IJ (folyó)

IJ
Az IJ műholdfelvételen az IJmeer (jobbra) és a Nordzeekanal (balra) között
Közigazgatás
Országok	Hollandia
Földrajzi adatok
Forrás	IJmeer, Hollandia
Torkolat	Nordzeekanal, Hollandia
A Wikimédia Commons tartalmaz IJ témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Az IJ folyó Észak-Holland tartományban. A tulajdonképpeni IJ, „vagy belső-IJ” Amszterdam belvárosát és a nagyváros északi részét elválasztó vízfelület. Eredetileg a Zuiderzee tengeröböl része volt.

Etimológia

Az IJ szó a vizet jelentő nyugat-fríz aa, ae vagy die formákban előforduló szavakból származik, rokona többek között a francia eau szónak. Kiejtése megközelítőleg ej.

Írásmódja különleges, mindkét betűjét nagybetűvel írjuk, mert a holland nyelvben kettősbetűnek számít és ott így írják.

Vízügyi története

Időszámításunk kezdetén ez a vízfelület a rómaiak által Flevo-tónak nevezett édesvizű állóvíz része volt. A 13. században több egymást követő vihardagály és áradás nyomán a területre betört a tengervíz, és kialakult a Zuiderzee nevű tengeröböl, aminek az IJ az egyik kisebb öble, és egyben a kialakuló Amszterdam tengeri megközelítési útvonala lett.

A középkorban Amszterdam és a körülötte lévő települések védelmére az IJ mentén hatalmas gátakat építettek ki a vihardagályok további kártételének megakadályozására. Amszterdam is az IJbe ömlő Amstel folyó gátjáról kapta a nevét.

A 19. században került sor at IJ és a tengerpart közvetlen összekötésére a Nordzeekanal révén. 1932-ben az Afsluitdijk révén lezárták a Zuiderzeet, és belőle újra tó lett, az IJsselmeer, amit később nagyrészt polderesítettek. Azóta az IJ ennek e tó vizének egy részét vezeti le a Nordzeekanalon keresztül az Északi-tengerbe. A tónak az Amszterdamhoz és az IJ-hez legközelebb eső részét hívják IJmeer-nek, IJ-tónak.

A hatalmas szabályozási munkák során az IJbe mesterséges szigeteket is építettek Amszterdam területén abból a földből, amit a Nordzeekanal építése, a dűnék áttörése során termeltek ki. Ilyen mesterséges szigetre telepítették 1889-ben Amszterdam központi pályaudvarát, ami az IJ partján áll.

Amszterdam gyors fejlődése során szükség lett az IJ északi partjának beépítésére is. A két part között eleinte komppal tartották fenn a közlekedést, majd 1957-ben megépült a Schellingwouderbrug (híd), 1966-ban a Coentunnel, 1968-ban az IJtunnel és 1990-ben a Zeeburgertunnel alagutak a víz alatt, így a kompforgalom már csak a kerékpárosok és gyalogosok szállításában játszik szerepet.

• 
  Amszterdam 1544-es térképen. Az IJ az előtérben
• 
  Az IJ (Het IE) 1681-es térképen. Észak jobbra van
• 
  Az IJ 1686-os festményen
• 
  Az IJ 1900 körül, postai képeslapon
• 
  Az IJ és Amszterdam
• 
  Komp az IJen
• 
  Orosz Zulu osztályú tengeralattjáró az IJen látogatóban
• 
  Légifelvétel Amszterdamról, a háttérben az IJ

Források

A holland vízügyi igazgatóság honlapja az IJról (holland nyelven). [2010. december 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 11.)

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a IJ (water) című holland Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

A Wikimédia Commons tartalmaz IJ (folyó) témájú médiaállományokat.