Lingua franca

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lingua franca
Beszélik nincs beszélője
Terület Tunézia, Földközi-tengeri szigetek
Nyelvcsalád Pidzsin nyelvek
   újlatin alapú
    lingua franca
Írásrendszer Latin ábécé
Hivatalos állapot
Hivatalos sehol nem volt hivatalos
Gondozza nincs szabályozva
Nyelvkódok
ISO 639-3 pml

A lingua franca vagy sabir (az újlatin saber, savoir stb. < latin SAPERE, ’tudás’ szóból) újlatin alapú keveréknyelv volt, amelyet Tunéziában, illetve a Földközi-tengeri szigeteken használtak. A legrégibb pidzsin nyelv. Kezdetei a keresztes háborúk idejére vezethetőek vissza, majd a 14. századtól egészen a 19. század közepéig a hajósok, kalózok, kereskedők, illetve az Észak-Afrikában fogva tartott rabszolgák közvetítő nyelve volt. Szegényes szókincse javarészt olasz, kisebb mértékben spanyol, katalán és okcitán elemekből állt, de átvett szavakat a franciából is; azonban összetétele – koronként és területenként – változott. Sztenderd nyelvváltozata nem alakult ki, írásbeliséggel sem rendelkezett.

A kreol nyelvekhez hasonlóan nyelvtana igen egyszerű. Az ige nem ragozódik, egyetlen alakja az újlatin főnévi igenévből származik és -ar vagy -ir lehet. Szintén jellemző rá a reduplikáció: siémé siémé ’együtt’ (vö. olasz insieme), poco poco (vö. olasz és spanyol poco a poco) ’kissé, kevés’.

Nyelvi példák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alábbi mondatok egy 1830-as algériai feljegyzésből származnak (összehasonlításképpen a mediterrán újlatin nyelveken is):

Lingua franca olaszul spanyolul katalánul franciául magyar jelentés
Qui star aki? Chi sta qui? ¿Quién está aquí? Qui hi ha? Qui est là? ’Ki van itt?’
Intrar! Entra! ¡Entra! Entra! Entre! ’Gyere be!’
Oundé ti vénir? Da dove vieni? ¿De dónde vienes? D’on vens? D’où viens-tu? ’Honnan jössz?’
Ové ti andar? Dove vai? ¿Adónde vas? A on vas? Où vas-tu? ’Hová mész?’
Mi andar spasségiar. Vado a passeggiare. Voy a pasear. Vaig a passejar. Je vais me promener. ’Sétálni megyek.’
Ti quérir mi andar con ti? Vuoi che io vada con te? ¿Quieres que vaya contigo? Vols que vingui amb tu? Veux-tu que j’aille avec toi? ’Szeretnéd, hogy elkísérjelek?’
Si, andar siémé siémé. Sì, andiamo insieme. Sí, vamos juntos. Sí, anem-hi junts. Oui, allons-y ensemble. ’Igen, menjünk együtt.’

Más értelmezése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tágabb értelemben – e nyelv elnevezése után – minden olyan nyelvet lingua francának neveznek a szakirodalomban, amely adott földrajzi területen közvetítő szerepet tölt(ött) be eltérő anyanyelvű lakosok között. Ilyen volt például Európában a latin és a görög, valamint a Közel-Keleten az arámi. Ma jelentős lingua franca például nemzetközi szinten az angol és a francia, Afrikában az arab, a portugál vagy a szuahéli, a volt Szovjetunió területén az orosz, Indiában a hindi, a Távol-Keleten a maláj és a tagalog, Latin-Amerikában a spanyol, stb.

Felhasznált irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A világ nyelvei, Fodor István főszerk., Akadémiai Kiadó, Budapest, 1999. ISBN 9630575973., pp. 853–854, 1191–1192.

  • Enciclopedia limbilor romanice (Az újlatin nyelvek enciklopédiája), Sala, Marius (et al.), Editura Ştiinţifică şi Enciclopedică, Bukarest, 1989, p. 281.
  • Lingua FrancaEthnologue