Ugrás a tartalomhoz

Málta települései

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Máltai-szigetek beépítettsége

Itt található Málta fontosabb létező és létezett településeinek és helyneveinek a listája, közigazgatási egységenként.

Máltai név[1] Angol név Olasz név Megjegyzés
Attard* vagy Ħ'Attard--Málta Három Falvának egyike
Misraħ Kola--A második világháború után épült lakónegyed
Ta’ QaliTa Kali-A második világháborúig létezett település
Balzan* vagy Ħal Balzan--Málta Három Falvának egyike
Birgu*-(Città) VittoriosaA máltai név valószínűleg az olasz borgo szóból származik, korábban Castrum maris vagy Castello a mare, illetve San Lorenzo a mare néven volt ismert . A Három Város egyike. Jelenlegi olasz nevét a Nagy Ostrom után kapta.
Birkirkara*--Olasz írásmódja Birchircara, gyakran rövidítik B'Kara-ként. Latin iratokban Bircalcaria néven is említik.
--Fleur-de-Lys2010-től részlegesen önálló városrész
Mrieħel--Birkirkara városrésze
Birżebbuġa*--Írásmódja rövidítve néha B'Bugia
BengħajsaBenghisa-
Kalafrana--II. világháborús hidroplánkikötője miatt ismert
Bormla* vagy Bir Mula-(Città) CospicuaMegkapta a Città Cottonera nevet is, ám ezt ma az egész környékre értik. A Három Város egyike. Olasz nevét 1722-ben kapta.
Dingli* vagy Ħad-Dingli--
Ħal Tartarni--A kora újkorig létezett község Dinglitől keletre, egyike volt Málta első egyházközségeinek
Fgura*-Figura
Furjana-Floriana* és Borgo VilhenaNevét építészéről, Pietro Paolo Florianiról kapta.
Għargħur* vagy Ħal Għargħur, Gargur-Casal Gregorio vagy Casal GrigurA mai név valószínűleg az olasz személynévből ered
Għaxaq* vagy Ħal GħaxaqAshiakCasal Asciak
Gudja*, eredetileg Bir Miftuħ-GudiaMai máltai neve az olaszból származik, eredeti máltai neve is használatos.
Gżira*-L'Isola del vescovoOlasz neve a Manoel-szigetet jelölte, a lovagok kora óta nem használatos.
Ħamrun*-Casal San GiuseppeHivatalosan 1881-ben kapta máltai nevét
Blata l-Bajda--Településrész Floriana határán
Iklin*--
Isla*-Senglea és Città InvictaA Három Város egyike. Olasz nevét a Nagy ostrom után kapta.
Kalkara*--
Kirkop* vagy Ħal Kirkop--Írásmódja olaszul időnként Chircop
Lija* vagy Ħal Lija--Málta Három Falvának egyike
Ħal Mann--1594-ig Attard része volt, azóta Lijához tartozik
Luqa* vagy Ħal Luqa-Luca
Ħal Farruġ--2010 óta részlegesen ismét önálló község
Marsa*--
Marsaskala* vagy Wied il-Għajn--Angol-olasz írásmódja Marsascala, rövidítve gyakran M'Skala.
Marsaxlokk*-Marsa SciroccoOlaszul ma gyakrabban használják a Marsaslocca alakot.
Mdina*-Città NotabileLatin neve Melita. Nevezik Il-belt is-siekta-nak, Csendes városnak és Città Vecchiának Óvárosnak is.
Mellieħa*--
Bajjet l-ArmierArmier Bay-Az északi félsziget helyiek által használt nyaralórésze
Manikata--Földműves falu a nyugati parton
Marfa--Az északi félsziget nyaraló- és földműves része
Mġarr*-Mugiarro
Iż-Żebbiegħ--Földműves településrész a községtől keletre
Mosta*-Musta
Bidnija--Egykor önálló község, ma megosztva San Pawl il-Baħar, Mġarr és Mosta között
Raħal Calleja--A középkor végéig Mosta testvérközsége
Mqabba*MecabbaMicabba
Msida*--A 17. században La Mizida néven említik
Swatar--2010 óta részlegesen önálló településrész
Mtarfa*-MarfaIdőnként írásban is az ejtett Imtarfa alakot használják.
Naxxar*NaxaroNasciar
Baħar iċ-Ċagħaq--Naxxar és Għargħur között megosztott község, egy 1718-as térképen Baharcuhiar alakban szerepel. Naxxari része 2010 óta részlegesen ismét önálló
Birguma--Ma leginkább a brit erőd miatt ismert
Magħtab--Egykor önálló község volt
Raħal Ġdid*-Paola* vagy Casal PaulaAlapításakor az olasz nevet kapta Antoine de Paule nagymestertől
-Pembroke*-
-St. Andrew's-Városrész Swieqi határán
--Pietà (Málta)*
Gwardamanġa-GuardamangiaA máltai név egyszerűen az olasz átirata. 2010 óta részlegesen ismét önálló község
Qormi* vagy Ħal Qormi-Casal Fornaro, Casal Curmi és Città PintoLovagi nevét 1743-tól viseli
Qrendi*-Crendi
Rabat*-Rabato
Baħrija--Apró község Rabattól nyugatra, 2010-től részlegesen önálló
Tal-Virtù--Rabat településrésze keleten, 2010-től részlegesen önálló
Safi* vagy Ħal Safi--
San Ġiljan*St. Julian'sSan GiulianoA középkorban Qaliet Ġnien il-Fieres, később Portus Sancti Iuliani néven említik
Balluta--Városrész és önálló egyházközség
Paceville--2010 óta részlegesen önálló városrész a keletre kinyúló félszigeten
San Ġwann*St. JohnSan GiovanniKorábbi nevei Msieraħ és Tal-Għargħar
Kappara--2010 óta részlegesen önálló településrész
San Pawl il-Baħar*St. Paul's BayBaia di San Paolo
Buġibba--Üdülőövezet San Pawltól északra
Burmarrad--2010 óta részlegesen ismét önálló község San Pawltól keletre
Qawra--Üdülőváros a Salina Bay mellett
Xemxija--Egykor önálló halászfalu a Szent Pál-öbölben
Santa Luċija*--Gyakori írásmódja Sta Lucia
Santa Venera*--Gyakori írásmódja S. Venera
Siġġiewi*-Città FerdinandOlasz nevét 1797-ben kapta
Sliema*--Korábbi neve Il-Qortin volt
Swieqi*--
Madliena--Eredetileg Għargħur része volt. Ma már csak a brit erőd emlékeztet a községre. A róla elnevezett városrész 2010-től részlegesen önálló lett
Tal-Ibraġ--Swieqi tulajdonképpeni központja az egykori község
Tarxien* vagy Ħal Tarxien-Tarscen
Ta’ Xbiex*--
--Valletta* és Città Umilissima
Xgħajra*--
Żabbar* vagy Ħaż-Żabbar-Città HompeschOlasz nevét 1797-ben kapta
St. Peter's--2010 óta részlegesen önálló településrész
Żebbuġ* vagy Ħaż-Żebbuġ-Città RohanOlasz nevét 1777-ben kapta
Żejtun*-Città BelandOlasz-angol írásmódja Zeitun. Olasz nevét 1797-ben kapta. Korábbi neve Casal Santa Catarina, ma nevezik Casal Bisbutnak is.
Ġebel San Martin--Folyamatosan növekvő modern településrész
Żurrieq*-Zurrico
Bubaqra--2010-től részlegesen ismét önálló egykori község
Ħal Millieri--Málta egyik legrégibb községe volt, a kora újkorban elnéptelenedett
Nigret--A régi községből a kápolna és a szélmalom maradt fenn
Máltai név[1] Angol név Olasz név Megjegyzés
It-Triq tal-Għajn-Fontana*
Għajnsielem*--Angol írásmódja Ainsielem
-Fort Chambray*Città VilhenaLovagi erőd, soha nem népesült be. Olasz neve csak néhány terven jelent meg.
Kemmuna*-CominoA sziget sosem volt szervezett település, csak néhány tucat menekült, kalóz majd farmer lakta
Mġarr-MigiarHalászfalu, Gozo kikötője
Għarb*-Garbo
Għasri*--
Kerċem*--Angol írásmódja Kerchem
Santa Luċija--2010 óta részlegesen ismét önálló falu a nyugati domboldalakon
Munxar*--Olasz írásmódja Monsciar
Xlendi--2010-től részlegesen önálló üdülőfalu Gozo déli partján
Nadur*--
San Blas--Kis településrész a hasonló nevű öböl közelében, a községtől északkeletre
Ta' Hida--Kis településrész a községtől északra
Qala*-La Cala
Rabat*Victoria*Città Vittoria vagy RabatoLatin neve Gaudos, a középkorban nevezték Medinának vagy egyszerűen Gozo-nak is. Angol nevét 1897-ben kapta. Mivel hivatalos máltai neve ma is Rabat, tervbe van véve az angol név megszüntetése.
San Lawrenz*Saint LawrenceSan LorenzoEredeti neve Ta' Ċangura (1893-ig)
Dwejra--Olasz alakja Doviera. Korábban kis község, ma lakatlan turisztikai-, természetvédelmi- és üdülőterület.
Sannat* vagy Ta' Sannat--
Ta' Ċenċ--Egykor önálló község Sannattól keletre, mára összeépültek. Hozzá tartozott Mġarr ix-Xini, Gozo egyik fontos kikötője
Xagħra*-CacciaA települést nevezték Ta' Sant'Antonnak is. Kb. a II. világháborúig az olasz név volt a hivatalos
Xewkija*--Olasz-angol írásmódja Xeuchia
Żebbuġ*-Casal Zebuggia
Marsalforn--2010 óta részlegesen ismét önálló halászfalu Gozo északi partján
  1. 1 2 Mivel nem minden esetben a máltai név a hivatalos, a hivatalos nevet mindig * jelöli!
  • "Department for Local Government" (máltai és angol nyelven). 2010. június 5. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. szeptember 3..{{cite web}}: CS1 karbantartás: ismeretlen nyelvkód (link)
  • Az egyes települések adatainak pontos forrásait lásd a települések oldalainak forrásai között.