Paródia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Charlie Chaplin paródiája Adolf Hitler alakjáról A Diktátor című filmben (1940)

A paródia mai értelmében egy többnyire közismert mű, műfaj, zenemű, előadó komikus hatású utánzása, nyílt gúnyolása vagy ironizálása szórakoztató céllal. Lehet parodizálni jelenségeket, eseményeket is, továbbá a szerző akár önmagát is parodizálhatja.

A paródia alkotója elemzi művének tárgyát és annak felismeri és utánozza a jellemző formai karakterjegyeit, miközben az arányok megváltoztatásával eltorzítva komolytalanná teszi azokat, kiemelve ezzel a komikus jellegzetességeit.

A szó eredete[szerkesztés]

Görög eredetű szó: paródeo. Eredeti jelentése egy-egy dal gúnyos, torzított előadása volt.

Története[szerkesztés]

Paródiák már az ókorban is születtek. A Békaegérharc – melyet Csokonai Vitéz Mihály is átültetett magyarra – az időszámítás előtti 5-6. században születhetett, és a homéroszi eposzokat gúnyolja ki a héroszok helyett jelentéktelen figurákról szőve egy „nagyszabású” háborúról szóló nevetséges történetet.

A többszólamúság (polifónia) kialakulásának elején, a 16. században terjedtek el a világi dallamra írt misekompozíciók. Ezekben az eredeti dallamra már nem lehetett ráismerni az ellenpontos kidolgozás miatt, ám a misét az eredeti énekről nevezték el. Ezeket a műveket nevezték paródiáknak. A tridenti zsinat foglalkozott egyházzenei kérdésekkel is; ezután a paródiákat visszaszorították.

Csokonai Vitéz Mihály Dorottyája, Petőfitől A Helység kalapácsa is műfaji paródia.

Így írtok ti[szerkesztés]

Nálunk a legismertebb irodalmi paródia Karinthy Frigyes Így írtok ti c. műve, amely először 1912-ben jelent meg. A kötet a kortárs irodalom alkotóinak paródiáin kívül műfaji paródiákat is tartalmaz. E téren a magyar irodalom másik jelentős, műfajújító alkotója Rejtő Jenő, aki az 1930-as évek végén írott humoros műveivel, az ún. pengős könyvekkel (Piszkos Fred, a kapitány, A tizennégy karátos autó, A három testőr Afrikában stb.) a ponyvaregény-paródiát teremtette meg.

Ugat[szerkesztés]

Az 1908-ban indult Nyugat folyóirat, amely a 20. századi modern magyar irodalom úttörő vállalkozásának számít, rengeteg kritikát kapott. A szellemesebbek közé tartozott Lovászy Károly 1912-ben közreadott Ugat című lapparódiája. A paródiafüzet küllemében, tipográfiájában is a folyóiratra hajazott, s mintegy másfél tucat rövidke írásban a Nyugat ismertebb íróit figurázta ki, eltorzított álneveken (Macsics Mihály – Babits Mihály, Nyaffka Margit – Kaffka Margit, Fép Ejnő – Szép Ernő stb., a fő-parodista Karinthy Frigyes pedig Xarinthy Friderik néven szerepel).

Ady-paródiája (Adyde Endre: Ez is dal, ez is dal címmel):

Fordítva ordítok

Rátok

Közuti Villamos Kocsik,

Utálatos Rákok.


Nősténynek

Üdvösség,

Kannak

Büdösség.


Vesszen meg a kutya,

Vesszen meg a költő, aki dadog,

Csak Te légy üdvöz Marha Szerkesztő,

Ki e Verset is leadod.

Forrás[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]