Mezeta

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Mezeta (Meseta Central)
Őszi tájkép
Őszi tájkép
Közigazgatás
Ország(ok)
  • Spanyolország
  • (Portugália)
autonóm közösség
  • Kasztília és León
  • Kasztília-La Mancha
  • Madrid
  • Legnagyobb településMadrid
    Népesség
    Teljes népesség ismeretlen
    Madrid népessége 3 265 038 fő (2011) +/-
    Földrajzi adatok
    Fekvése fennsík
    Területe210000 km²
    Legalacsonyabban
    fekvő pont
    640
    Időzóna CET
    Elhelyezkedése
    Mezeta (Spanyolország)
    Mezeta
    Mezeta
    Pozíció Spanyolország térképén
    é. sz. 41°, ny. h. 5°

    A Mezeta (spanyolul: Meseta Central) az Ibériai-félsziget központi fennsíkja, az Ibériai-hegységrendszer része. Területének nagy többsége Spanyolországban, egy kis hányada Portugáliában van.

    Természetföldrajzi viszonyai[szerkesztés]

    Északi határa a Kantábriai-hegyvidék, keleti a Katalóniai-hegység és az Ibériai-peremhegyvidék, déli a Sierra Morena — ez utóbbi csak délről, az Andalúziai-medence felől tűik hegységnek, a fennsík felől a domborzat emelkedése alig észlelhető. Nyugaton, nagyjából a két ország határvidékén lépcsős törésekkel süllyed az Atlanti-óceán felé. Ennek megfelelően folyói is nyugatnak, az óceán felé folynak.

    Középen a nagyjából K–Ny futású Kasztíliai-választóhegység két részre osztja:

    • az Északi-Mezeta (Ó-Kasztília) valamivel magasabb (700–1000 m között); ez a Douro folyó fölső vízgyűjtője;
    • a Déli-Mezeta (Új-Kasztília) alacsonyabb (300–700 m között); a Tajo és a Guadiana fölső vízgyűjtője;

    A sokáig alsó–középső szakasz jellegű folyók a fennsík pereméhez érve hirtelen felső szakasz jellegűvé válnak, és zuhatagok sorával ereszkedtek le e tengerparti síkságra. A helyzeti energiát kihasználó vízierőműveknek köszönhetően ezek a folyórészek mára tavak (víztározók) sorozataivá alakultak.

    Éghajlata[szerkesztés]

    Éghajlata szélsőségesen kontinentális; a mediterrán jelleg dél felé erősödik. Az éves csapadék az északon 400–650 mm, délen még ennél is kevesebb. Megoszlása szélsőségesen egyenlőtlen nyári minimummal és őszi-téli maximummal. Eből adódóan szélsőségesen egyenlőtlen a folyók vízjárása is.

    Növényzete, mezőgazdasága[szerkesztés]

    A hegyes-dombos részek talajai az egykori erdőirtásoknak köszönhetően lepusztult, sovány váztalajok. A domboldalak kopárak, a növényzet gyér és szegényes. A folyók hordalékával feltöltött völgyekben virágzó mezőgazdaság alakult ki. Az ártereken többnyire vízigényes és ezért rendszerint öntözött zöldségféléket termesztenek, a legfelső teraszokon pedig többnyire gabonát — a szőlőt e kettő közé telepítik, bár egyes szőlők felkúsznak a domboldalakon is, „ahol a bor megfagy”. Ezeken az ültetvényeken általában kisebb hozamú, különleges fajtákat termesztenek. A szőlőtermesztésre használt teraszok talaja többnyire agyagos, a fölső teraszoké erősen meszes.[1] Az Északi Mezeta Spanyolország

    A Déli Mezetában gyakoriak az olajfaültetvények.

    Közigazgatása[szerkesztés]

    Spanyolország fővárosa, Madrid a Déli Mezeta északi peremén, a Kasztíliai-választóhegység lábánál épült. Az Északi Mezeta Spanyolország Kasztília és León autonóm közössége; fővárosa Valladolid; a Déli Mezeta Madridon kívül még Kasztília-La Manchára terjed ki; ennek székhelye Toledo.

    Jegyzetek[szerkesztés]

    Források[szerkesztés]