Multiverzum

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A multiverzum egy speciális és összetett elmélet, amely azt feltételezi, hogy a mi univerzumunk mellett számos más univerzum is létezik, s ezek együtt tartalmazzák mindazt, ami létezik és ami létezhet: a teljes világűrt, időt, tömeget, energiát és teret éppúgy, mint a fizika törvényeit és azokat az állandókat, amelyek leírják őket. Az elméletet Andrej Linde orosz fizikus fejtette ki az 1980-as évek elején, azonban a tudományos világ elsőre nem fogadta tárt karokkal az elméletet. Napjainkban viszont már szélesebb elfogadottságot nyert. Ezeket a különféle univerzumokat a multiverzumon belül párhuzamos univerzumoknak is nevezzük.

A multiverzum struktúrája az egyes univerzumok természetétől és felépítésétől függ, valamint attól, hogy ezek hogyan viszonyulnak egymáshoz. A multiverzum elméletével a kozmológia, fizika, asztrológia, vallás, filozófia, pszichológia, valamint a fikció foglalkozik. A témában számos tudományos-fantasztikus filmet, sorozatot készítettek.

A multiverzum ábrázolása (a legfelsőben élünk mi)

A multiverzum elmélete a fizikában[szerkesztés]

A multiverzum elmélete a filozófiában[szerkesztés]

A multiverzum megjelenése a sci-fi világában[szerkesztés]

A tudományos-fantasztikus elméletek rajongóit a kezdetektől fogva felcsigázta a gondolat, hogy rajtunk kívül más értelmes élet is létezhet az univerzumban. A féreglyukakon át történő utazás, a párhuzamos univerzumok, illetve idősíkok gondolata sokszor megjelenik például a Csillagkapu, illetve a Star Trek: Deep Space Nine epizódjaiban, valamint a Sliders című sorozatban, ahol a hősök találkoznak saját magukkal egy másik világban, ahol éppen teljesen máshogy alakult a történelem és a szereplők élete, mint ahogy a saját univerzumukban. Több képregényalak szintén párhuzamos univerzumokból érkezett (pl. a Túlontúli, aki több képregényben (Pókember, Superman, X-Men) is szerepel; illetve a Transformers "G1" sorozatban Unikron képes párhuzamos világok közti utazásra, noha alapvetően a mi Univerzumunkat megelőző világ szülötte). Emellett megjelent számos képregény-adaptációban, ilyen például a Flash - A villám

Az elmélet kritikái[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]