Ħaġar Qim
| Ħaġar Qim | |
 | |
| Ħaġar Qim alaprajza | |
| Település | Qrendi |
| Cím | Triq Ħaġar Qim, Qrendi (Málta) |
| Építési adatok | |
| Építés éve | Kr. e. 3600 körül |
| Rekonstrukciók évei | 1647, 1851, 1885, 1909, 1947-1950[1] |
| Felhasznált anyagok | globigerinás mészkő |
| Védettség | UNESCO Világörökség (1992) |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület |
|
| Tulajdonos | Heritage Malta |
| Kezelő | Heritage Malta |
| Alapadatok | |
| Magassága | 5,2 m |
| Alaprajz | Többszörösen összetett, ovális termekből álló rendszer |
| Világörökség-azonosító | 132ter-002 |
| Elhelyezkedése | |
 Ħaġar Qim
Pozíció Málta térképén
| |
 é. sz. 35° 49′ 40″, k. h. 14° 26′ 32″35.827778°N 14.442222°EKoordináták: é. sz. 35° 49′ 40″, k. h. 14° 26′ 32″35.827778°N 14.442222°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ħaġar Qim témájú médiaállományokat. | |
Ħaġar Qim egy újkőkorszaki megalitikus templomegyüttes romja Máltán, Qrendi község határában a nagy sziget déli partján. A közelében áll Mnajdra templomegyüttese is. Az évezredekig eltemetett templomot 1647-ben találták meg újra. Ma több más templommal együtt az UNESCO Világörökség része Málta megalitikus templomai néven. Nevének jelentése álló kövek, ugyanis feltárása előtt a tetején álló halomból csak a legnagyobb kövek csúcsai álltak ki.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Málta első lakóinak kulturális fellendülése Kr. e. 4000 körül kezdődött, és 3600 körül a Ġgantija építésével megkezdődött templomépítésekben csúcsosodott ki. Ennek első fázisát Ġgantija-szakasznak is nevezik (Kr. e. 3600 - 3300/3000), ekkor épültek a Ħaġar Qim legkorábbi részei. A templomok előfutárai lehettek azok az alaprajzukban hasonló föld alatti építmények, amelyeket a gozói Żebbuġ és Xemxija mellett tártak fel, és amelyeknek legismertebb példája Malta szigetén a Ħal Saflieni-i hipogeum. Ebből a fázisból mintegy tizenkét templom maradványai ismertek, de ennél több is épülhetett. A templomok mészkőből épültek, belülről különböző módon díszítették és oltárokkal látták el őket. Eredetileg fedettek voltak, ám a tetőszerkezet anyagáról és formájáról nagyon eltérő elképzelések vannak.
A nagy templom a Tarxien-szakaszban, Kr. e. 3000 körül épülhetett.
Újkori története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
1647-ben G. F. Abela leírásában már szerepel a templomrom. 1839-ben H. Bouverie kormányzó utasítására megtisztították a földtől és a törmeléktől, a kitermelt anyag a benne rejlő emlékekkel együtt nyomtalanul eltűnt. 1885-ben aztán A. A. Caruana, 1909-ben Sir Temistochles Zammit és T. E. Peet folytatták az ásatásokat. 1947-ben a múzeumok akkori igazgatója, J. G. Baldacchino egy felújítási és újjáépítési programot indított el, amely során számos megalitot betonnal kipótoltak, a homlokzatot az akkori elképzelések szerint visszaépítették. Ezután 50 évre leálltak a látványos fejlesztések, csak 2010-re sikerült újabb állagmegóvási munkákat elvégezni: az egész épületet elbontható sátortetővel fedték le, hogy a direkt napsütéstől és az esőtől, valamint a nagy hőmérsékletingadozástól megóvják. Mellette új múzeumépület is épült, ahol a templomokról és az itt talált tárgyakról látható állandó kiállítás.[2]
Az épület
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A templomegyüttes anyaga főként puha globigerinás mészkő, ezért látványos pusztulásnyomai jól összevethetők a néhány száz méterre álló Mnajdra korallmészkő falaival, amelyek sokkal jobb állapotban maradtak. A templomban található a máltai templomok talán legnagyobb kőtömbje, az északi fal nagy részét alkotó kőlap 7 méter hosszú, és 70 tonna súlyú. A fő templom hagyományos alaprajza egyértelműen kivehető, ám nem lehet eldönteni, hogy 4 vagy 5 ívű volt-e, mivel a záró ív helyén újabb ajtó nyílik.
Az épületet fal keríti, amelynek maradványai és szegélye ma is láthatók. A templomba délkelet felől, a 20. század közepén visszaépített ajtón keresztül léphetünk be. Az első apszispárt kövek zárják el a bejárattól, hatalmas köveiken 120x90 centiméteres lyukak vannak, ezeken át lehet bejutni. A bal oldali apszisban ma megtekinthető egy oltár másolata. A délkeleti apszisban egy triliton-oltár található. A folyosón álló oltárokon is megfigyelhetők tűz okozta elszíneződések. A jobb hátsó apszis a falba vésett lyukon át kapcsolatban van egy kívülről megközelíthető apró helyiséggel, ez talán a jós rejtekhelye volt. A falak alsó kősorán összetartó kősorok nyugszanak, ezek a tető kezdetét alkothatták. A bal oldali hátsó apszis helyén is átjárót nyitottak, amely a külvilág felé is nyitott helyiségekben folytatódik. Előterét a templomokra jellemző íves fal határolja. A bal oldali első helyiségben egyetlen tömbből faragott oltár áll, rajta szintén tűz nyomai láthatók. A bal oldali nyugati apszis végében négy lépcső vezet egy magasabban elhelyezkedő teremhez, ez már valószínűleg rézkori bővítés.
Mellette találhatók a régebbi templom meglehetősen kusza romjai. 30 méterre északra egy másik ötíves templom bal oldali apszispárjának romjai láthatók. A nyugatra fekvő alig kivehető nyomokból nem derül ki, milyen épület maradványai.
Kövei sok helyütt díszítettek, főleg a sziklába fúrt lyukakkal. Innen származik a híres Máltai Vénusz szobrocska, amelyet a vallettai Régészeti Múzeum őriz.
Megközelítés és látogatás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Autóval Valletta felől Żurrieq-n, észak és nyugat felől Siġġiewi-n keresztül közelíthető meg. A parti útnál tábla jelzi a romok helyét, de a sátortető is messziről látszik. Autóbusz-összeköttetése van Valletta felől (74), valamint a repülőtér és Rabat felől (201).
A két templom közösen látogatható, jegyek a látogatóközpontban kaphatók. Nyitvatartási ideje nyáron 9:00-18:00, jegyek 17:30-ig, télen 9:00-17:00, jegyek 16:30-ig kaphatók (2019).
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Hivatkozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- "Ħaġar Qim a Heritage Malta honlapján" (angol nyelven). 2007. július 2. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. szeptember 24.
- "Málta megalitikus templomai a Világörökség oldalán" (angol nyelven). UNESCO. Hozzáférés: 2010. szeptember 24.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Ásatások. A legutóbbi a homlokzat újjáépítését is magában foglalta, az akkori ismereteknek megfelelően.
- ↑ "Hagar Qim tents already slowing deterioration" (angol nyelven). Times of Malta. 2010. szeptember 23. 2010. szeptember 26. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. szeptember 24.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- Trump, David H (2008). "Temples". Malta. Prehistory and temples (angol nyelven) (3. kiadás ed.). Midsea Books. 142–145. o. ISBN 99909-93-94-3.
{{cite book}}: Check|isbn=value: checksum (súgó) - Blouet, Brian (1981). The story of Malta (angol nyelven). Malta: Progress Press.
- Moldoványi, Ákos (1996). Málta. Budapest: Panoráma. ISBN 963-243-810-8.
- enkidu41 (2009. május 20.). "Hagar Qim" (angol nyelven). Megalithic Portal. Hozzáférés: 2011. december 3.
{{cite web}}: CS1 karbantartás: numerikus név: szerzőfelsorolás (link) - "Ħaġar Qim" (német nyelven). Malta megalithic temples. Hozzáférés: 2010. szeptember 24.[halott link]
- "Places of Interest: Hagar Qim" (angol nyelven). Malta Voyager. Hozzáférés: 2010. szeptember 24.
{{cite web}}: CS1 karbantartás: elavult archiválási szolgáltatás (link)
További irodalom
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Azzopardi, Aldo E. (1995). Malta und seine Inseln (német nyelven). Plurigraph. ISBN 88-7280-056-0.
- Bahn, Paul G. (2002). A régészet világatlasza. Budapest: Kossuth Kiadó. ISBN 963-09-4372-7.
- Balfour, M. Titokzatos megalitok. Hajja és Fiai. ISBN 9638540427.
- Mohen, J. P. (1999). Standing stones. New Horisons (angol nyelven). Thames & Houdson. ISBN 0-500-30090-9.