Noam Chomsky

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Noam Chomsky
Chomsky.jpg
Született
1928. december 7. (85 éves)
Philadelphia
Foglalkozása filozófus
nyelvész
Iskolái Pennsylvaniai Egyetem

Noam Chomsky az IMDb-n

Noam Chomsky (Philadelphia, 1928. december 7. –) amerikai nyelvész, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) professzora, a generatív nyelvtan elméletének megalkotója, filozófus, politikai aktivista, előadó és lektor. Kidolgozója a róla elnevezett Chomsky-hierarchiának.

Az általános nyelvtudomány terén végzett munkásságával nagyban hozzájárult a behaviorizmus hanyatlásához és a kognitív tudomány fellendüléséhez. A nyelvészet terén mutatott kiemelkedő munkája mellett Chomsky az egyik leginkább számon tartott amerikai baloldali értelmiségi, és a vietnami háború óta világszerte az amerikai külpolitika és gazdaságpolitika éles bírálójaként ismert. Az 1992-es „Arts and Humanities Citation Index” szerint 1980 és 1992 között Chomsky volt a világon a leggyakrabban idézett élő személy. A professzor a politikában is aktívan részt vesz, magát libertariánus szocialistának vallja, és szimpatizál az anarcho-szindikalizmus nézeteivel is. Tagja az Industrial Workers of the World elnevezésű szervezetnek és az Anticionista Mozgalomnak.[1]

Chomsky szerint a nyelvtan olyan szabályrendszer, amely meghatározza és létrehozza az adott nyelvben lehetséges, nyelvtanilag helyes mondatok körét. Chomsky megkülönbözteti a nyelv felszíni és mélystruktúráját: a mélystruktúra a nyelv alapja, amely bizonyos transzformációs szabályok segítségével létrehozza a felszíni struktúrát, azaz a nyelvi megnyilvánulásokat. A nyelvi kompetencia, a nyelv használatának képessége minden ember veleszületett tulajdonsága, tehát már a nyelv tanulása előtt megtalálható. Ezek olyan általános struktúrák, melyek az egyes nyelvekben közösek. A nyelv tanulása során ezeket a struktúrákat az adott nyelv igényei szerint állítják be (ezt nevezi Chomsky paraméter-fixációnak, a tulajdonságok beállításának és rögzítésének).

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Noam Chomsky

Noam Chomsky 1928. december 7-én, Philadelphiában, zsidó családba született, William Chomsky és Elsie Simonofsky fiaként. 1945-ben kezdte meg tanulmányait a University of Pennsylvania egyetemen, filozófia és nyelvészet szakon. Tanárai között tartják számon többek közt Zellig S. Harris nyelvészprofesszort, valamint Nelson Goodman filozófust.

Az 1950-es évek elején néhány évig a Harvardon tanult. 1955-ben a Pennsylvaniai Egyetemen nyelvészetből doktorált. A doktori disszertációjában, mely a „The Logical Structure of Linguistic Theory” címet kapta, Chomsky elkezdte kifejteni azon elméleteit, melyeket 1957-ben Syntactic Structures című könyvében dolgozott ki. Az 1960-as években váltak világszerte elfogadottá a nyelvészettel kapcsolatos forradalmi munkái, azóta Chomskyt e terület legnagyobbjai közt tartják számon. 1949-ben feleségül vette Carol Chomsky nyelvészt (1930–2008). Két lányuk (Aviva, Diane) és egy fiuk (Harry) született, idősebb lányuk, Aviva Chomsky ismert Latin-Amerika-kutató.[2]

A generatív grammatika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ami a mondattant illeti, Chomsky megközelítése, az úgynevezett generatív grammatika a nyelvtant mint az ismeret, a tudás gerincét – melyet a nyelvhasználók birtokolnak – vizsgálja. A nyelvészprofesszor 1960 óta fenntartja nézetét, mely szerint a tudás és ismeret legnagyobb részt öröklött – utalva a gyerekekre, akiknek elég nyelvük csupán bizonyos jellegzetességeit megtanulni.[3] A nyelvészet örökletes voltát gyakran nevezik univerzális grammatikának.

Chomsky szemszögéből nézve a legerősebb érv, mely az univerzális grammatika létezése mellett szól, az az egyszerű tény, hogy a gyerekek milyen gyorsan képesek elsajátítani anyanyelvüket. Továbbá még azzal érvel, hogy egy hatalmas rés van a nyelvi ingerek – melyeknek a gyerekek vannak kitéve –, valamint a gazdag nyelvtani ismeretek között, melyeket magukénak tudhatnak (az „ingerszegénység” érve). Az univerzális grammatika ismerete Chomsky véleménye alapján alkalmas lenne arra, hogy kitöltse ezt a bizonyos rést. Chomsky elméletei nagy befolyással bírtak (s bírnak még ma is) a nyelvészetre, de egyúttal akadtak olyanok is, akik kritikával illették a professzor teóriáit.

Kritikák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy visszatérő kritika a Chomsky-féle generatív grammatikára, hogy az meglehetősen „angolközpontú” (bár kutatásai során Chomsky több száz különböző nyelvnek szentelt figyelmet!) és „Európa-központú”.[4][5][6][7][8] Ami pedig az ebben a hagyományban dolgozó nyelvészeket illeti, hajlamosak a nyelvek egy igen kis mintáját alapul venni, ha az univerzális grammatika saját igényeikre, illetve elvárásaikra való alapozásáról van szó.

A további kritikák közt szerepel például, hogy a Chomsky nyelvészetében lévő formalizmusok hamis színben tüntetik fel a nem angol nyelvek bizonyos kellékeit. Néhány pszichológus szimpatizált ugyan Chomsky összefoglaló programjával, mégis kritizálta a Chomskyhoz hű nyelvészeket, azzal érvelve, hogy nem fordítottak elegendő figyelmet a nyelvfeldolgozás kapcsán a kísérletekben felmerülő adatokra, s ennek következményeképp teóriáik pszichológiailag nem elfogadhatóak.

Más kritikák felvetik a kérdést, hogy szükséges-e rögzíteni az univerzális grammatikát a gyerekek nyelvével kapcsolatos adatgyűjtés magyarázására. Azzal érveltek, hogy az általános értelmezési tartomány mechanizmusai elegendőek.[9][10]

Chomsky-hierarchia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Chomskyt, függetlenül attól, hogy mennyiben játszanak kulcsszerepet az emberi nyelvek megértésében, híressé tették a formális nyelvek terén végzett kutatásai. A Chomsky-hierarchia a formális nyelvet osztályokra osztja növekvő kifejezőerő szerint. Ez annyit jelent, hogy minden egymás után következő osztály előállíthatja a formális nyelvnek egy az előtte álló osztálynál tágabb csoportját. Chomsky úgy véli, az emberi nyelv néhány ponton való mintázása összetettebb formális nyelvtant igényel, mint más nyelveké. Például míg egy szabályos nyelv elég erős ahhoz, hogy az angol alaktant mintázza, nem elég erős ahhoz, hogy egyúttal az angol mondattant is mintázhassa. A Chomsky-hierarchia fontos szerepet játszik az informatikában is.[11]

Pszichológiai vonatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Chomsky munkássága a nyelvészet terén jelentős hatást gyakorolt a modern pszichológiára. Chomsky számára a nyelvészet a kognitív pszichológia egy ága; a nyelvészetbe való hiteles bepillantás magába foglalja bizonyos velejáró mentális folyamatoknak és az emberi természet különböző szempontjainak megértését. Az univerzális grammatikáról alkotott teóriájában többen látni vélték a behaviorista elméletek leváltásának és annak megértésének lehetőségét, hogyan tanulnak beszélni a gyerekek, és pontosan mi a nyelvhasználat képessége. 1959-ben Chomsky megjelentette nagy hatású kritikáját, B. F. Skinner Verbal Behaviour című munkájára reagálva. A szerző a verbális viselkedést mint tanult viselkedést határozta meg, melynek jellegzetes következményei mások tanult viselkedésétől származnak. Skinner elméletében a körülményekre fókuszált, melyek közt az adott nyelvet használták, például vizet kérni, funkcionálisan más választ vár el, mint valamit víznek minősíteni, felelet gyanánt olyasvalakinek, aki vizet kér stb. Ezek a funkcionálisan különböző fajta reakciók különálló értelmezést kívántak, s élesen különböztek mind Chomsky nyelvvel kapcsolatos, hagyományos eszméitől, mind pedig pszicho lingvisztika felfogásától. Chomsky úgy vélte, egy funkcionalista magyarázat, mely kizárólag a kommunikatív teljesítmény kérdéseire korlátozódik, fontos kérdéseket hagy figyelmen kívül. (Chomsky: Language and Mind – 1968). Ő azon kérdésekre fókuszált, melyek a működéssel, a mondattanon belül az öröklött fejlődés szerkezetével, alkalmazkodással és szerveződéssel foglalkoztak. Vizsgálatában Chomsky hangsúlyozta, hogy az állatokkal végzett kutatásokból származó behaviorista elvek tudományos alkalmazása komoly hiányt szenved értelmező megfelelésből, továbbá különösen felületes, mint emberi verbális viselkedés, mivel egy teória, mely csupán külső körülményekre korlátozódik, arra „mi tanult?”, nem hordozhat magában kielégítő hasznot, a generatív grammatikára nézve. Chomsky növelte azon példák számát, melyek a gyerekek anyanyelvük terén mutatott gyors tanulását - beleértve ugyancsak gyorsan fejlődő készségüket, különböző mondatok megfogalmazására – hivatottak alátámasztani, valamint az anyanyelvüket beszélők egyetemesen kreatív nyelvhasználatát, ezzel különös hangsúlyt fektetve az eljárásra, mellyel Skinner nézetét szemléltette, teóriáját aluldetermináltságát bizonyítékkal alátámasztva. Azzal érvelt, hogy ahhoz, hogy az ember verbális viselkedése érthető legyen (mint például a nyelvhasználat és a nyelvi fejlődés kreatív nézőpontjai), az első követelmény egy genetikai adottság a nyelvhez. A nyelvek ezen fontos szempontjai, feltevése szerint egy univerzálisan öröklött képesség eredményei. Ezzel ellentmond Skinner radikális behaviorizmusának."[12][13]

Három kitételt kell ezzel kapcsolatban leszögezni. Az első, hogy az elme „kognitív” / hogy az elme tulajdonképpen különböző mentális állapotokat, kétségeket stb. tartalmaz. A második, hogy mind a nyelv, mind az elme legfontosabb tulajdonságai öröklöttek. Egy nyelv elsajátítása és fejlődése az öröklött hajlam kibontakozásának eredménye, a külső környezet tapasztal általi betáplálásán keresztül előidézve. Az ember öröklött nyelvi adottsága és öröksége közti láncszem a vita magját képezi, mely szembeállította egymással Noam Chomsky-t és Jean Piaget-t az „Abbaye de Royaumont”-on, 1975-ben. (Nyelv és tanulás. A Noam Chomsky és Jean Piaget közti vita, Harvard University Press, 1980). Bár az ember genetikai kódolása és a nyelvi adottságok közti láncszem kutatását akkoriban indítványozták, még mindig messze vagyunk attól, hogy megértsük az emberi nyelv genetikai alapjait. A munka a szinapszisok szelektív állandósításának modelljéből származtatható, melyet Jean-Pierre Changeux, Philippe Courrége és Antoine Danchin állított fel, Jacques Mehler és Stanislas Dehaene pedig nemrégiben mind kísérletileg, mind teoretikailag tovább fejlesztette, különösen számszerű észlelés tárgykörben, támogatást nyújtva a Chomsky-féle nativizmusnak.

Formális nyelvek, grammatikák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alapfogalmak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ábécé: egy nem üres szimbólumhalmaz. Elemeit betűnek nevezzük.

Szó (szöveg, mondat): betűk véges sorozata. A szó hossza: a szót alkotó jelsorozat elemeinek száma.

Üres szó: a felszíni struktúrában nem látható elem, ami a mélystruktúrában jelen van, jele: e. Például egy angol kérdésben wh-elemek mozgatásánál a wh-elem eredeti helyét jelöli a mélystruktúrában.

Műveletek szavakkal[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • szorzás (konkatenáció): Az S1 és S2 szavak szorzatán (egyesítésén, összeláncolásán, konkatenációján) azt az új szót értjük, amely úgy jön létre, hogy S2-t az S1 után írjuk. Az új szót S1S2-vel jelöljük.
  • hatványozás: az S szó önmagával való szorzását a szó hatványozásának nevezzük: Si = SSi-1
  • tükrözés: Az S szó tükörképének azt az S−1-gyel jelölt szót nevezzük, amely az S betűit fordított sorrendben tartalmazza.

Formális nyelv: egy adott ábécéből alkotott szavak tetszőleges halmaza.

Műveletek nyelvekkel[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • halmazműveletek: érvényesek a megszokott halmazműveletek (unió, metszet, különbség, komplementer)
  • szorzás
  • hatványozás

Grammatika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Azt adja meg, hogy hogyan hozzuk létre (generáljuk) a mondatokat . A formális nyelvek nyelvtanát generatív grammatikának is szokták nevezni.

A generatív grammatika négy alkotóeleme

  • terminális szimbólumok: egy ábécé, melynek elemeiből a szavak felépülnek (vagyis a definiálandó nyelv ábécéje).
  • nem terminális jelek: egy másik ábécé, melynek jeleit csak segédeszközként használjuk a generálás során, betűi nem szerepelnek a generált nyelv szavaiban.
  • kezdőszimbólum: ami tulajdonképpen egy rögzített nemterminális jel (egy kitüntetett szimbólum).
  • helyettesítési szabályok, amelyekkel a szavak származtathatóak.

Egy nyelv szavainak generálása a generatív grammatikával:

  • Kiindulunk egy szóból, amely kezdetben egyetlen jelből, a kezdőszimbólumból áll.
  • Ezek után az éppen vizsgált szó valamelyik részszavát - valamilyen helyettesítési szabály alapján - egy másik szóra cseréljük ki.
  • Az eljárást akkor fejezzük be, ha olyan szóhoz jutunk, amely csak terminális jelekből áll.

Formális grammatikán a következő rendezett négyest értjük: G = (T, N, M, SZ)

  • T - terminális szimbólumok halmaza (ábécé)
  • N - nemterminális szimbólumok ábécéje
  • M - kezdő, vagy kiinduló szimbólum M Î N
  • SZ - helyettesítési szabályok

SZ: (N U T)*N(N U T)* x (N U T)* : Nem üres és véges halmaz;

Osztályozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A grammatikák osztályozása a helyettesítési szabályok alapján történik.

Chomsky szerinti osztályozás:

  • általános (0-típusú): helyettesítési szabályaira nincs megszorítás, a szabályok X → Y alakúak
  • környezetfüggő (1-típusú): helyettesítési szabályai xYz → xyz alakúak
  • környezetfüggetlen (2-típusú): a szabályok alakja X → x
  • reguláris (3-típusú): minden szabálya A → aB vagy A → a alakú.

Politikai nézetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Chomsky szerint politikai meglátásai "meglehetősen hagyományos anarchista, valamint a felvilágosodásból és a klasszikus liberalizmusból eredő" nézetek, és dicsérőleg nyilatkozott a libertariánus felfogásról. Szimpatizál az anarcho-szindikalizmussal, valamint tagja az IWW nemzetközi munkásuniónak. Az anarchizmusról írott könyve 2006-ban, "Chomsky az anarchizmusról" (Chomsky on Anarchism; ISBN 1-904859-20-8) címmel jelent meg az AK Press anarchista kollektíva gondozásában.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. "The Accidental Bestseller, Publishers Weekly, 5-5-03, accessed 10-11-08. "Chomsky's controversial political works...became mainstream bestsellers."
  2. Retrieved 2008-12-21.
  3. [Chomsky, Noam (1965). Aspects of the Theory of Syntax. MIT Press.]
  4. Huang, Cheng-Teh James (1982.). „Logical relations in Chinese and the theory of grammar”, Kiadó: MIT PhD dissertation.   Available online [1].
  5. Matthews, G.H.. Hidatsa Syntax. Mouton (1965) 
  6. Platero, Paul Randolph (1978.). „Missing noun phrases in Navajo”, Kiadó: MIT PhD dissertation.   Available online [2].
  7. Schütze, Carson T. (1993.). „Towards a Minimalist Account of Quirky Case and Licensing in Icelandic”, Kiadó: MIT Working Papers in Linguistics 19.   Available online [3]
  8. Bhatt, Rajesh (1997.). „Matching Effects and the Syntax-Morphology Interface: Evidence from Hindi Correlatives”, Kiadó: MIT Working Papers in Linguistics 31.   Available online [4].
  9. [Huang, Cheng-Teh James (1982). Logical relations in Chinese and the theory of grammar. MIT PhD dissertation.]
  10. [Matthews, G.H. (1965). Hidatsa Syntax. Mouton.]
  11. Martin, Davis,. Computability, complexity, and languages: Fundamentals of theoretical computer science. Boston: Academic, Harcourt, Brace, 1994: 327. Print.
  12. Barsky (1997), Chapter 3. (Hozzáférés: 2007. szeptember 4.)
  13. http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2774611/pdf/anvb-23-01-29.pdf

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Noam Chomsky témájú médiaállományokat.