Ugrás a tartalomhoz

Qrendi

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 A településen világörökségi helyszín található 
Qrendi
A Kék Barlang
A Kék Barlang
Qrendi címere
Qrendi címere
Qrendi zászlaja
Qrendi zászlaja
Mottó: Tyrium dirutas servo moles[1]
Közigazgatás
Ország Málta
RangHelyi tanács
PolgármesterCarmel Falzon (Munkáspárt, 1999 óta)
IrányítószámQRD
ÜnnepSzűz Mária (augusztus 15.)
Népesség
Teljes népesség2752 fő (2014. márc. 31.)[2]
Népsűrűség515,3 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület4,90 km²
IdőzónaEET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 35° 50′ 03″, k. h. 14° 27′ 32″35.834167°N 14.458889°EKoordináták: é. sz. 35° 50′ 03″, k. h. 14° 27′ 32″35.834167°N 14.458889°E
Qrendi weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Qrendi témájú médiaállományokat.

Qrendi (IPA: [ˈʔrɛndɪ]) Málta egyik helyi tanácsa a nagy sziget déli részén. Lakossága 2525 fő (2005). Nevének olasz írásmódja Crendi, a név feltehetőleg az olasz grandi (nagy) szóból ered. Területén áll kettő Málta híres, az UNESCO Világörökség részét képező megalitikus templomai közül: Ħaġar Qim és Mnajdra.

Története

[szerkesztés]
Ħaġar Qim homlokzata
Mnajdra, a háttérben Filfla

A terület első lakói a templomépítők voltak. Néhány sekély sír és két nagyon jó állapotban megőrzött templomkomplexum, Ħaġar Qim és Mnajdra őrzi az emléküket a tanács Żurrieq-hoz közeli határában, az előbbi Kr. e. 3600 körül épült. Ezután azonban a sziget őrzésére alakult milícia 1417-es összeírásáig nincs emlék a területről. Akkor 26 háztartást említenek. Az 1565-ös Nagy ostrom után hálából kápolna épült a település határában, a Szt. Anna-kápolna. 1618-ban lett önálló egyházközség, temploma 1712-re készült el. A Jeruzsálemi Szent János Ispotályos Lovagrend lovagjai közül többen építettek villákat a községben. A 17. században Jean Paul Lascaris-Castellar (1636-1657) és Martín de Redín (1657-1660) nagymesterek egy-egy őrtornyot építtettek a part szikláira, a Wied iż-Żurrieq Towert és a Ħamrija Towert.

A község a lovagrend, majd a britek uralma alatt is lassan fejlődött. A második világháború idején leszállópálya épült a falu mellett, amely az 1943-as szicíliai partraszállást volt hivatott segíteni. A tengelyhatalmak bombái jelentős károkat okoztak Qrendiben.

1994-ben Málta egyik helyi tanácsa lett. Bár a közelmúltban is jelentős átalakítások történtek a községben - a buszpályaudvar kiépítése vagy köztér létrehozása egy régi villa helyén - az összkép ma is hűen tükrözi a több évszázados Qrendi jellegzetességét.

Önkormányzata

[szerkesztés]

Qrendit öttagú helyi tanács irányítja. 3 képviselő munkáspárti, 2 a Nemzeti Párt tagja. A jelenlegi, 7. tanács 2013 márciusa óta van hivatalban.[3]

Polgármesterei:

  • Daniel Farruġia (1994-1999)
  • Carmel Falzon (1999-)
Mnajdra alaprajza és képei

Nevezetességei

[szerkesztés]

Ħaġar Qim

[szerkesztés]

A sziget legnagyobb, négy önálló épületmaradványból álló megalitikus komplexuma. Részei: bejárat, udvar, jósfülke. Az udvarról további két apszisos helyiség, és két egyszerű ovális terem nyílik. A monumentális homlokzat része egy 5 méter magas. Maradványaira 1647-ben találtak rá; a feltérképezés 1851-ben, az ásatások 1885-ben kezdődtek meg. Bejáratának környékét 1947 és 1950 között újraépítették.

Mnajdra

[szerkesztés]

A déli part közelében, Ħaġar Qimtől délnyugatra található a három templomromból álló templomkomplexum. A templomok két szinten helyezkednek el egy félkör alakú udvar körül és három különböző időszakban épültek. Az első templom a legkisebb, alaprajza háromlevelű lóhere alakot formáz és jellegét tekintve követi Ġgantija templomainak mintáját. A legjobb állapotban a legalacsonyabban fekvő, ún. második, vagy déli templom maradt fenn. A középső, legmagasabban fekvő templomba, amely utolsóként épült, monumentális hármas-kapu vezet; nevezetessége hogy egyik kőtömbjén a tetővel ellátott templom faragott mása áll.

Il-Maqluba

[szerkesztés]
Il-Maqluba

Qrendi határában található a 100 méter hosszú, 60 méter széles, helyenként 40 méter mély szakadék. A karsztos mélyedés valószínűleg egy barlang beomlásával keletkezett, fennmaradt beszámolók szerint 1343. november 24-én. A hirtelen téli esők több méter mélységben fel tudják tölteni vízzel, ám a víz hamar elszivárog.

Kék Barlang

[szerkesztés]

A Kék Barlang, (Il-Ħnejja, angolul Blue Grotto) a qrendi partszakasz egy kőíve, amely alól a tenger kimosta a puhább kőzeteket. Nevét arról kapta, hogy az átjáróban a tenger különleges kék színben játszik. A csónakokkal, amelyek a közeli Wied iż-Żurrieq öbléből indulnak, teljesen át lehet haladni az ív alatt, be a mögötte nyíló barlangba.

Egyéb nevezetességei

[szerkesztés]
Torri ta' Xutu
Az Octagonal Tower (Nyolcszögű Torony)
  • Plébániatemplom: Lorenzo Gafà tervei alapján épült 1685 és 1712 között barokk stílusban. A templom kereszt alaprajzú, kupoláját két harangtorony fogja közre.
  • Kegyelmes Boldogasszony-kápolna: az egykori Ħal Lew község határában áll. A mai templom 1650-ben épült egy 13. századi épület helyén
  • Szent Máté-kápolna (St. Matthew): A különböző korokból származó ikerkápolna az Il-Maqluba mélyedésének szélén áll. A korábbi, sír alakú kápolnához 1674 és 1682 között építették a nagyobb épületet. Nemrég ellopott, majd visszaszerzett oltárképét Mattia Preti festette
  • Szent Anna-kápolna (St. Anne): Giovanni Schembri fogadalma teljesítéseként építtette az 1565-ös nagy ostrom után
  • Guarena Palace: Pietro Rovero di Guarena lovag építtette nyaralónak 1740 körül
  • Nyolcszögű Torony (Octagonal Tower): valószínűleg erődített magánháznak épült
  • De Redín-torony: a településtől délre a tengerparti sziklán áll Martín de Redín nagymester 13 őrtornyának egyike
  • Torri ta' Xutu: a Wied iż-Żurrieq fölött álló tornyot ma a rendőrség használja

Kultúra

[szerkesztés]

Band clubjai:

  • St. Mary's Musical Society / Soċjetà Mużikali Santa Marija[4]
  • Lourdes Band Club / Soċjetà Mużikali Lourdes[5]

Egyházi szervezetek:

Sportegyesületei:

  • Boccia: Qrendi Boċċi Club
  • Labdarúgás: Qrendi Football Club[7]

Közlekedés

[szerkesztés]

Nyugatról Siġġiewin, Valletta felől a repülőtér alatti aluljárón keresztül közelíthető meg.

Autóbuszjáratai:[8]

Híres szülötte

[szerkesztés]
  • Dr. Francesco Buhaġiar politikus, 1923-1924 Málta második miniszterelnöke (1876-1934)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Jelentése: A föníciaiak építményeit őrzöm
  2. http://www.webcitation.org/6ZSEwl5UZ
  3. Labour wins Birkirkara”, Times of Malta, 2013. március 17. (angol nyelvű) 
  4. St. Mary's Musical Society Qrendi (angol nyelven). (Hozzáférés: 2010. május 17.)
  5. Lourdes Band Club (angol nyelven). [2011. február 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. május 17.)
  6. Qrendi Scout Group (angol nyelven). [2009. augusztus 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. május 17.)
  7. Qrendi F.C. (angol nyelven)
  8. Timetables (angol nyelven). Malta Public Transport. (Hozzáférés: 2022. július 20.)

Források

[szerkesztés]
  • Qrendi Local Council (máltai és angol nyelven). [2010. március 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. május 17.)
  • Local councils: Qrendi (máltai és angol nyelven). Department for Local Government. [2013. október 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. május 17.)