Galántai Zoltán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Galántai Zoltán
Született 1964. augusztus 12. (53 éves)
Dunaújváros
Nemzetisége magyar
Foglalkozása jövőkutató,
tudomány- és technikatörténész,
író,
egyetemi oktató
Díjak Móricz Zsigmond-ösztöndíj

Galántai Zoltán (Dunaújváros, 1964. augusztus 12.) magyar jövőkutató, tudomány- és technikatörténész, író.

Életpályája[szerkesztés]

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán szerzett magyar - történelem - tudomány- és technikatörténet szakos diplomát 1989-ben. Ezt követően a Magyar Tudományos Akadémia ösztöndíjasa volt három évig. Ekkor lett a Budapesti Műszaki Egyetem (1992-től Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem) Filozófia tanszékének tanársegéde. 1996-ban az egyetemen működő Cybermédia Kutatócsoport vezetője lett, egy évvel később adjunktusi megbízást kapott. A kutatócsoportot 2002-ig vezette. Szintén 2002-ben megszerezte PhD-fokozatát multidiszciplináris műszaki és filozófiai tudományokból és később átvehette egyetemi docensi kinevezését is. 2003-tól az egyetem Távoli Jövő Kutatócsoportjának alapítója és vezetője. 1993 és 2002 között az Országos Tudományos Kutatási Alap (OTKA) több tudomány- és technikatörténeti téma vezetője, 2003 és 2005 között a közgazdaság-tudományi és jövőkutatási zsűri tagja volt. 2002 és 2006 között az MTA Jövőkutatási Bizottságának tagjaként, 2005–2006-ban titkáraként is dolgozott, 2008-tól az Akadémia Tudomány- és Technikatörténeti Bizottságának titkára. 1999 és 2001 között Bolyai János-ösztöndíjjal kutatott.

Egyetemi oktatói munkája mellett jelentős tudománynépszerűsítő és írói munkássága is: több ilyen tárgyú televíziós műsor főszerkesztőjeként tevékenykedett: (Jövőnéző, TV3, 1998–2000; Delta, Magyar Televízió, 2000–2001). 2000–2001-ben a stop! internetes portál főszerkesztője, 2006–2007-ben a Civil Rádió tudományos műhelyének vezetője volt. Íróként többek között a science-fiction műfajában alkot, több könyve jelent meg, az első 1992-ben. Nevéhez fűződik az első magyar steampunk regény, a Mars 1910 megalkotása. Több könyvét álnéven írta meg (W. Hamilton Green, Pseudo-Stifter, Adalbert). Többek között a Szépírók Társasága, a Magyar Írószövetség science-fiction szakosztályának, a Magyar UNESCO-bizottság, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság tagja és a József Attila Kör tiszteletbeli tagja. 2007-től az Űrvilág című internetes folyóirat egyik rovatának szerkesztője. 2010-ben meglapította a Jövőobszervatórium Kutatócsoportot (BME). 1996-ban Móricz Zsigmond irodalmi ösztöndíjban részesült.

Kutatási területei[szerkesztés]

  • a SETI-programok és a távoli jövő, valamint
  • a technika társadalmi hatása a 21. században és a technikai fejlődés etikai problémái a jövőben.

Főbb publikációi[szerkesztés]

Tudományos közlemények[szerkesztés]

Irodalmi munkái[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]