Ugrás a tartalomhoz

Nadur

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nadur
Nadur madártávlatból
Nadur madártávlatból
Nadur címere
Nadur címere		 Nadur zászlaja
Nadur zászlaja
Mottó: Vigilant
Közigazgatás
Ország Málta
RangHelyi tanács
PolgármesterMiriam Portelli (Nemzeti Párt, 2008 óta)
IrányítószámNDR
Testvérvárosok
Lista
Cicciano (Olaszország, 2001)
Baveno (Olaszország, 2003)
ÜnnepSzent Péter és Szent Pál (június 29., Mnarja[1])
Népesség
Teljes népesség4630 fő (2024. dec. 31.)[2]
Népsűrűség553 fő/km²
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság152 m
Terület7,56 km²
IdőzónaEET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 36° 02′ 17″, k. h. 14° 17′ 42″36.038056°N 14.295000°EKoordináták: é. sz. 36° 02′ 17″, k. h. 14° 17′ 42″36.038056°N 14.295000°E
Nadur weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nadur témájú médiaállományokat.

Nadur a máltai Gozo szigetének második legnépesebb helyi tanácsa. Lakossága 4181 fő (2005). Neve arab eredetű, máltai nyelven kilátóhelyet (más forrás szerint megfigyelni) jelent. A tanács községen kívüli részei: Ta' Hida a Ramla Baybe vezető út mentén, és San Blas a hasonló nevű öbölnél, Ta' Kenuna a hasonló nevű torony körül.

Története

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Szent Péter és Pál bazilika

Nem maradt fenn írásos vagy régészeti emlék Nadur első lakosairól. Annyi biztos, hogy Ta' Hida és San Blas már jóval a plébánia létrehozása előtt lakott volt. Ezen a néven 1534-ben szerepel először. Rengeteg találgatás ellenére korai történetéből az egyetlen emlék egy 1744-ben talált bronz Apollo-szobor. Mint a neve is jelzi, a hely fontos volt a kalózok elleni védelem szempontjából. A Jeruzsálemi Szent János Ispotályos Lovagrend nagymestere, Nicolas Cotoner tornyot építtetett a Daħlet Qorrot- és a San Blas-öblök közötti kiszögellésre, ezt ma Ta' Sopu Towerként ismerik. Az 1667-es összeírásban 37 háztartásban 178 lakosát említik.[3] Brichelot és Bremond 1718-ban kiadott térképén szerepel a San Blas-öböl (Cala S. Biagio). 1848-ban a britek még egy tornyot (Kenuna Tower) építettek a területen.

Az 1960-as évek óta a községben jelentős számú bevándorló él, elsősorban az Amerikai Egyesült Államokból, Kanadából, Ausztráliából és Nagy-Britanniából. 1993 óta Málta 68 helyi tanácsának egyike.

A tanács uniós finanszírozással több projektek valósított meg az elmúlt években: konferenciát szervezett olasz és máltai önkormányzatok részére a testvérvárosi kapcsolatok előnyeiről, lehetőséget adva egyúttal a kapcsolatok felvételére is. 2007. márciusában a római Associazione Italiana Giuristi Europei igazságügyi szervezettel közösen továbbképzést tartottak bírók számára. Ugyanekkor a Római Szerződés aláírásának 50. évfordulója kapcsán a község különböző rendezvényeknek adott otthont.[4]

Önkormányzata

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nadurt öttagú helyi tanács irányítja. A jelenlegi, hetedik tanács 2012 óta van hivatalban.[5]

Polgármesterei:

  • Joseph Tabone (1993-1996)
  • Eucharist Camilleri (1996-1999)
  • Dr. Chris Said (1999-2008)
  • Miriam Portelli (2008-2012)
  • Charles Frank Said (Nemzeti Párt, 2012-)
A Ta' Kenuna torony

Nevezetességei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Nadur Carnival
Ramla-öböl
  • Szt. Péter és Pál bazilika (San Pietru & San Pawl, St. Peter & St. Paul): 1760. szeptember 28-án kezdték építeni Giuseppe Bonnici tervei alapján. 1907-ben átépítették, ekkor kapta mai kupoláját, oltárait és homlokzatát.
  • Ta' Karkanja (Szent Szív, Sacred heart)-templom
  • Ta' Sopu Tower: Gozo egyik legfontosabb őrtornya (San Blas városrész)
  • Ta' Kenuna torony: Az 1848-ban épült torony a két sziget közti távírókapcsolatot biztosította
  • Kelinu Grima Maritime Museum
  • Háborús óvóhely (war shelter)
  • Maltese Garden: Az egyik legszebb kilátás a szigeten.
  • Ramla-öböl (Ta' Hida)
  • Daħlet Qorrot-öböl (San Blas)
  • San Blas-öböl (San Blas)
  • Nadur mellett játszódik a Ta' Xħajma barlangja című legenda[6]

Kultúra és sport

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hagyományos ünnepe az Mnarja (június 29). Band clubja a Soċjetà Filarmonika Mnarja.

Labdarúgó-klubja a Nadur Youngsters Football Club, a 2009/2010-es gozói bajnokság harmadik helyezettje.

Gazdaság

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nadur Gozo egyik legtermékenyebb része. Lakóinak jelentős része ma is földműves, terményeik, főként gyümölcsök, eljutnak egész Máltára. Nadur az ország legnagyobb citrustermesztő-helye. Jelentős megélhetési forrás a halászat is.

Közlekedés

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az mġarri kikötőből a 303-as busz jár Rabat buszpályaudvaráig a községen keresztül. Érinti még a 302-es (Rabat-Xagħra) és a 322-es járat (Marsalforn-Mġarr).

Autóval mindössze 2 km-re van a komptól.

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • "Nadur Carnival" (angol nyelven). Hozzáférés: 2010. június 29..
  • "Az egyházközség honlapja" (angol nyelven). Hozzáférés: 2010. június 29..

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ↑ "June29th.com" (angol nyelven).
  2. ↑ "nso.gov.mt/population/world-population-day-11-july-2025/".
  3. ↑ "Census 1667" (angol nyelven). Ministry for Gozo. Hozzáférés: 2010. szeptember 7..[halott link]
  4. ↑ Costa, Franco. "Maltese local councils" (angol nyelven). Hozzáférés: 2010. február 15..{{cite web}}: CS1 karbantartás: elavult archiválási szolgáltatás (link)
  5. ↑ „The council elections at a glance”, Times of Malta, 2012. március 11. (Hozzáférés: 2013. szeptember 4.) (angol nyelvű) 
  6. ↑ Camilleri, Ġorġ (2003). "Ta' Xħajma barlangja". Legendák Gozo szigetéről. Szeged: Agapé. 84. o.

Források

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • "Local councils: Nadur" (máltai és angol nyelven). Department for Local Government. 2010. május 21. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. április 23..{{cite web}}: CS1 karbantartás: ismeretlen nyelvkód (link)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nadur&oldid=27829589”