San Anton-palota

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
San Anton-palota
Palazz ta' Sant'Anton
A San Anton-palota
A San Anton-palota
Település Attard
Hely Málta, Attard
Építési adatok
Építés éve 16231636
Megnyitás 1636
Hasznosítása
Felhasználási terület A máltai köztársasági elnök rezidenciája
Tulajdonos Government of Malta
Elhelyezkedése
San Anton-palota (Málta)
San Anton-palota
San Anton-palota
Pozíció Málta térképén
é. sz. 35° 53′ 47″, k. h. 14° 26′ 49″Koordináták: é. sz. 35° 53′ 47″, k. h. 14° 26′ 49″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz San Anton-palota témájú médiaállományokat.

A San Anton-palota és az azt övező kertek (máltai nyelven: Il Palazz u l' Gnien ta' Sant'Anton, a helyi angol nyelvhasználatban San Anton Palace) a máltai lovagrend nagymestereinek nyári palotájából lett a máltai köztársasági elnök rezidenciájává és egyben a szigetország fontos turisztikai látványosságává.

Története[szerkesztés]

A palotát 1623 és 1636 között a provanszál nyelv csoportjához (Langue de Provence) tartozó francia lovag, Antoine de Paule, a lovagrend akkori nagymestere építtette nyári rezidencia gyanánt. Valószínűleg egy korábbi saját villája állt ezen a helyen.[1] A nagymesterek így a nyár folyamán közelebb lehettek a fővároshoz, Vallettához mint korábban a Verdala-palotában.

A nagy méretű palota helyet biztosított a korabeli viszonyokhoz illő nagy személyzethez, akik között a szakácsokon és ételkóstolókon kívül például fáklyavivők, parókakészítők, az órák felhúzói, sőt a vadászkutyák számára fekete kenyeret sütő pék is szerepelt. A nagymester a saját védőszentje, Páduai Szent Antal nevét adta a birtoknak.

A sziget francia megszállása (1798–1800) során a palota a britek által támogatott máltai felkelők találkozóhelye lett. 1800. szeptember 4-én ebben az épületben írták alá a helyi francia erők kapitulációját. Az ezt követő brit uralom alatt e palota volt a brit kormányzók rezidenciája. Itt született 1876. november 25-én Viktória brit királynő egyik unokája, Viktória Melitta hercegnő.

Málta 1974-es függetlenné válása óta itt van a köztársasági elnök hivatalos rezidenciája.[1] Itt fogadják és szállásolják el a látogatásra érkező külföldi államfőket. II. Erzsébet brit királynő többször megszállt itt, 1954-ben és 1967-ben még mint Málta uralkodója, 2005-ben pedig már mint külföldi államfő.

Az eredeti épületet a későbbi nagymesterek, különösen António Manuel de Vilhena és Emmanuel de Rohan-Polduc, majd a brit kormányzók idején többször alakították, kiegészítették. De Vilhena például egy kápolnát építtetett, a brit kormányzók pedig a fedett verandát adták hozzá az épülethez.[1]

A palotát több nagy kert veszi körül. Ezek egy része eredetileg a palota konyhájának szükségleteit szolgálta, valamint főleg narancsültetvények voltak benne. Korán elkezdték azonban gyűjteni az egzotikus növényeket is. A kertek egy részét 1882-ben megnyitották a látogatók előtt. A gondosan kialakított park sok díszítő elemet és változatos növényállományt tartalmaz a világ számos részéről. Néhány különleges példányt a szigetországot meglátogató államfők ültettek ide. Néhány fa több százéves és jelentős növénytani értéket képvisel.[1]

A palotát és az azt körülvevő kerteket a máltai kormány 2009-ben első osztályú nemzeti emlékhellyé nyilvánította.[1] A parkban időről időre nagy rendezvényeket is tartanak, mint az éves máltai kertészeti kiállítás, valamint szabadtéri színházi előadások, koncertek.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]