Ugrás a tartalomhoz

Nagyvásártelep

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagyvásártelep
Budapest Székesfőváros Központi Élelmiszer Nagyvásártelep
A műemléki védelem alatt álló, 1930–1932-ben épült csarnoképület
A műemléki védelem alatt álló, 1930–1932-ben épült csarnoképület
TelepülésBudapest
CímBudapest IX. kerülete, Hídépítő utca
Építési adatok
Építés éve19301932
Bezárás1990-es évek
Lebontás éve1990-es évek (a nagy csarnok és a nagy irodaház kivételével)
Lebontás okafelszámolták a létesítményt
Építési stílusmodernizmus
TervezőMünnich Aladár
Hasznosítása
Felhasználási területnagybani piac
Elhelyezkedése
Nagyvásártelep (Budapest)
Nagyvásártelep
Nagyvásártelep
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 27′ 43″, k. h. 19° 04′ 40″47.461944°N 19.077778°EKoordináták: é. sz. 47° 27′ 43″, k. h. 19° 04′ 40″47.461944°N 19.077778°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyvásártelep témájú médiaállományokat.

A Nagyvásártelep, pontos alapításkori nevén Budapest Székesfőváros Központi Élelmiszer Nagyvásártelep[1] egy mára már megszűnt, és jelentős részében el is bontott budapesti ipari-kereskedelmi létesítmény.

Története

[szerkesztés]

A Nagyvásártelep az 1930-as évek elején létesült a főváros élelmiszer-ellátásának megoldására, mivel a Központi Vásárcsarnok már nem volt képes ezeknek a megnövekedett feladatoknak eleget tenni. Az új létesítmény az Összekötő vasúti híd (népnyelven még: Déli összekötő vasúti híd) pesti végének déli oldalánál, a IX. kerületi Hídépítő utca és Helyi kikötő utca között elhelyezkedő telkekre épült. Részei voltak:

  • hatalmas, tízezer négyzetméteres, 234 méter hosszú, 42 méter széles, 17 méter belmagasságú, modern stílusú vásárcsarnok, amelyben körülbelül 400 nagykereskedő dolgozhatott. Épült 1930 és 1932 között Münnich Aladár és Obrist Vilmos tervei szerint.[2]
  • irodaház
  • 20 vágányos rakodóhely (egyidőben akár 210 tehervagon rakodására volt alkalmas)
  • vasúti kapcsolat a környező (elsősorban déli) vonalak felé (Soroksári út rendező vasútállomás)[3]
  • két kikötő a Ráckevei-Duna ágon (1918–1925 között épült és 1927–1984 között üzemelt.[4][5])

A létesítmény a rendszerváltás után elvesztette eredeti funkcióját, és meg is szűnt. Az épületeit nagy csarnok és a mellé épült irodaház kivételével elbontották. Ez utóbbiak 2004 óta műemléki védettséget élveznek. A parlagon hagyott területen azóta bozótos erdő nőtt. A szennyezett talaj cserére szorul. A Duna City nevű területfejlesztési tervek foglalkoznak a elhanyagolt térség jövőjével.

Képtár

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]