Attard

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ħ'Attard
Attardb.jpg
Ħ'Attardi utcarészlet
Ħ'Attard címere
Ħ'Attard címere
Mottó: Florigera rosis halo[1]
Közigazgatás
Ország  Málta
Rang Helyi tanács
Polgármester Norbert Pace (Nemzeti Párt, 1998 óta)
Irányítószám ATD
Testvértelepülései Pieve Emmanuele (Olaszország, 2004)
Ünnep Szűz Mária (augusztus 15)
Népesség
Teljes népesség 10 186 fő (2005)[2] +/-
Népsűrűség 1534 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 6,64 km²
Időzóna EET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ħ'Attard  (Málta)
Ħ'Attard
Ħ'Attard
Pozíció Málta térképén
é. sz. 35° 53′ 34″, k. h. 14° 26′ 18″Koordináták: é. sz. 35° 53′ 34″, k. h. 14° 26′ 18″
Ħ'Attard weboldala

Ħ'Attard Málta egyik helyi tanácsa a nagy sziget központi részén. Lakossága 10 186 fő. Ħal Balzannal és Ħal Lijával együtt alkotják Málta Három Falvát. Főbb külterületei Ta' Qali és Misraħ Kola.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Xarolla-szélmalom közelében föníciai sírokra bukkantak, ezek a legkorábbi emberi jelenlét nyomai. Később római sírokat és cserepeket is találtak a környéken. 1575-ben a 665 lakosú község önálló egyházközség lett. A mai központhoz közeli Ta' Fġieni részen épült a 17. századi plébániatemplom. 1623-36 között a Johanniták palotát építettek és hatalmas kerteket létesítettek (San Antonio-palota és a botanikus kert), ez ma a köztársasági elnöki rezidencia. 1676-ban bubópestis pusztította el a lakosság 7%-át, azóta élő a községben Szent Rókus tisztelete. A brit uralom idején a Sant'Anton-palota a kormányzó rezidenciája lett, a kertek 1882 óta látogathatók. 1942-ben két középkori kápolnája, a tas-Salvatur és a tal-Lunzjata is bombázás áldozata lett. 1962-ben nyitották meg a Corinthia Hotelt, amely mára nemzetközi lánccá bővült.[3] Az 1980-as évekig apró földművelő község volt, a közlekedés és infrastruktúra fejlődésével ekkor kezdett rohamosan növekedni. 1994 óta Málta egyik helyi tanácsa. Ma számos követség, vállalat székhelye.

Ta' Qali[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ta' Qali apró község volt Ħ'Attardtól nyugatra. A határában épült brit repülőtér a második világháborúban a tengelyhatalmak bombázóinak kedvelt célpontja volt, közelsége miatt pedig a falu is elpusztult a háború végére. Területének jelentős része ma nemzeti park, a repülőtér megmaradt épületei ipari parknak és a Kézműves Falunak (Crafts Village) adnak otthont. Itt épült fel 1980-ban Málta új nemzeti stadionja.

Koordinátái: é.sz. 35° 53' 30.34", k.h. 14° 25' 6.61"

Önkormányzata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hét fős helyi tanács irányítja. A jelenlegi (6.) tanács 2012 óta van hivatalban.[4]

Polgármesterei:

  • nincs adat (1994-1998)
  • Norbert Pace (1998-n.a.)
  • Stefan Cordina (Nemzeti Párt, n.a.-2012-)

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Nemzeti Stadion Mdina falairól
  • Wignacourt-vízvezeték: Alof de Wignacourt nagymester Valletta számára vizet szállító 15 635 méter hosszú építménye
  • Régi plébániatemplom: a helyi Tumas Dingli (a vallettai Porta Reale tervezője) mesterművének tartják, épületei közül egyedül ez maradt meg eredeti állapotában
  • Vasútmúzeum: a helyi Nicholas Azzopardi összegyűjtött szinte mindent, amit talált a máltai vasútról, valamint modelleket épített az állomásokról, mozdonyokról, kocsikról
  • Sant'Anton Palace és a botanikus kert: 1623 és 1636 között épült Antoine de Paule nagymester pihenőhelyéül. A brit kormányzó székhelye volt, ma elnöki rezidencia

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Band clubjai:

  • Soċjetà Muzikali La Stella Levantina
  • Soċjetà Filarmonika Banda Marija Assunta

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sportegyesületei:

  • Atlétika: Attard Athletic Club
  • Labdarúgás: Attard FC (1974): jelenleg a harmadosztályban játszik

Közlekedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Autóval bárhonnan jól megközelíthető, a sziget fő gyorsforgalmi útvonalai áthaladnak rajta.

Buszjáratai (2011. november után):[5]

Híres polgárai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Itt született Tumas Dingli kőfaragó, építész, Valletta főkapujának és több híres máltai templomnak a tervezője (1591-1666)
  • Itt halt meg Sir Gerald Strickland miniszterelnök, több amerikai és ausztrál brit gyarmat kormányzója (1861-1940)

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Attard parish (angol nyelven). (Hozzáférés: 2010. június 12.)

Jegyzet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Jelentése: Virágaim illatával teli a levegő
  2. Census of Population and Housing 2005: Preliminary Report (PDF) (angol nyelven), Valletta: National Statistics Office (2006) 
  3. Többek között a budapesti Erzsébet körúton is üzemeltetnek egy szállodát
  4. The council elections at a glance”, Times of Malta, 2012. március 11. (Hozzáférés ideje: 2013. szeptember 4.) (angol nyelvű) 
  5. Routes by locality (angol nyelven). Arriva Malta. (Hozzáférés: 2012. július 12.)

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]