Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége
Fájl:O ecowas.gif
  Jelenlegi tagok   Felfüggesztett tagok
  Jelenlegi tagok
  Felfüggesztett tagok

Alapítva 1975. május 28.
Székhely Abuja (é. sz. 9° 02′ 31″, k. h. 7° 31′ 30″)
Vezető Bola Tinubu
é. sz. 9° 02′ 31″, k. h. 7° 31′ 30″Koordináták: é. sz. 9° 02′ 31″, k. h. 7° 31′ 30″
A Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége témájú médiaállományokat.

A Nyugat-Afrikai Államok Gazdasági Közössége (francia: Communauté économique des États de l'Afrique de l'Ouest; CEDEAO; angol: ECOWAS) egy regionális politikai és gazdasági unió Nyugat-Afrikában, amely 2023-ban tizenöt országból áll. Békefenntartó szervezetként is szolgál, a tagállamok időnként közös katonai erőket küldenek a térség tagállamaiba, amikor valahol politikai instabilitás és nyugtalanság alakul ki.[1][2]

Előzmények[szerkesztés]

Az egyesülés előfutára a francia Nyugat-Afrika gyarmatának felbomlása után a Nyugat-afrikai Vámunió (Union Douanière de l'Afrique de l'Ouest; UDAO) volt, amelyet 1959. június 9-én hoztak létre. 1966-ban az UDAO a Nyugat-Afrikai Államok Vámuniója ( Union Douanière des États de l'Afrique de l'Ouest ; UDEAO) átfogó szervezetté alakult. Az UDEAO 1970. május 21-i bamakói csúcstalálkozóján ezt formálisan feloszlatták, de 1973-ban ismét elhatározták egy nyugat-afrikai gazdasági közösség (Communauté Economique de l'Afrique de l'Ouest; CEAO) megalapítását.[3]

A Nyugat-Afrikai Gazdasági Közösséget 1975. május 28-án alapították a Lagosi Szerződés aláírásával, és 1976-ban lépett hatályba. 1978-ban megnemtámadási jegyzőkönyv, 1981. május 29-én pedig az ECOWAS Monitoring Group (ECOMOG) megállapodása jött létre a közös védelemről.

Az 1993. július 24-én a Cotonouban megkötött, felülvizsgált szerződés hivatalosan felváltotta a Lagosi Szerződést, és új jogalapra helyezte az ECOWAS-t. Az egyesülés célja a gazdasági integráció kiterjesztése. Az idők folyamán újabb célok is felkerültek, pl. a fokozatos politikai integráció, amely egy közös nyugat-afrikai bíróság és egy közös nyugat-afrikai parlament létrehozásában 2001-ben történt meg.

Az ún. eco, mint közös nyugat-afrikai valuta legutóbb elhatározott bevezetését 2004 után 2009-re halasztották, majd később újra halasztották, 2020-ra,[4] majd 2027-re.[5]

Szervek és intézmények[szerkesztés]

  • ECOWAS-bizottság ( The ECOWAS Commission), amelyet 1977 és 2006 között Végrehajtó Tanácsnak neveztek, Abujában (Nigéria) székel [6]
  • ECOWAS parlament ( The ECOWAS Parliament ), Abujában, Nigériában [7]
  • A Közösségi Bíróság Abujában, Nigériában [8]
  • EBID Fejlesztési bank (ECOWAS Bank for Investment and Development), székhelye Loméban ( Togo ) [9]
  • Nyugat-afrikai Egészségügyi Szervezet Bobo-Dioulassóban ( Burkina Faso ) [10]
  • A nyugat-afrikai pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni többoldalú csoport ( The Inter-Governmental Action Group against Money Laundering and Terrorism Financing in West Africa ) székhelye Dakarban ( Szenegál ) [11]

Tagállamok[szerkesztés]

Az ECOWAS a 2020-as évek elején tizenöt államból áll:

Az ECOWAS A zóna tagállamai
Ország Terület [12]
(km2)
Népesség [13]
(ezer fő)
GDP (nominális)[14]
(millió USD)
</br> GDP (nominális)[15]
(millió USD)
GDP (PPP)[16]
(millió nemz. $)
</br> GDP (PPP)[16]
(millió nemz. $)
Valuta Hivatalos
nyelv
 Zöld-foki Köztársaság &0000000000004033.0000004 033 &0000000000000521.000000521 &0000000000001603.0000001 603 &0000000000003413.0000003 413 escudo portugál
 Gambia &0000000000011295.00000011 295 &0000000000001991.0000001 991 &0000000000000939.000000939 &0000000000003344.0000003 344 dalasi angol
 Guinea &0000000000245857.000000245 857 &0000000000012609.00000012 609 &0000000000006699.0000006 699 &0000000000015244.00000015 244 frank Francia
 Bissau-Guinea &0000000000036125.00000036 125 &0000000000001844.0000001 844 &0000000000001057.0000001 057 &0000000000002685.0000002 685 CFA frank portugál
 Libéria &0000000000111369.000000111 369 &0000000000004503.0000004 503 &0000000000002053.0000002 053 &0000000000003762.0000003 762 dollár angol
 Mali &0000000001240192.0000001 240 192 &0000000000017600.00000017 600 &0000000000012747.00000012 747 &0000000000035695.00000035 695 CFA frank Francia
 Szenegál &0000000000196712.000000196 712 &0000000000015129.00000015 129 &0000000000013610.00000013 610 &0000000000036625.00000036 625 CFA frank Francia
 Sierra Leone &0000000000072300.00000072 300 &0000000000006453.0000006 453 &0000000000004215.0000004 215 &0000000000010127.00000010 127 Leone angol
ECOWAS A zóna összesen &0000000001917883.0000001 917 883 &0000000000060550.00000060 550 &0000000000042923.00000042 923 &0000000000110895.000000110 895
Az ECOWAS B zóna tagállamai
Ország Terület [17]
(km2)
Népesség [18]
(ezer fő)
GDP (nominális)[15]
(millió USD)
</br> GDP (nominal)[15]
(millió USD)
GDP (PPP)[16]
(millió nemz. $)
</br> GDP (PPP)[16]
(millió nemz. $)
Valuta Hivatalos
nyelv
 Benin &0000000000114763.000000114 763 &0000000000010880.00000010 880 &0000000000008291.0000008 291 &0000000000022377.00000022 377 CFA frank Francia
 Burkina Faso &0000000000272967.000000272 967 &0000000000018106.00000018 106 &0000000000010678.00000010 678 &0000000000030708.00000030 708 CFA frank Francia
 Ghána &0000000000238533.000000238 533 &0000000000027410.00000027 410 &0000000000037543.00000037 543 &0000000000115409.000000115 409 cedi angol
 Elefántcsontpart &0000000000322463.000000322 463 &0000000000022702.00000022 702 &0000000000031759.00000031 759 &0000000000079766.00000079 766 CFA frank Francia
 Niger &0000000001267000.0000001 267 000 &0000000000019899.00000019 899 &0000000000007143.0000007 143 &0000000000019013.00000019 013 CFA frank Francia
 Nigéria &0000000000923768.000000923 768 &0000000000211400.000000211 400 &0000000000481066.000000481 066 &0000000001093921.0000001 093 921 Naira angol
 Togo &0000000000056785.00000056 785 &0000000000007305.0000007 305 &0000000000004088.0000004 088 &0000000000010667.00000010 667 CFA frank Francia
ECOWAS B zóna összesen &0000000003196279.0000003 196 279 &0000000000277502.000000277 502 &0000000000580568.000000580 568 &0000000001371861.0000001 371 861

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Adeyemi, Segun. „West African Leaders Agree on Deployment to Liberia”, Jane's Defence Weekly , 2003. augusztus 6. 
  2. The 5 previous West African military interventions”, Yahoo News, 2017. január 20.. [2020. november 28-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2017. január 27.) 
  3. Die Wirtschaftsgemeinschaft westafrikanischer Staaten (ECOWAS) – ein neuer Integrationsversuch, Autor: Rolf Langhammer in: Europa-Archiv, 5/1976, Seite 163
  4. Afrikában új közös pénzt vezetnek be. Magyar Nemzet
  5. ECOWAS to launch single currency by 2027 - The Point (amerikai angol nyelven). thepoint.gm. (Hozzáférés: 2023. augusztus 7.)
  6. ECOWAS Commission Archiválva 2022. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (offizielle Website), abgerufen am 10. Januar 2022 (angolul).
  7. ECOWAS Parliament (offizielle Website), abgerufen am 10. Januar 2022 (angolul).
  8. The Community Court of Justice. Offizielle Website. Abgerufen am 5. Dezember 2016.
  9. ECOWAS Bank for Investment and Development. Offizielle Website. Abgerufen am 5. Dezember 2016.
  10. West African Health Organisation. Offizielle Website. Archiválva 2017. június 21-i dátummal a Wayback Machine-ben Abgerufen am 5. Dezember 2016. (angolul)
  11. Offizielle Seite der GIABA. Abgerufen am 31. August 2017.
  12. Demographic Yearbook – Population by sex, annual rate of population increase, surface area and density pp. 1–2. United Nations Statistics Division, 2012 [2013. november 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 27.)
  13. Population 2015. World Bank, 2016. december 16. [2017. január 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 27.)
  14. Gross domestic product 2015. Világbank, 2016. december 16. [2016. december 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 27.)
  15. a b c Gross domestic product 2015. World Bank, 2016. december 16. [2016. december 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 27.)
  16. a b c d Gross domestic product 2015, PPP. World Bank, 2016. december 16. [2016. december 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 27.)
  17. Demographic Yearbook – Population by sex, annual rate of population increase, surface area and density pp. 1–2. United Nations Statistics Division, 2012 [2013. november 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 27.)
  18. Population 2015. World Bank, 2016. december 16. [2017. január 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 27.)"Population 2015" (PDF).