel. Az ábrázolásmód gyakran ironikus vagy szatirikus. Gyakori motívum, hogy a látszólag rendezett, boldog társadalomban élő főszereplő fokozatosan ismeri fel a rendszer elnyomó, az egyéniséget, önállóságot nem tűrő jellegét (pl. a Szép új világ vagy az 1984 hőse). A disztópiát bemutató alkotások gyakran valós világproblémákra hívják fel a figyelmet, legyen az társadalmi, környezeti, politikai, gazdasági, vallási, pszichológiai, etikai, tudományos vagy technológiai jellegű. Néhány szerző a fogalmat olyan, a valóságban létező társadalmi formákra is alkalmazza, jellemzően totalitárius államokra, ahol úgy érzik, a társadalom szétesőben van és az összeomlás felé közeledik.

Irodalom[szerkesztés]

Néhány a legismertebb disztópikus irodalmi alkotások közül:

Filmművészet[szerkesztés]

A szó eredete[szerkesztés]

A görög δυσ- (disz) prefixum (jelentése ’beteg’, ’rossz’ vagy ’abnormális’) és a ’hely’ jelentésű τόπος (toposz) szó összetételéből.

Lásd még[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Tóth Patrícia: Sötét liftben, felfelé. James Dashner: Az Útvesztő, Tűzpróba. In.: Alexandra Könyvjelző. X. évf., 9. (2014. szeptember) sz., 63. oldal