Ugrás a tartalomhoz

Disztópia

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében.
Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával.

A disztópia az utópiának a negatív ellentéte, egy elnyomó, emberi jogokat nélkülöző, borús és negatív társadalom vagy világ víziója, ahol az életkörülmények nyomorúságosak, kiszámíthatatlanok és ahonnan lehetetlen kiszabadulni, amelynek vezetői teljes hatalmat gyakorolnak a polgárok felett, akik már nem élhetik szabad akaratukat. A disztópia, mint műfaj gyakran arra szolgál, hogy felhívja a figyelmet a politika, a környezet, a gazdaság, a technológia stb. valós problémáira.[1]

Egyéb nevei: negatív utópia, antiutópia, ellenutópia.

A kínai Kowloon Walled City sok modern disztópikus műnek volt az inspirációja[2]

Etimológia

[szerkesztés]

A görög δυσ- (disz) prefixum (jelentése ’beteg’, ’rossz’ vagy ’abnormális’) és a ’hely’ jelentésű τόπος (toposz) szó összetételéből.

Jellemzői

[szerkesztés]

Egy disztópikus társadalom jellemzői [3]

  • A vezetők a propagandát a társadalom irányítására használják
  • Az információ, a független gondolkodás és a szabadság korlátozott vagy cenzúrázott
  • A polgárok állandó megfigyelés alatt állnak
  • A polgárok félnek a külvilágtól
  • Az emberek egy embertelen (dehumanizált) világban élnek
  • A társadalom polgárai egy alakot vagy eszmét istenítenek
  • A természeti világot száműzik
  • A polgárok egységes elvárásokhoz igazodnak
  • Az individualitás és az ellenvélemény rossz

A disztópia általában a jövőben játszódó narratíva, amelyben egy ijesztő vagy nemkívánatos társadalmi rend jelenik meg. A disztópikus történetek szerzői gyakran a jelen aggasztó társadalmi fejleményeire kívánják felhívni a figyelmet és azok következményeire akarnak figyelmeztetni, a jövő pesszimista képének felhasználásával.[4]

Előfordulása

[szerkesztés]

Disztópikus társadalom számos művészi alkotásban megjelenik, ezek többsége a jövőben játszódik. A különböző irodalmi művekben vagy filmalkotásokban az ilyen társadalmakat általában elembertelenedés, atomháború, elnyomó, totalitárius rendszerek uralma, természeti vagy társadalmi katasztrófa jellemzi, amely a társadalom drámai hanyatlásához vezet. Gyakran ínség, szegénység, elnyomás, erőszak, járványok, szennyeződések lépnek fel. Az ábrázolásmód gyakran ironikus vagy szatirikus. Gyakori motívum, hogy a látszólag rendezett, boldog társadalomban élő főszereplő fokozatosan ismeri fel a rendszer elnyomó, az egyéniséget, önállóságot nem tűrő jellegét (pl. a Szép új világ vagy az 1984 hőse). A disztópiát bemutató alkotások gyakran valós világproblémákra hívják fel a figyelmet, legyen az társadalmi, környezeti, politikai, gazdasági, vallási, pszichológiai, etikai, tudományos vagy technológiai jellegű. Néhány szerző a fogalmat olyan, a valóságban létező társadalmi formákra is alkalmazza, jellemzően totalitárius államokra, ahol úgy érzik, a társadalom szétesőben van és az összeomlás felé közeledik.

Irodalom

[szerkesztés]

Néhány a legismertebb disztópikus irodalmi alkotások közül:

Jonathan Swift: Gulliver a törpék országában, illusztráció

Filmművészet

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Deery J. Dystopias // Encyclopedia of Literature and Science / Pamela Gossin. — Greenwood Press, 2002. — P. 115—116. — 575 p. — ISBN 9780313305382.
  2. ↑ Greg Girard: City of darkness : life in Kowloon Walled City. Ian Lambot. 1993. ISBN 1-873200-13-7 Hozzáférés: 2023. január 25.  
  3. ↑ Dillon -MDC, Christina: LibGuides: Dystopias & Utopias: Home (angol nyelven). libraryguides.mdc.edu. (Hozzáférés: 2025. szeptember 18.)
  4. ↑ S. Meyer: Die anti-utopische Tradition: eine ideen- und problemgeschichtliche Darstellung. Frankfurt am Main 2001, ISBN 3-631-37492-5, S. 15 (németül)
  5. ↑ Tóth Patrícia: Sötét liftben, felfelé. James Dashner: Az Útvesztő, Tűzpróba. In.: Alexandra Könyvjelző. X. évf., 9. (2014. szeptember) sz., 63. oldal

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Disztópia&oldid=28503561”