László Zoltán (sci-fi író)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(László Zoltán (sci-fi-író) szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
László Zoltán
Született 1977 (41 éves)
Hatvan
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
  • sci-fi-író
  • újságíró
Kitüntetései Zsoldos Péter-díj (2008)
Írói pályafutása
Irodalmi irányzat sci-fi, fantasy
Első műve Hiperballada (2005)
Fontosabb művei Nagate (2005)
A Keringés (2007)
Nulla pont (2009)
Távolvíz (2017)
Kiadói Cherubion,Delta Vision,Galaktika,Agave
Hatottak rá William Gibson

László Zoltán (Hatvan, 1977 –) magyar újságíró, sci-fi-szerző.

Pályakép[szerkesztés]

A cyberpunk irányzat hatására fordult a science-fiction írása felé, első írói szakasza ennek az irányzatnak az ihletésére történő alkotással és a vele szemben való önmeghatározással telt el.

Művein érezhető egyfajta folyamatos távolodás a gibsoni világtól, de még ezer szállal kötődik hozzá. Első novelláit a Cherubion Kiadónál publikálta, méghozzá saját név alatt. Végig következetesen, írói álnév nélkül kereste a publikációs lehetőségeket, amiket meg is talált a Cherubion antológiák után az Átjáró Magazin, majd a Galaktika magazin hasábjain.

Első önálló regénye 2005-ben jelent meg az Inomi kiadónál. A Hiperballada egy alternatív jövőben játszódó regény, ami mind William Gibson, mind Gáspár András világával mutat közös vonásokat, de ez sokkal inkább a tudatos építkezés, elődkeresés jele, mint a másolásé. A regény világában elmaradt a rendszerváltás s mind a hidegháborút, mind a technológiai versenyt a szovjetek nyerték meg. Erénye a műnek, hogy nagyon érett módon kezeli az alternatív valóságot, nem akarja mindenáron megmagyarázni, hogy miért történt másképp, jobb-e így vagy sem, nem utal a mi valóságunkra (mint például Philip K. Dick Az ember a Fellegvárban c. regénye). Az egyik legfőbb helyszín pedig az alternatív jövő Budapestje, kitűnően eltalált hangulattal, részletekbe menő kidolgozottsággal, s főhősei közül is többen magyarok. A regény fontos mérföldkő a XXI. század eleji magyar SF-regények közt, mert a magyar témát éretten, komoly hangvétellel kezeli, kapcsolódva a Gáspár – Trenka-féle vonulathoz, kikerülve a Dévényi – Fonyódi Tibor-féle humoros, de sztereotip ábrázolásmódot.

2005 nyarán „Best young author” (Legjobb fiatal szerző) díjat kapott a Galaktika szerkesztősége javaslatára a glasgow-i SF találkozón. Második regénye, a Nagate egy un. urban fantasy, amiben a klasszikus Fantasy világát a fogyasztói társadalommal ütközteti, SF-elemeket is felhasználva. 2008 nyarán Zsoldos Péter-díjat kapott harmadik, A Keringés címet viselő regényéért. Ebben az éghajlatváltozásra az emberiség a Föld távoli jövőjébe tett időutazásokban talál megoldást. Miközben megkezdődik az emberek tervszerű áttelepítése a több millió évnyire a jövőben található időszeletekbe, többen arra keresik a választ, mi történhetett az emberiséggel a közbenső időkben. a regény a szerző korábbi műveihez hasonlóan erős globalizáció- és fogyasztói társadalom kritikát fogalmaz meg. Következő kötete, a Nulla pont 2009 őszén jelent meg. Ez laza folytatása a Nagaténak és az abban megalkotott világra tudományos-fantasztikus magyarázatot ad. Szerkezete sajátos: három főszereplő egy napját követjük nyomon több változatban attól függően, hogy a véletlenek összjátékának köszönhetően a nap eseményei milyen fordulatot vesznek. A regény a hipertérrel és a negyedik dimenzióval foglalkozó elméletekre épül. 2013-as regénye, az Egyszervolt ismét új vizekre evez: a magyar népmesék jól ismert motívumait rendezgeti új mintába napjaink Budapestjén - korábbi munkáihoz képest könnyedebb hangvételben. Nyolc év szünet után 2017-ben újra sci-fi regénnyel jelentezett. A Távolvízben az embert szolgálni vágyó idegen lények bukkannak elő az óceán mélyéről, ám senki nem tudja, kik és miért alkották meg őket, jelenlétük áldás-e vagy ellenkezőleg: csapda, amelybe az emberiség önként besétál.

Szerzője az SFmag.hu spekulatív fikcióval foglalkozó online magazinnak.

Bibliográfia[szerkesztés]

Elbeszélései[szerkesztés]

  • Neontánc. Feketecsuklyások, Cherubion, 1999.
  • A Vadászat. A Jessa fátyla, Cherubion, 1999.
  • Odafent. Holtak galaxisa, Cherubion, 2000.
  • JátékValóság. Átjáró 8, 2003.
  • Neuro nulla. Átjáró 11., 2003.
  • Analógia. Átjáró 15., 2004.
  • Szirénének. Galaktika 181., 2005.
  • A valóságcsináló. Galaktika 187., 2005.
  • Az E. Roham 2., 2006.
  • Kalamona. 77 {hetvenhét}, Delta Vision, 2006.
  • Százezer Armstrong. Galaktika 204, 2007.
  • Lyukak az égen. MetaGalaktika 9.5, 2007.
  • Mélyebb rétegek. Erato, Delta Vision, 2007.
  • Minden nap olimpia. Új Galaxis 13, 2008.
  • Csend. Galaktika 225, 2008.
  • Párhuzamosok a végtelenben. Metagalaktika 11, 2009.
  • Temetői járat. Kétszázadik, Metropolis Media, 2009.
  • Levelek a szerkesztőségből. Rost, 2009.
  • Rossz hírek jönnek. Csillagszálló 11, 2009.
  • Réges-rég[1]. SFmag, 2011.
  • Forradalmi gépezet. Galaktika 261., 2011.
  • A Hundred Thousand Armstrongs[2]. Word SF Blog, 2011.
  • Emelkedés. Galaktika 267-268, 2012.
  • Mózes az inverz hegyről. Galaktika 282, 2013.

Regényei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. László Zoltán: Réges-rég (novella) : SFmag
  2. Tuesday Fiction: “A Hundred Thousand Armstrongs” by Zoltán László
  3. A Keringés – László Zoltán. [2009. február 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 5.)
  4. Keserű József: László Zoltán: Távolvíz. sfmag.hu. (Hozzáférés: 2017. július 16.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]