Massachusetts Institute of Technology
Ellenőrzött
| Massachusettsi Műszaki Egyetem (Massachusetts Institute of Technology) | |
 | |
 | |
| Az MIT dómja | |
| Alapítva | 1861 (megnyílt 1865) |
| Alapító | William Barton Rogers |
| Hely | Amerikai Egyesült Államok, |
| Mottó | Mens et Manus (lat.) (Elme és kéz) |
| Típus |
|
| Campus területe | 1,5 km² |
| Oktatók száma | 1018 |
| Tanulólétszám |
|
| Hallgatói létszám | 10894 |
| Rektor | L. Rafael Reif |
| Tagság | NEASC, AAU, COFHE, APLU |
| Elérhetőség | |
| Postacím | 77 Massachusetts Avenue, Cambridge, MA 02139-4307 |
| Elhelyezkedése | |
 Massachusettsi Műszaki Egyetem
Pozíció Massachusetts térképén
| |
 é. sz. 42° 21′ 35″, ny. h. 71° 05′ 32″42.359722°N 71.092222°WKoordináták: é. sz. 42° 21′ 35″, ny. h. 71° 05′ 32″42.359722°N 71.092222°W | |
 | |
| A Massachusettsi Műszaki Egyetem weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Massachusettsi Műszaki Egyetem témájú médiaállományokat. | |
A Massachusettsi Műszaki Egyetem (angolul Massachusetts Institute of Technology, gyakran rövidítve MIT-ként, ejtsd: emájtí) az Amerikai Egyesült Államok Massachusetts államában működő magánegyetem és kutatóintézet. Az MIT Boston városának Cambridge nevű elővárosában, a Charles folyó partján fekszik. Jelentősen különbözik a világ egyetemeinek nagy többségétől abban, hogy diákjainak jóval több mint a fele az egyetem valamelyik posztgraduális képzésében vesz részt.[1]
Az MIT széles körben ismert a tudomány és a technika területén és több más téren, így például menedzsment, közgazdaságtan, nyelvészet, államigazgatás és filozófia. Eddig összesen 98 jelenlegi és korábbi tagja kapott Nobel-díjat.
2023-ban a legfelsőbb bíróság megtiltotta, hogy az egyetemek faji alapon hozzanak döntést a jelentkezők felvételéről.[2] A döntés következtében a felvett afroamerikaiak aránya 15%-ról 5%-ra csökkent, az Ázsiából származó felvettek aránya 40%-ról 47%-ra emelkedett, a fehérek aránya pedig nagyjából változatlan maradt.[3]
Az egyetem híres egykori diákjai
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az egyetem jellegéből következően az MIT híres volt diákjainak többsége a természettudományok és a technika területén dolgozik. Akad azonban néhány kivétel, mint Kofi Annan volt ENSZ-főtitkár, Benjámín Netanjáhú izraeli miniszterelnök, Noam Chomsky nyelvész, vagy Ben Bernanke amerikai jegybankelnök.
Magyar vonatkozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Kálmán Rudolf Emil (1930–2016) amerikai magyar villamosmérnök, matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tagja 1953-ban itt szerzett villamosmérnöki diplomát.
- Kuti Gyula (1940–) fizikus, az MTA tagja 1973–1974-ben az iskola vendégprofesszora volt.
- Tisza László (1907–2009), a szuperfolyékony He-II tulajdonságait szemléletesen értelmező kétfolyadékos modell megalkotója, fizikaprofesszor volt itt.[4]
Tagság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az egyetem az alábbi szervezeteknek a tagja:
- Digitális Könyvtárak Szövetsége
- DDI Alliance
- LIGO Tudományos Együttműködés
- Consortium of Social Science Associations
- Shibboleth Konzorcium
- arXiv
- Northeast University Semiconductor Network
- ORCID
- Association of American Universities
- Amerikai Oktatási Tanács
- Nemzeti Bölcsészettudományi Szövetség
- Higher Education Leadership Initiative for Open Scholarship
- Információhálózati Koalíció
- Association of Public and Land-grant Universities
- Open Education Global
- Scholarly Publishing and Academic Resources Coalition
- Council on Governmental Relations
Leányszervezetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az egyetem alá az alábbi szervezetek tartoznak:
- MIT School of Architecture and Planning
- MIT Sloan School of Management
- MIT School of Humanities, Arts, and Social Sciences
- Massachusetts Institute of Technology School of Engineering
Ingatlanok és szervezetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az egyetem alá az alábbi ingatlanoknak és szervezeteknek a tulajdonosa:
- Stata Center
- CBCL Face Database
- Building 20
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Beiratkozási adatok: 2009–2010, MIT, Rektori hivatal". 2009. október 9. Hozzáférés: 2010. szeptember 8.
- ↑ Rios, Edwin (2023. június 29.). "What was affirmative action designed to do – and what has it achieved?". The Guardian (brit angol nyelven). Hozzáférés: 2024. augusztus 27.
- ↑ "MIT: US university says diversity slumps after affirmative action ban". www.bbc.com (brit angol nyelven). Hozzáférés: 2024. augusztus 27.
- ↑ Beszélgetés történelmi idők tanújával – Fizikai Szemle, 2002/8. szám, 244. o.
Irodalom
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Abelmann, Walter H. (2004). The Harvard-MIT Division of Health Sciences and Technology: The First 25 Years, 1970–1995. Cambridge, Mass.: Harvard-MIT Division of Health Sciences and Technology. ISBN 9780674014589.
- Angulo, A. J. (2007). "The Initial Reception of MIT, 1860s–1880s". History of Higher Education Annual. 26: 1–28.
- Etzkowitz, Henry (2006). MIT and the Rise of Entrepreneurial Science. London: Routledge. ISBN 9780415435055.
- Hapgood, Fred (1992). Up the Infinite Corridor: MIT and the Technical Imagination. Reading, Mass.: Addison-Wesley. ISBN 9780201082937.
- Jarzombek, Mark (2004). Designing MIT: Bosworth's New Tech. Boston, Mass.: Northeastern University Press. ISBN 9781555536190.
- Keyser, Samuel Jay (2011). Mens et Mania: The MIT Nobody Knows. Cambridge, Mass.: MIT Press. ISBN 9780262015943.
- Lecuyer, Christophe (1992). "The Making of a Science Based Technological University: Karl Compton, James Killian, and the Reform of MIT, 1930–1957". Historical Studies in the Physical & Biological Sciences. 23 (1): 153–180.
- Leslie, Stuart W. (1993). The Cold War and American Science: The Military-Industrial-Academic Complex at MIT and Stanford. New York: Columbia University Press. ISBN 9780231079587.
- Lewis, Warren K.; Ronald H. Robnett; C. Richard Soderberg; Julius A. Stratton; et al. (1949). Report of the Committee on Educational Survey (Lewis Report) (PDF). Cambridge, Massachusetts: MIT Press. 2012. május 7. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2012. május 28.
{{cite book}}: Unknown parameter|archívdátum=ignored (súgó); Unknown parameter|archívurl=ignored (súgó); Unknown parameter|author-separator=ignored (súgó) - Mitchell, William J. (2007). Imagining MIT: Designing a Campus for the Twenty-first Century. Cambridge, Mass.: MIT Press. ISBN 9780262134798.
- Peterson, T. F. (2003). Nightwork: A History of Hacks and Pranks at MIT. Cambridge, Mass.: MIT Press. ISBN 9780262661379.
- Prescott, Samuel C. (1954). When MIT was "Boston Tech", 1861–1916 (Reprint. ed.). MIT Press. ISBN 9780262661393.
{{cite book}}: ISBN / Date incompatibility (súgó) - Servos, John W. (1980). "The Industrial Relations of Science: Chemical Engineering at MIT, 1900–1939". Isis. 71 (4). The University of Chicago Press on behalf of The History of Science Society: 531–549. JSTOR 230499.
{{cite journal}}: Unknown parameter|month=ignored (súgó) - Shrock, Robert Rakes (1982). Geology at MIT 1865–1965: A History of the First Hundred Years of Geology at Massachusetts Institute of Technology. Cambridge, Mass.: MIT Press. ISBN 9780262192118.
- Simha, O. Robert (2003). MIT Campus Planning, 1960–2000: An Annotated Chronology. Cambridge, Mass.: MIT Press. ISBN 9780262692946.
- Snyder, Benson R. (1971). The Hidden Curriculum. Cambridge, Mass.: MIT Press. ISBN 9780262690430.
- Stratton, Julius A. (2005). Mind and Hand: The Birth of MIT. Cambridge, Mass.: MIT Press. ISBN 9780262195249.
- Vest, Charles M. (2004). Pursuing the Endless Frontier: Essays on MIT and the Role of Research Universities. Cambridge, Mass.: MIT Press. ISBN 9780262220729.
- Wildes, Karl L. (1985). A Century of Electrical Engineering and Computer Science at MIT, 1882–1982. Cambridge, Mass.: MIT Press. ISBN 9780262231190.
{{cite book}}: Unknown parameter|coauthors=ignored (|author=suggested) (súgó)
