Szubkultúra

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A szubkultúra a társadalom egy csoportjára jellemző sajátos szokások, szabályok, meggyőződések rendszere, mely speciális értékrendhez kötődik, a többségi társadalomtól eltérő kulturális jegyeket is hordoz.

Eredete[szerkesztés]

Stanley Cohen nevéhez fűződik a szubkultúra fogalmának bevezetése a társadalomtudományba. Richard Cloward és Lloyd Ohlin, Walter Miller, Marvin Wolgang és Franco Ferracutti is foglalkoztak a témával, elemezték, hogy miért tűnnek fel, hogyan jelennek meg, és miért teremtődnek újra.

Jellemzői[szerkesztés]

  • A társadalom egészén belül létrejövő kisebb-nagyobb csoportok jellegzetessége.
  • Különféle körülményekhez, társadalmi tényezőkhöz kapcsolódik.
  • A szubkultúrához tartozók többnyire elfogadják a domináns társadalmi kultúrát, de párhuzamosan megteremtik a saját kultúrájukat.
  • Jellegzetes nyelvhasználat, szleng is kapcsolódik hozzá.

Példák[szerkesztés]

  • korosztályok mentén kialakuló szubkultúrák (ifjúsági)
  • szexuális szubkultúrák (homoszexualitás, szingli életmód)
  • hivatáshoz kapcsolódó szubkultúrák (művészek)
  • lakóhely szerinti szubkultúrák (fővárosi, vidéki)
  • devianciákhoz kötött szubkultúrák (kábítószerfüggők, bűnelkövetők)
  • érdeklődés szerint kialakuló (zenei, olvasói, filmes szubkultúrák, gamerek, sorozatrajongók stb.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Avantgárd, underground, alternatív. Popzene, művészet és szubkulturális nyilvánosság Magyarországon; szerk. Havasréti József, K. Horváth. Zsolt; Artpool Művészetkutató Központ–Kijárat–PTE BTK Kommunikációs Tanszék, Bp.–Pécs, 2003
  • Pokoli aranykor. New wave koncertplakátok a '80-as évekből. Bp. Szabó György és Szőnyei Tamás gyűjteményeiből; szerk. Rieder Gábor; Kieselbach, Bp., 2017 + CD