Preyer Hugo

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Preyer Hugo
Preyer Hugo munkahelyén, a Művészeti Alap irodájában 1989-ben
Preyer Hugo munkahelyén, a Művészeti Alap irodájában 1989-ben
Élete
Született 1934
Elhunyt 1993. július 13. (59 évesen)
magyar Budapest
Nemzetiség magyar
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) sci-fi

Preyer Hugo (1934Budapest, 1993. július 13.) Arany Meteor-díjas magyar sci-fi-író, szerkesztő, filozófus.

Élete[szerkesztés]

Preyer Hugo régi művészetkedvelő budapesti polgári családból származott. Ősei időnként fontos szerepet játszottak a XIX. századi budapesti közéletben, a főváros civil szerveződéseiben; ügyvéd nagyapja például egyik vezető tagja volt a Magyar Iparművészeti Egyesületnek.

Korán kezdett foglalkozni az irodalommal: már 1947-ben, 13 éves korában díszoklevelet kapott az Élet és Tudomány szerkesztőségétől tudományos-fantasztikus írásaiért.

A szerzőnek a fantasztikumhoz való vonzódása gyakorlatilag végigvonult egész kalandos életpályáján. Minden lehetőt és majdnem lehetetlent megpróbált: volt kocsikísérő a Nagyvásártelepen, sztahanovista esztergályos a Rákosi Mátyás Vas- és Fémművekben, bűnügyi nyomozótiszt a Budapesti Rendőr Főkapitányságon, majd sziklamászó és barlangkutató. Tanult kriminalisztikát és buddhológiát, pszichológiát és biológiát, valamint évekig dolgozott a híres „Aranyketrec” nevű elmekórházban. Közben – szinte mellékesen – elvégezte a filozófia-etika szakot is, de valószínűleg mindez csak tanulmányi kirándulás volt számára, hogy szerteágazó tapasztalatait később az írásaiban felhasználhassa.

Munkássága[szerkesztés]

Science fiction írásaiban a modernebb irányzatok felé vonzódott; novellái, elbeszélései és regényei inkább filozofikusak, pszichologizálók. A jövő – ma még nem létező – tudományaival birkózott, mint például az álomkutatás, sorskutatás, jövőkutatás, amely témák iránt külföldön is élénken érdeklődtek.

Megalakulása óta főtitkára volt a Vega magyar sci-fi egyesületnek, szerkesztette az egyesület kiadványait, és azon fáradozott, hogy a magyar sci-finek külföldön is méltó elismerést szerezzen. A tudományos fantasztikumon kívül gyakran írt esszéket, tanulmányokat és rendhagyó riportokat lapok és folyóiratok számára.

A Vega Egyesület titkára, Preyer Hugo több fiatal íróval levelező kapcsolatban állt, novelláik kíméletlen kritikusa és egyben támogatója volt.

San Marinóban az 1989-es Euroconon regény kategóriában megkapta a Sci-Fi Europa díjat.

Hugo, 1991-ben felkérte Bódi Ildikót, az egyesületté alakult Balassi Bálint Asztaltársaság vezetőjét, hogy szervezze meg a HungaroCont. A rendezvényt megszervezték, még a következő évben is, ám az 1993. évi találkozót Preyer Hugo már nem érhette meg.

Halálával pótolhatatlan veszteség érte az amatőr sci-fi alkotók táborát. A Vega, a Szíriusz Fantasztikus Kalandregény Újság, az Orion 13, majd az Orion sci-fi lapok után megszűnt az Android Sci-Fi és Fantasy Magazin is.

Művei[szerkesztés]

Novellák[szerkesztés]

  • Útvesztő (Menekülés a Naprendszerből – Budapest, 1988 – 116 o .)
  • Mindhalálig (Menekülés a Naprendszerből – Budapest, 1988 – 228 o.)
  • A fogadás (Nemere István szerkesztésében: A rejtélyes idegen – tudományos-fantasztikus elbeszélések)
  • Oratio (Avana Arcképcsarnok 2008/1. szám, 6. oldal)
  • Lebegés (Avana Arcképcsarnok 2008/1. szám, 12. oldal)

Képregények[szerkesztés]

  • Emberek és robotok (rajzok: Szendrei Tibor; Vega, 1988)[1]
  • Anakronisztikus bigámia (rajzok: Verebics János)[2][3]

Preyer Hugo-pályázat[szerkesztés]

A HungaroConok 1980-tól tartó története során Preyer Hugónak köszönhetően minden évben meghirdetésre került a novella- és a képzőművészeti pályázat. E hagyományt az Asztaltársaság is továbbvitte, majd 1997-ben a sci-fi novellaíró pályázatot „Preyer Hugo emlékére” ajánlotta, így állítva emléket az amatőr alkotók támogatását szívügyeként kezelő kiváló írónak. A pályázatokat egy háromfős zsűri pontozással bírálja el. Az 1–2–3. helyezett alkotót az Avana Egyesület jutalomban részesíti, és a művek az Új Galaxis antológiában jelennek meg.

Irodalom[szerkesztés]

  • Preyer Hugo: Lebegés' c. kötetének előszava (VEGA-MÜSZI, Budapest, 1989) ISBN 9636321752
  • Bajzafi Ferenc: Gondolatok-idézetek Preyer Hugóról (Avana Arcképcsarnok 2008/1. szám, 3. oldal)
  • Dr. Horváth Sándor: Egy nagyon szubjektív visszaemlékezés (Avana Arcképcsarnok 2008/1. szám, 10. oldal)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]