Nadur

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nadur
Nadur madártávlatból
Nadur madártávlatból
Nadur címere
Nadur címere
Nadur zászlaja
Nadur zászlaja
Mottó: Vigilant
Közigazgatás
Ország Málta
Rang Helyi tanács
Polgármester Miriam Portelli (Nemzeti Párt, 2008 óta)
Irányítószám NDR
Testvérvárosok
Ünnep Szent Péter és Szent Pál (június 29., Mnarja[1])
Népesség
Teljes népesség 4509 fő (2014. márc. 31.)[2]
Népsűrűség553 fő/km²
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság152 m
Terület7,56 km²
Időzóna EET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nadur (Málta)
Nadur
Nadur
Pozíció Málta térképén
é. sz. 36° 02′ 17″, k. h. 14° 17′ 42″Koordináták: é. sz. 36° 02′ 17″, k. h. 14° 17′ 42″
Nadur weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nadur témájú médiaállományokat.

Nadur a máltai Gozo szigetének második legnépesebb helyi tanácsa. Lakossága 4181 fő (2005). Neve arab eredetű, máltai nyelven kilátóhelyet (más forrás szerint megfigyelni) jelent. A tanács községen kívüli részei: Ta' Hida a Ramla Baybe vezető út mentén, és San Blas a hasonló nevű öbölnél, Ta' Kenuna a hasonló nevű torony körül.

Története[szerkesztés]

Szent Péter és Pál bazilika

Nem maradt fenn írásos vagy régészeti emlék Nadur első lakosairól. Annyi biztos, hogy Ta' Hida és San Blas már jóval a plébánia létrehozása előtt lakott volt. Ezen a néven 1534-ben szerepel először. Rengeteg találgatás ellenére korai történetéből az egyetlen emlék egy 1744-ben talált bronz Apollo-szobor. Mint a neve is jelzi, a hely fontos volt a kalózok elleni védelem szempontjából. A Jeruzsálemi Szent János Ispotályos Lovagrend nagymestere, Nicolas Cotoner tornyot építtetett a Daħlet Qorrot- és a San Blas-öblök közötti kiszögellésre, ezt ma Ta' Sopu Towerként ismerik. Az 1667-es összeírásban 37 háztartásban 178 lakosát említik.[3] Brichelot és Bremond 1718-ban kiadott térképén szerepel a San Blas-öböl (Cala S. Biagio). 1848-ban a britek még egy tornyot (Kenuna Tower) építettek a területen.

Az 1960-as évek óta a községben jelentős számú bevándorló él, elsősorban az Amerikai Egyesült Államokból, Kanadából, Ausztráliából és Nagy-Britanniából. 1993 óta Málta 68 helyi tanácsának egyike.

A tanács uniós finanszírozással több projektek valósított meg az elmúlt években: konferenciát szervezett olasz és máltai önkormányzatok részére a testvérvárosi kapcsolatok előnyeiről, lehetőséget adva egyúttal a kapcsolatok felvételére is. 2007. márciusában a római Associazione Italiana Giuristi Europei igazságügyi szervezettel közösen továbbképzést tartottak bírók számára. Ugyanekkor a Római Szerződés aláírásának 50. évfordulója kapcsán a község különböző rendezvényeknek adott otthont.[4]

Önkormányzata[szerkesztés]

Nadurt öttagú helyi tanács irányítja. A jelenlegi, hetedik tanács 2012 óta van hivatalban.[5]

Polgármesterei:

  • Joseph Tabone (1993-1996)
  • Eucharist Camilleri (1996-1999)
  • Dr. Chris Said (1999-2008)
  • Miriam Portelli (2008-2012)
  • Charles Frank Said (Nemzeti Párt, 2012-)
A Ta' Kenuna torony

Nevezetességei[szerkesztés]

Nadur Carnival
Ramla-öböl
  • Szt. Péter és Pál bazilika (San Pietru & San Pawl, St. Peter & St. Paul): 1760. szeptember 28-án kezdték építeni Giuseppe Bonnici tervei alapján. 1907-ben átépítették, ekkor kapta mai kupoláját, oltárait és homlokzatát.
  • Ta' Karkanja (Szent Szív, Sacred heart)-templom
  • Ta' Sopu Tower: Gozo egyik legfontosabb őrtornya (San Blas városrész)
  • Ta' Kenuna torony: Az 1848-ban épült torony a két sziget közti távírókapcsolatot biztosította
  • Kelinu Grima Maritime Museum
  • Háborús óvóhely (war shelter)
  • Maltese Garden: Az egyik legszebb kilátás a szigeten.
  • Ramla-öböl (Ta' Hida)
  • Daħlet Qorrot-öböl (San Blas)
  • San Blas-öböl (San Blas)
  • Nadur mellett játszódik a Ta' Xħajma barlangja című legenda[6]

Kultúra és sport[szerkesztés]

Hagyományos ünnepe az Mnarja (június 29). Band clubja a Soċjetà Filarmonika Mnarja.

Labdarúgó-klubja a Nadur Youngsters Football Club, a 2009/2010-es gozói bajnokság harmadik helyezettje.

Gazdaság[szerkesztés]

Nadur Gozo egyik legtermékenyebb része. Lakóinak jelentős része ma is földműves, terményeik, főként gyümölcsök, eljutnak egész Máltára. Nadur az ország legnagyobb citrustermesztő-helye. Jelentős megélhetési forrás a halászat is.

Közlekedés[szerkesztés]

Az mġarri kikötőből a 303-as busz jár Rabat buszpályaudvaráig a községen keresztül. Érinti még a 302-es (Rabat-Xagħra) és a 322-es járat (Marsalforn-Mġarr).

Autóval mindössze 2 km-re van a komptól.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. June29th.com (angol nyelven)
  2. http://www.webcitation.org/6ZSEwl5UZ
  3. Census 1667 (angol nyelven). Ministry for Gozo. (Hozzáférés: 2010. szeptember 7.)
  4. Costa, Franco: Maltese local councils (angol nyelven)[halott link]
  5. The council elections at a glance”, Times of Malta, 2012. március 11. (Hozzáférés ideje: 2013. szeptember 4.) (angol nyelvű) 
  6. Camilleri, Ġorġ. Ta' Xħajma barlangja, Legendák Gozo szigetéről. Szeged: Agapé, 84. o. (2003) 

Források[szerkesztés]

  • Local councils: Nadur (máltai és angol nyelven). Department for Local Government. (Hozzáférés: 2010. április 23.)