Lija
| Ħal Lija | |||
| A falu névtáblája a címerrel | |||
| |||
| Mottó: Suave fructo rubeo[1] | |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Rang | Helyi tanács | ||
| Polgármester | Ian Castaldi Paris (Nemzeti Párt, 2006 óta) | ||
| Irányítószám | LJA | ||
| Ünnep | Urunk színeváltozása (augusztus 6.) | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3793 fő (2024. dec. 31.)[2] | ||
| Népsűrűség | 2526,36 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tengerszint feletti magasság | 40-50 m | ||
| Terület | 1,1 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Ħal Lija weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Ħal Lija témájú médiaállományokat. | |||
Ħal Lija Málta egyik helyi tanácsa Birkirkara mellett. Lakossága 2779 fő. Attarddal és Balzannal együtt alkotják Málta Három Falvát.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az 1967-ben felfedezett sírok tanúsága szerint már az őskorban lakott volt a terület. A mai település kezdeteit az jelentette, amikor a falu 1594-ben függetlenné vált Birkirkarától, egyben hozzácsatolták a korábban Ħ'Attardhoz tartozó Ħal-Bordi and Ħal Mann községeket. 1694-ben kezdődött el a templom építése, Gianni Barbara építész tervei alapján. A megszálló franciák egyik szállása volt a település határában álló Villa Preziosi. 1837-ben a közoktatás elindításakor Ħal Lija az elsők között kapott általános iskolát. 1919-ben az alkotmányt megalkotó bizottság három esetben is a Villa Gourgion Depiro falai között ült össze. A 20. században a máltai tűzijátékgyártás egyik fellegvára lett, a készítők 1980-ban Monacóban 1. díjat nyertek. 1994 óta Málta egyik helyi tanácsa.
Önkormányzata
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ħal Lija irányításáért a öttagú helyi tanács felel. A jelenlegi, 7. tanács 2013 márciusában lépett hivatalba, 3 nemzeti párti és 2 munkáspárti képviselőből áll.[3]
Polgármesterei:
- Joseph Mangion (1994-1997)
- Magda Magri Naudi (1997-2000)
- Joseph Mangion (2000-2003)
- Magda Magri Naudi (2003-2006)
- Ian Castaldi Paris (Nemzeti Párt, 2006-)
Ünnepnapjai
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Július 6. körül: Jum Ħal-Lija: a tanács által rendezett egy hetes programsorozat
- Augusztus 6.: Urunk színeváltozása: a falu búcsúnapja. Előző este felvonulás, koncertek
- Szeptember utolsó hétvégéje: Mihály arkangyal ünnepe: a szezon utolsó tűzijátéka
- Citrus Fesztivál: 2003 óta évente rendezik meg
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Belvedere
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Máltai nevén It-Torri ta' Ħal Lija. A robusztus kilátó 1857-ben épült a Depiro család elképzelése szerint. A romos épületet 1996-ban újították fel. Csak a tanács engedélyével látogatható.
Egyéb nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A plébániatemplom múzeuma
- A régi malom: a tanács engedélyével látogatható
- Ħal Mann régi temetője
Kultúra
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Band clubja a San Pio X Band Club. A Gallery G festészeti kiállítások helyszíne.
Sport
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Sportegyesületei:
Labdarúgás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A városnak korábban több csapata is volt: az első a 30-as években a Lija Amateurs, majd kettő, amelyek a 40-es években megszűntek: a Lija Brighters és a Lija United. 1949-ben létrejött a Lija Athletics. A csapat nehezen indult, sokáig volt a harmadik vonal tagja, 1957-ben tömegverekedésért eltiltották a bajnokságtól, ám következő évtől megint részt vehetett. Az 1962-63-as szezonban nyerte meg először a harmadosztályt, a másodosztályból öt szezon után esett ki. Legközelebb csak kilenc év múlva jutott fel a második vonalba, ahonnan 1982-ben ismét kiesett. 1988-ban feljutott, majd a következő évben újra kiesett. 1991-ben már a harmadik vonalban volt, innen 1994-es bajnoki címével indult el felfelé, és 1996-ban már a Premier League-ben küzdött, és utolsó helyen végzett. Legközelebb a 2001-2002-es, majd a 2004-2005-ös idényt töltötte a legjobbak között, azóta újra kiesett a harmadik vonalba.[5]
Közlekedése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Autóval Birkirkara felől megközelíthető, a hétköznapi forgalom inkább kerülőútvonalként használja.
Autóbuszjáratai (2011. július 3. után):[6]
- 41 (Valletta-Ċirkewwa)
- 42 (Valletta-Mosta)
- 43 (Valletta-Lija)
- 105 (Naxxar-Mosta)
- 106 (Mater Dei Kórház-Ta' Qali)
- N21 (éjszakai, San Ġiljan, körjárat)
Hivatkozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- "Lija plébániája" (angol nyelven). 2019. január 26. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2019. április 18..
- "Lija" (angol nyelven). PocketMalta. 2010. április 29. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. április 13..
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Jelentése: Édes gyümölcsöket érlelek
- ↑ "nso.gov.mt/population/world-population-day-11-july-2025/".
- ↑ "Labour wins Birkirkara" (angol nyelven). Times of Malta. 2013. március 17.
- ↑ "Lija Athletic FC" (angol nyelven). 2007. június 26. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. május 24..
- ↑ "Brief history" (angol nyelven). Lija Athletic F.C. 2009. május 7. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. május 24..
- ↑ "Routes and timetables" (angol nyelven). Arriva Malta. 2011. augusztus 29. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. augusztus 6..
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- "Lija Local Council" (angol nyelven). Hozzáférés: 2010. április 13..
{{cite web}}: CS1 karbantartás: elavult archiválási szolgáltatás (link) - "Local councils: Lija" (máltai és angol nyelven). Department for Local Government. 2013. október 31. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. május 24..
{{cite web}}: CS1 karbantartás: ismeretlen nyelvkód (link)
