Rabat (Málta)
| Rabat | |||
| A rabati Szent Pál-templom | |||
| |||
| Mottó: Notabilis gemma fulget[1] | |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Rang | Helyi tanács | ||
| Polgármester | Alexander Craus (Munkáspárt, 2009 óta) | ||
| Irányítószám | RBT | ||
| Testvérvárosok | Lista | ||
| Ünnep | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 12 352 fő (2024. dec. 31.)[2] | ||
| Népsűrűség | 430,9 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 26,6 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Rabat weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Rabat témájú médiaállományokat. | |||
Rabat Málta legnagyobb területű helyi tanácsa a nagy sziget nyugati részén. A város a Dingli-plató peremén áll. Lakossága 11 462 fő. Neve arab eredetű, elővárost jelent, ugyanis Mdina külterületeként jött létre. Külterületei Tal-Virtù, Għajn Qajjet, és ide tartoznak Baħrija község, Kunċizzjoni, Landrijiet, Tas-Salib, Nadur és Mtaħleb is.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Korai története egybeforrt Mdináéval, hiszen Rabat fele is Malet (később Melita) városához tartozott. Erről az időről tanúskodnak a föníciai és római sírok, valamint a Szent Pál- és Szent Ágota-katakombák. Ezek I. Constantinus császár Milánói ediktumáig az őskeresztények gyülekezőhelyei is voltak. A Fátimida megszállás idején Málta városának területét lecsökkentették mai méretére, de hamarosan a falak előtt is kis település jött létre. 1485-ben itt halt meg és itt van eltemetve Pietru Caxaro jegyző, a Cantilena szerzője.
A középkorban és a Jeruzsálemi Szent János Ispotályos Lovagrend uralma idején még Mdina árnyékában élt, a sziget lakóinak menedéke volt támadás idején. 1534-ben itt halt meg Philippe de Villiers de L’Isle-Adam nagymester. Brichelot és Bremond térképén (1718) csak mint Groto de S. Paul szerepel. Egy 1761-es jegyzék szerint 17 vidéki kápolna állt a település körül.[3] Valódi fejlődése csak a brit uralom idején indult meg: megépült az első általános iskola, bevezették az orvosi ellátást, postát, közvilágítást, és Notabile állomáson keresztül vasúti összeköttetésben állt Vallettával is. A második világháború után - főleg az 1960-70-es években - lakossága ugrásszerűen nőtt 12 000 főig, ezért szükség volt egyes külterületek (Tal-Virtù, Għajn Qajjet) beépítésére is. 1994 óta Málta egyik helyi tanácsa. 2000-ben Mtarfa önálló helyi tanács lett.
Ma az apostoli nuncius székhelye. 2010. június 5-én két része, Baħrija és Tal-Virtù részlegesen önálló mini-tanácsot választottak. Tal-Virtù ötfős tanácsa 3 nemzeti párti és 2 munkáspárti képviselőből, Baħrijáé 4 munkáspárti és 1 nemzeti párti képviselőből áll.[4]
Baħrija
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Falu Málta nyugati partja közelében, a sziget egyik legmagasabban fekvő területén. A környékbeliek ma is földműveléssel foglalkoznak. Közel 3000 lakosával nem számít kicsinek az országban. 2010. június 5-e óta ötfős mini-tanács irányítja a helyi ügyeket.
Két temploma közül ma csak az 1984-ben épült Szent Márton-templomot használják. Nevezetességei Szent Márton ünnepe (november 11.), az éves vásár (a festa utáni vasárnapon), tradicionális étele a nyúl.
Önkormányzata
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Rabatot kilenctagú helyi tanács irányítja. A jelenlegi, hetedik tanács 2013 márciusában lépett hivatalba, 5 munkáspárti és 4 nemzeti párti képviselőből áll.[5]
Polgármesterei:
- Alfred Sharples (1994–2000)
- Rudolf Grima (2000–2003)
- Charles Azzopardi (2003–2006)
- Frank Fabri (2006–2009)
- Alexander Craus (Munkáspárt, 2009–)
Ünnepei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Szent Pál (január 25.)
- Szent József (július 1. vasárnapja)
- Corpus Christi (március 19.)
- Tours-i Szent Márton (Baħrija - november 11.)
- Szeplőtelen fogantatás (december 8.)
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

- Keréknyomok[6]
- Szent Pál-plébániatemplom[7] (San Pawl, St. Paul): Lorenzo Gafà tervei alapján épült
- Szent Pál-barlang
- Szent Pál-katakomba
- Szent Ágota-katakomba és múzeum[8]
- Victoria Lines
- Wignacourt Museum
- Casa Bernard[9]
- Miasszonyunk születése-kápolna (Nativity of Our Lady, Mtaħleb)[10]
- Santa Maria della Virtù földalatti kápolna a Wied l'Isqof oldalán
Kultúra
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Band clubjai:
Sport
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Sportegyesületei:
Közlekedése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Autóval bárhonnan jól megközelíthető.
Autóbuszjáratai (2011. július 3. után):[15]
Hivatkozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- "Il-Parroċċa San Pawl Rabat" (máltai nyelven). 2010. augusztus 9. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. június 14.
- "Rabat links" (angol nyelven). 2012. április 7. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. június 14.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Jelentése: Nevezetes drágakő ragyog
- ↑ "nso.gov.mt/population/world-population-day-11-july-2025/".
- ↑ Ezek egy része köré mára önálló települések épültek. Forrás: Bugeja, Lino (2011. március 6.). "Intriguing history of Maltese wayside chapels" (angol nyelven). Times of Malta. 2011. március 8. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. március 8.
- ↑ "Artikli" (máltai nyelven). RabatMalta.webs.com. 2011. június 24. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. június 14.
- ↑ "Labour wins Birkirkara" (angol nyelven). Times of Malta. 2013. március 17.
- ↑ "Cart ruts Malta" (angol nyelven). 2010. május 27. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. június 14.
- ↑ "St. Paul Rabat" (angol nyelven). Hozzáférés: 2010. június 14.
- ↑ "St. Agatha" (angol nyelven). 2021. február 28. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. június 14.
- ↑ "Casa Bernard" (angol nyelven). Hozzáférés: 2010. június 14.
- ↑ "Church of the Nativity of Our Lady" (angol nyelven). 2011. február 3. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. június 14.
- ↑ "Banda Konti Ruggieru" (máltai nyelven). 2011. január 28. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. június 14.
- ↑ "Għaqda Mużikali L'Isle Adam" (máltai nyelven). 2011. július 7. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. június 14.
- ↑ "Depiro Basketball Club" (angol nyelven). 2011. február 2. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. június 14.
- ↑ "Rabat Ajax Football Club" (angol nyelven). 2010. július 22. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. június 14.
- ↑ "Routes and timetables" (angol nyelven). Arriva Malta. 2011. augusztus 29. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. augusztus 14.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Moldoványi Ákos : Málta (Útikönyv) - 1996. Panoráma Bp. - ISBN 963-243-810-8
- "Local councils: Rabat" (máltai és angol nyelven). Department for Local Government. Hozzáférés: 2010. június 8.
{{cite web}}: CS1 karbantartás: ismeretlen nyelvkód (link)[halott link]
