A filozófia a sci-fi műfajának sajátja. A művekben megfogalmazott kérdések motívumként szolgálnak, elgondolkodtatják az olvasót vagy nézőt. A leglényegibb probléma a másság, annak elfogadása vagy elutasítása. A Xeno pedig címével is ezt a gondolatot vezeti be.
„2117-ben a Föld lakossága tizenötmilliárd fő: ebből hatmilliárd ember, kilencmilliárd idegen fajú, más néven xeno.”[1] A Földet megtámadta és leigázta egy agresszív idegen faj: a migrátorok. Később emberek millióit arra kényszerítettek, hogy féreglyukakon át más bolygókra települjenek át, míg onnan több milliárd idegen lényt: firkákat, hidrákat, ostorosokat költöztettek a Földre.
Dr. Olga Ballard xenológus, aki az idegen lényeket és kultúrákat tanulmányozza. Váratlanul egy veszélyes küldetés vár rá, ennek sikere nemcsak az emberiség számára fontos, hanem a vele kapcsolatban álló másik három faj jövőjét is alapvetően befolyásolja.
Egyszerre egy migráció kérdésével foglalkozó, ötletes társadalmi sci-fi és egy bitang erős, érzelmileg nagyon is megterhelő családregény: mindkét komponens önmagában is érdemes lehetne olvasásra, de így együtt szerintem az elmúlt évtized legjobb magyar science fiction regényét adják ki.
”
– Szabó Dominik (Ekultura.hu)
„
A Xeno az év (sőt, az utóbbi évek) legjobb magyar sci-fije, és nemzetközi viszonylatban is simán a legjobbak között van. Érdemes feldobni a karácsonyi kívánságlistára, vagy beszerezni sci-fi kedvelő ismerősöknek, ritka az ennyire elgondolkodtató és sokáig emlékezetes regény.
Az idegenség rétegzett megjelenítése szempontjából valószínűleg az idegen néven írt Xeno a legjelentősebb magyar sci-fi, mely az összemberi távlat miatt a migráció korszaka után is aktuális marad.
”
– H. Nagy Péter (MA Populáris Kultúra kutatócsoport)[5]