Szép új világ

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szép új világ
Szerző Aldous Huxley
Eredeti cím Brave New World
Ország  Egyesült Királyság
Nyelv angol
Téma disztópia
Műfaj
Sorozat Kozmosz Fantasztikus Könyvek
Díjak NPR Top 100 Science Fiction and Fantasy Books (9)
Kiadás
Kiadó Chatto & Windus
Kiadás dátuma 1932
Magyar kiadó Móra Ferenc Könyvkiadó
Magyar kiadás dátuma 1982
Fordító Szentmihályi Szabó Péter
Média típusa könyv
ISBN ISBN 9632115260 (1982)

A Szép új világ (English language.svg Brave New World) egy regény, melyet Aldous Huxley írt 1931-ben és egy évvel később jelent meg először. A mű – mely egyébként egy disztópia (negatív értelmű utópia) – Huxley leghíresebb és legmaradandóbb alkotása.

A 26. századi Londonban játszódó történet világában a szaporítás, a genetika és a hipnózis hatalmas fejlődést mondhat magáénak, és ezek együtt teljesen megváltoztatják az emberi társadalmat, amit kasztokra osztanak fel, rang szerint csökkenő sorrendben: Alfa, Béta, Gamma, Delta, illetve Epszilon. A leírt társadalom felfogható utópiának is, nagyon ironikus formában: az emberiség gondtalan, egészséges és technológiailag fejlett. Nincsenek többé háborúk és szegénység, mindenki folyamatosan boldog. Azonban azzal, hogy mindezeket elüldözték az emberek életéből, egyben számos dolgot elveszítettek: a családot, a kulturális sokszínűséget, a művészeteket, irodalmat, tudományt, vallást és filozófiát. Ez a társadalom hedonisztikus: a korlátlan szexualitásból és drogokból nyert örömre koncentrál.

A cím eredete[szerkesztés]

A regény a Szép új világ címet William Shakespeare „A vihar” (The Tempest) című komédiájából kapta, ahol az 5. felvonás 1. színében Miranda azt mondja:

- Ó, csoda! – mondta Miranda. – Milyen nemes lények ezek! Bizonyára nagyszerű világ az, amelyikben ilyen emberek élnek. (Vas István fordítása)

Története és keletkezésének körülményei[szerkesztés]

Szereplők[szerkesztés]

Megjelenési sorrendben[szerkesztés]

  • Thomas ("Tomakin"), Alfa, A Belső-Londoni Keltető- és Kondicionáló Központ igazgatója; mint később kiderül, John, a Vadember apja.
  • Henry Foster, Alfa, a Keltető adminisztrátora és Lenina aktuális partnerte.
  • Lenina Crowne, Béta-Plusz, zöldet hord, ugyanakkor örül, hogy Gamma fölötti kasztba tartozik; a Keltetőben, nővérként dolgozik; John, a Vadember szerelme.
  • Mustapha Mond, Alfa-Dupla Plusz, Nyugat-Európa Világellenőre (kilenc másik ellenőr van még, valószínűleg a világ többi részét felügyelik).
  • Bernard Marx, Alfa-Plusz, pszichológus, hipnopédia-specialista.
  • Fanny Crowne, Béta, embriókkal foglalkozik; Lenina barátja.
  • Benito Hoover, Alfa, Lenina barátja; Bernard nem kedveli.
  • Helmholtz Watson, Alfa-Plusz, az Érzelmi Manipulációs Központ előadója (az Írási Részlegen), Bernard Marx és John, a Vadember barátja és bizalmasa.
  • John, a Vadember ("Vadember úr"), Linda és Thomas fia (Tomakin/Az Igazgató), számkivetett mind a primitív, mind a modern társadalomban.
  • Linda, Béta-Mínusz. John, a Vadember anyja, és Thomas elvesztett partnere. Angliából érkezett és állapotos volt, mikor elszakadt Thomastól az új-mexikói kiránduláson. A vademberek és a civilizáltak egyaránt nem kedvelték, előbbiek a "civilizált" viselkedése (promiszkuitása), utóbbiak pedig azért, mert öregnek és kövérnek nézett ki.
  • Popé, Malpais-i őslakos. Annak ellenére, hogy megerősíti Lindának azt a viselkedését, ami miatt közutálatnak örvend a faluban (lefekszik vele és visz neki meszkált), továbbra is a törzse szokásai szerint él. John meg akarta ölni, mikor gyerek volt.

A világállam[szerkesztés]

Malpais vadrezervátum, Új-Mexikó[szerkesztés]

Történelmi személyek[szerkesztés]

Szinopszis[szerkesztés]

Ford után 632-ben járunk, azaz valamikor a harmadik évezred derekán, egy minden ízében „tökéletesen” megtervezett és megszervezett társadalomban. A magas fokú gépesítésnek csak az szab határt, hogy az embereknek nem tesz jót a túl sok szabad idő (azért tartják fenn például a mezőgazdaságot, mert munkaidőigényes, az élelmiszereket különben szintetikusan is elő tudnák állítani), az égen helikopterek és menetrendszerű rakétajáratok röpködnek, az embereknek nagyszerű szórakozásokban van részük, ott a televízió, a „tapi” (a színes, hangos, szélesvásznú, illatos és taktilis ingereket is közvetítő film), a korlátlan szabad szerelem, a szabadtéri szupersportok. A munkájával mindenki meg van elégedve - az emberiség, a történelemben először boldog s ha mégse egészen, ott van a „szóma”, a tökéletes kábítószer, az idegcsillapító és az alkohol csodálatos pótléka, azok minden káros hatása nélkül.

Az össznépi boldogság az emberi tényező megtervezésén alapul: nemcsak hogy futószalagon állítják elő az öt kasztba osztott emberutánpótlást (az alacsonyabb kasztok tagjait eleve csökkentett szellemi képességekkel, „bokanovszkizált”, mai szóval: klónozott sok-sok egypetéjű ikerből, akik egymás ideális munkatársai a lélektelen gyári munkában), hanem csecsemő koruktól hipnopédiával kondicionálják őket a fennálló állapotok igenlésére, minden kellemetlenség (öregedés, halál) elfelejtésére, a társadalmilag hasznos és helyes álláspontok elfogadására. Ebben a társadalomban nincsenek többé konfliktusok, ezért persze nincs helye többé sem a régi értelemben vett vallásnak, sem a művészetnek, de még a mélyebb emberi érzéseknek sem.

Ebbe a „szép, új világba” csöppen bele John, egy hagyományos törzsi társadalomban, indián rezervátumban született „vadember”, hóna alatt Shakespeare összes műveivel. A kezdeti ámuldozás után John gyorsan kiábrándul, előbb szembeszegül, majd kivonul az elidegenedett társadalomból, de a konfrontáció kimenetele nem lehet kétséges: az őszinte, mély emberi érzéseknek és az igazi művészetnek itt nincs semmi keresnivalójuk, és nem is segíthetnek az egyénen, ezért John öngyilkosságba menekül.

Fordizmus és társadalom[szerkesztés]

Szimbolikája[szerkesztés]

Viták a könyv körül[szerkesztés]

  • 1980-ban Missouri államban távolították el az osztályokból [1]
  • 1993-ban ki akarták vonni a könyvet egy kaliforniai iskola kötelező olvasmányai közül, mivel „a negatív tevékenységeket helyezi a középpontba” [2]
  • az Amerikai Könyvtárszövetség [3] 52-ik helyen szerepelteti a „The 100 Most Frequently Challenged Books of 1990–2000]” [4] kiadványában

Összehasonlítás Orwell 1984-ével[szerkesztés]

A mű magyar kiadásai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]