Bissau

Bissau
Bissau címere Bissau zászlaja
Közigazgatás
Ország	Bissau-Guinea
Régió	Bissaui Autonóm Terület
Alapítás éve	1687
Testvérvárosok	Lista Tajpej (1997–) Águeda Dakar Lisszabon Praia Sintra Csungking Ankara Rio de Janeiro (2022. május 5. – )
Népesség
Teljes népesség	492 004 fő (2015)
Népsűrűség	5291,2 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	0 m
Terület	77 km²
Időzóna	UTC±00:00
Elhelyezkedése
é. sz. 11° 51′ 33″, ny. h. 15° 35′ 44″11.859166666667, -15.595555555556
A Wikimédia Commons tartalmaz Bissau témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Bissau Bissau-Guinea fővárosa, és egyben legnagyobb városa 407 424 fős népességével (2007-ben). Az ország közigazgatási, gazdasági és közlekedési központja. Itt található az ország legnagyobb kikötője az Atlanti-óceánba ömlő Geba folyó tölcsértorkolatánál, és itt van az ország egyetlen nemzetközi repülőtere is, az Osvaldo Vieira nemzetközi repülőtér. A város határos a Bissaui Autonóm Területtel.

Földrajz

Bissau az északi szélesség 11°52' és a nyugati hosszúság 15°36' fokánál terül el, a Geba folyó tölcsértorkolatánál, az Atlanti-óceán partján. A Bissau környéki táj rendkívül alacsonyan fekszik és a folyó megközelíthető nagy óceánjárókkal is, mivel a torkolata a várostól 80 km-re nyúlik be.

Éghajlat

Bissau éghajlata trópusi szavanna, mely a megszokottnál csapadékosabb, de még nem nevezhető monszun éghajlatnak. Novembertől májusig egyáltalán nem esik eső, de a maradék öt hónapban 2020 mm csapadék éri a várost (összehasonlítva a északra elterülő Conakry és Banjul 3784, illetve 1296 mm-t kap ebben az időszakban). Az esős évszakban és az előtte álló három hónapban a magas páratartalom és a forróság elviselhetetlenné teszi az időt.

Bissau éghajlati jellemzői

Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)	36,7	38,3	38,9	41,1	39,4	35,6	33,3	32,8	33,9	34,4	35,0	35,6	41,1
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	31,1	32,8	33,9	33,3	32,8	31,1	29,4	30,0	30,0	31,1	31,7	30,6	31,5
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	17,8	18,3	19,4	20,6	22,2	22,8	22,8	22,8	22,8	22,8	22,2	18,9	21,1
Rekord min. hőmérséklet (°C)	12,2	13,3	15,6	16,7	17,2	19,4	19,4	19,4	19,4	20,0	15,0	12,8	12,2
Átl. csapadékmennyiség (mm)	1	1	1	1	17	175	473	683	435	195	41	2	2023
Havi napsütéses órák száma	248	226	279	270	248	210	186	155	180	217	240	248	2707
Forrás: Sistema de Clasificación Bioclimática Mundial World Climate Guides (napsütéses órák száma)

Történelem

A bissaui katedrális

A várost a portugálok alapították 1687-ben, mint erődített kikötő és kereskedelmi központ. 1942-ben Portugál Guinea gyarmati fővárosa lett. Miután a PAIGC gyarmatellenes gerillái 1973-ban kikiáltották a függetlenséget, a de facto független területek fővárosa Madina do Boe lett, de Bissau megmaradt a portugálok által megszállt területek és Portugál Guinea de jure fővárosának. Mikor 1974-ben Portugália elismerte Bissau-Guinea függetlenségét az április 25-ei katonai puccs után, a két terület egyesült és Bissau lett az új független állam fővárosa. A város évente megrendezett karneváljai után vált ismertté.

Népessége

Az utolsó hivatalos népszámlálás 1991-ben volt az országban, ekkor a város/régió 195 389 lakossal rendelkezett. 2007-ben az Instituto Nacional de Estatística e Censos becslése szerint a város lakossága 407 424 fő volt.

Gazdasága

Bissau az ország legnagyobb városa, fontos kikötőváros, oktatási, közigazgatási és katonai központ. A legfontosabb termékek közé a földimogyoró, a szerszámfa, a kopra, a pálmaolaj és a gumi tartozik. Itt található az ország egyetlen nemzetközi repülőtere is, az Osvaldo Vieira nemzetközi repülőtér. A várost a szegénység és a fejlődés hiánya jellemzi.

Nevezetességei

A város látnivalói közé tartozik a portugál építésű 18. századi Fortaleza de São José da Amura barakkok, benne Amílcar Cabral mauzóleuma, a Pidjiguiti emlékmű, melyet az 1959. augusztus 3-ai bissaui dokkmunkáslázadás áldozatainak emlékére emeltek, a Bissau-Guineai Nemzeti Művészeti Intézet, a Bissaui Új Stadion és a helyi strandok. Sok épület megrongálódott a Bissau-Guineai polgárháborúban (1998-1999), köztük a Bissau-Guineai Elnöki Palota és a Bissaui Francia Kulturális Központ. A városközpont meglehetősen elmaradott.

• 
  Pensão Central gyarmati oromzata a belvárosban
• 
  Az előző elnöki palota romjai
• 
  A reptérről a Parlamenthez vezető út
• 
  A központi postai iroda épülete
• 
  Határkő a városközpontban
• 
  A PAIGC székhelye
• 
  A kikötő

Testvérvárosai

• Águenda
• Dakar
• Tajpej
• Praia

Források

• Richard Andrew Lobban, Jr. és Peter Karibe Mendy. Historical Dictionary of the Republic of Guinea-Bissau, 3. kiadás, Scarecrow Press, 91–96. o. (1997). ISBN 0-8108-3226-7 

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Bissau című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.