Nagyvásártelep
| Nagyvásártelep | |
| Budapest Székesfőváros Központi Élelmiszer Nagyvásártelep | |
| A műemléki védelem alatt álló, 1930–1932-ben épült csarnoképület | |
| Település | Budapest |
| Cím | Budapest IX. kerülete, Hídépítő utca |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1930–1932 |
| Bezárás | 1990-es évek |
| Lebontás éve | 1990-es évek (a nagy csarnok és a nagy irodaház kivételével) |
| Lebontás oka | felszámolták a létesítményt |
| Építési stílus | modernizmus |
| Tervező | Münnich Aladár |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | nagybani piac |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyvásártelep témájú médiaállományokat. | |
A Nagyvásártelep, pontos alapításkori nevén Budapest Székesfőváros Központi Élelmiszer Nagyvásártelep[1] egy mára már megszűnt, és jelentős részében el is bontott budapesti ipari-kereskedelmi létesítmény.
Története
[szerkesztés]A Nagyvásártelep az 1930-as évek elején létesült a főváros élelmiszer-ellátásának megoldására, mivel a Központi Vásárcsarnok már nem volt képes ezeknek a megnövekedett feladatoknak eleget tenni. Az új létesítmény az Összekötő vasúti híd (népnyelven még: Déli összekötő vasúti híd) pesti végének déli oldalánál, a IX. kerületi Hídépítő utca és Helyi kikötő utca között elhelyezkedő telkekre épült. Részei voltak:
- hatalmas, tízezer négyzetméteres, 234 méter hosszú, 42 méter széles, 17 méter belmagasságú, modern stílusú vásárcsarnok, amelyben körülbelül 400 nagykereskedő dolgozhatott. Épült 1930 és 1932 között Münnich Aladár és Obrist Vilmos tervei szerint.[2]
- irodaház
- 20 vágányos rakodóhely (egyidőben akár 210 tehervagon rakodására volt alkalmas)
- vasúti kapcsolat a környező (elsősorban déli) vonalak felé (Soroksári út rendező vasútállomás)[3]
- két kikötő a Ráckevei-Duna ágon (1918–1925 között épült és 1927–1984 között üzemelt.[4][5])
A létesítmény a rendszerváltás után elvesztette eredeti funkcióját, és meg is szűnt. Az épületeit nagy csarnok és a mellé épült irodaház kivételével elbontották. Ez utóbbiak 2004 óta műemléki védettséget élveznek. A parlagon hagyott területen azóta bozótos erdő nőtt. A szennyezett talaj cserére szorul. A Duna City nevű területfejlesztési tervek foglalkoznak a elhanyagolt térség jövőjével.
Képtár
[szerkesztés]-
A Nagyvásártelep az 1940-es években (a háttérben a nagy csarnoképület)
-
Archív felvétel (1980)
-
Archív felvétel (1980)
-
1980-ban készült archív felvétel a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet (VITUKI) 1976-ban épült toronyházából, amit 2020-ban bontottak le.[6]
-
A Duna felől (2023)
-
A Duna felől (2023)
-
épületbelső (2017)
-
épületbelső (2017)
-
épületbelső (2017)
-
épületbelső (2017)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ [1]
- ↑ https://epiteszforum.hu/nagyfesztavu-csarnokok-metamorfozisa-alkotohet-a-bme-ipar-tanszeken
- ↑ https://vasutallomasok.hu//terk/bp1987.jpg
- ↑ Kolundzsija Gábor – A rakodópart kövei (Postcard Bt. 2018) ISBN 978-963-12-8681-6
- ↑ Szalkai Gábor, Gutpintér Tamás – A Szabadkikötő titkai (Földgömb magazin, 2013.03.01.)
- ↑ Reich Gyula - Volt egyszer egy VITUKI (Mérnök Újság, 2021. január február)
Források
[szerkesztés]- https://welovebudapest.com/cikk/2015/2/25/romosan-is-impozans-a-nagyvasartelep-ket-megmaradt-epulete
- http://budapestcity.org/03-muemlekek/09/Nagyvasartelep/index-hu.htm Archiválva 2019. szeptember 23-i dátummal a Wayback Machine-ben
- https://24.hu/kultura/2018/02/18/a-duna-mellett-bomlik-csendben-a-fovaros-elelmiszerellatasanak-egykori-kozpontja/
- http://www.muemlekem.hu/muemlek/show/11207
- https://www.origo.hu/foto/20150716-elhagyott-epuletek-budapesten.html
- https://mult-kor.hu/20091215_magyarorszag_legnagyobb_fedett_tere_a_nagyvasartelep
- http://sportime.hu/rendezveny/a-nagyvilag-elott-mutatkozik-be-a-hosszu-evekig-elfeledett-nagyvasartelep-10601 Archiválva 2020. június 3-i dátummal a Wayback Machine-ben
- https://www.kozterkep.hu/175
