Bilokáció

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A bilokáció az a paranormális jelenség, hogy egy személy vagy tárgy egyszerre két helyen tud lenni.

A katolikus hagyomány azt tartja, hogy mélyen hívő emberek képesek két alakban megjelenni. A bilokáció jelensége azonban nemcsak a kereszténységben ismert, hanem a világ számos szellemi mozgalmában fellelhető. A jóga tanaiban szó esik egy szellemi hasonmásról (asztráltest), amely a fizikai testben lakozik, de olykor képes arra is, hogy különváljon tőle. Paramahansza Jógánanda Egy jógi önéletrajza című könyvében mesterét írja le a bilokáció jelenségével. A világjáró Székely Tibor szintén egy indiai jógit említett e képességgel Éjfélkor dőlnek a pálmák című könyvében.

A történelemben számos emberről feljegyezték ezt a képességet. A keresztény szenteknél többek közt Páduai Szent Antal, Assisi Szent Ferenc, Pietrelcinai Szent Pio, Szent Ambrus, Copertinói Szent József, María de León Bello y Delgado, Liguori Szent Alfonz, Szent Druon, Gerardo Maiella, Ursula Micaela Morata, Martin de Porres stb. Egyes muszlim szúfik szintén említve vannak.

A jelenség leírása már az ókori görög filozófusoknál feltűnik[1][2][3] majd találkozunk vele a zsidó miszticizmusban,[4] a Kabbalában[5] a pogányságban[6] a sámánizmusban[7] az okkultizmusban[8] a hinduizmusban[9][10] a buddhizmusban[11][12] a teozófiában[13][14] és a New Age mozgalomban.[15] A védikus és buddhista hagyományok úgy tartják, hogy egyes gyakorlatok, mint például a jóga, a meditáció, aszketikus gyakorlatok (böjt, önmegtartóztatás stb.) lehetővé teszik az embert különleges képességek (lásd: sziddhik és abhidzsnyá) megnyilvánulására.

Maria de Ágreda[szerkesztés]

A spanyol klarissza apáca, Maria de Ágreda (wd) 1620 és 1631 között több mint ötszázszor jelent meg Amerikában, miközben egyfolytában zárdájában tartózkodott, a spanyolországi Ágredában.

Az 1620-as években, mikor a spanyol katolikus egyház hittérítőket küldött Észak- és Közép-Amerikába, Alonso de Benavides atya erős keresztény hitéletet talált Új-Mexikó indiánjai körében. Az emberek azt vallották, hogy „egy kék ruhás úrnő” térítette meg őket, aki nappal megjelent, de éjszakára mindig eltűnt.

1630. augusztus 1-jén, amikor Benavides atya visszaérkezett Spanyolországba, értesült róla, hogy Ágredában egy fiatal apácának olyan misztikus élményei voltak, mint a bilokáció, illetve a levitáció. Benavides felkereste Maria nővért, és megdöbbenve tapasztalta, mennyi mindent tud mesélni az Újvilág ama vidékéről, ahol soha nem járt. Emlékezett a bennszülöttek és a falvak nevére is, ahogy később a misszionárius atya emlékirataiban beszámol róla. Benavides megállapította azt is, hogy az indiánok misekelyhe minden bizonnyal Maria nővér zárdájából származott.[16][17]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Bilocation című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Bilocazione című olasz Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források[szerkesztés]

  • Reader's Digest: Misztikus történetek gyűjteménye, 2007.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Dodds, E. R. (2004). The Greeks and the Irrational. University of California Press. page 145
  2. ↑ Christoph Riedweg, Steven Rendall, Pythagoras: His Life, Teaching, and Influence, Cornell University Press, 2005, p. 4
  3. ↑ Thomas McEvilley, The Shape of Ancient Thought: Comparative Studies in Greek and Indian Philosophies, Allworth Communications, 2002, pp. 102, 262,
  4. ↑ Samuel, Gabriella (2007). The Kabbalah Handbook: A Concise Encyclopedia of Terms and Concepts in Jewish Mysticism. Jeremy P. Tarcher. p. 51.
  5. ↑ Gabriella Samuel, The Kabbalah Handbook: A Concise Encyclopedia of Terms and Concepts in Jewish Mysticism, Jeremy P. Tarcher, 2007, p. 51,
  6. ↑ York, Michael (2005). Pagan Theology: Paganism as a World Religion. NYU Press. p. 41.
  7. ↑ Znamenski, Andrei A. (2004). Shamanism: Critical Concepts in Sociology. New York: Routledge. pp. 248–249
  8. ↑ Olliver, C. W. Analysis of Magic and Witchcraft. Kessinger Publishing, 2003. pp. 117, 155–6.
  9. ↑ McEvilley, Thomas (2002). The Shape of Ancient Thought: Comparative Studies in Greek and Indian Philosophies. Allworth Communications. pp. 102, 262
  10. ↑ Yoga Sutras of Patanjali, Justin O'Brien, A Meeting of Mystic Paths: Christianity and Yoga, Yes International Publishers, 1996, pp. 29, 140,
  11. ↑ Alex Comfort, Reality and Empathy: Physics, Mind, and Science in the 21st Century, SUNY Press, 1984, p. 42
  12. ↑ Herman Vetterling, Illuminate of Gorlitz Or Jakob Bohme's Life and Philosophy Part 3: V. 3, Kessinger Publishing, 2003, page 967
  13. ↑ Olcott, Henry Steel (1895). Old Diary Leaves: The True Story of the Theosophical Society. G. P. Putnam's Sons. p. 388
  14. ↑ Elizabeth Clare Prophet, The Masters and the Spiritual Path, Summit University Press, 2001, p. 331
  15. ↑ Prophet, Elizabeth Clare (2001). The Masters and the Spiritual Path. Summit University Press. p. 331.
  16. ↑ Reader's Digest: Misztikus történetek gyűjteménye, 2007.
  17. ↑ Maria of Agreda: Mystical Lady in Blue, by Marilyn H. Fedewa, University of New Mexico Press, 2009. ISBN 978-0-8263-4643-8
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bilokáció&oldid=22669160”