Wladimir Köppen
| Wladimir Köppen | |
 | |
| Született |
1846. szeptember 25.[1][2] Szentpétervár |
| Elhunyt |
1940. június 22. (93 évesen)[1][2][3] Graz |
| Állampolgársága |
|
| Szülei | Alexandra Fedorovna Adelung Peter von Köppen |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái |
|
| Kitüntetései |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Wladimir Köppen témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Wladimir Köppen (eredeti, orosz nevén: Vlagyimir Petrovics Kjoppen, (Szentpétervár, 1846. szeptember 25. – Graz, 1940. június 22.) német-osztrák származású orosz földrajztudós, meteorológus, éghajlatkutató és botanikus, Alfred Wegener apósa.
Élete[szerkesztés]
Nagyapja egyike volt azoknak a német tudósoknak, akiket Nagy Katalin cárnő hívott Oroszországba. Édesapja, Peter von Köppen (1793–1864) földrajztudós, történész és etnográfus főképp az orosz kultúra gyökereit kutatta. Eredményeiért II. Sándor cár a kor legmagasabb akadémiai kitüntetésével és (1858-ban) krími tengerparti villával jutalmazta.
Wladimir Szimferopolban járt középiskolába. Botanikát 1864-ben a szentpétervári egyetemen kezdett hallgatni, és hamarosan felkeltette figyelmét a Krím-félsziget növényzeti sokfélesége. 1867-től a Heidelbergi Egyetemen folytatta tanulmányait. Doktori disszertációját (a hőmérséklet és a növények növekedésének kapcsolatáról) a lipcsei egyetemen, 1870-ben védte meg.
A porosz–francia háborúban (1870–71) egy egészségügyi alakulatban szolgált, majd visszatért Oroszországba.
Szakmai tevékenysége mellett mindig intenzíven foglalkoztatták a legkülönfélébb társadalmi kérdések:
- a földreform,
- az iskolarendszer reformja,
- a szegények élelmezése,
- az alkoholizmus,
- a naptárreform stb.
Szakkérdésekről és társadalmi témákról összesen több mint 500 publikációja jelent meg. Úgy vélte, a világbéke legfőbb eszköze az eszperantó nyelv elterjesztése lehet. Eszperantóul épp oly folyékonyan beszélt, mint németül vagy oroszul, és több cikkét eszperantóra is lefordította.
Különösen a gyerekek sorsa érdekelte. Hamburgban fiú árvaházat alapított, és amíg ott élt, tevékenyen részt is vett az ottani munkában. Öt gyermeke mellé (apjuk halála után) egy unokaöccsét és egy unokahúgát is örökbe fogadta.
Több, Oroszországból kivándorolt tudósnak szállást adott Hamburgban, majd segítette áttelepülésüket Amerikába
Rendkívül szerény ember volt: nemesi előnevét nem használta; tudományos címeire, kitüntetéseire nem hivatkozott.
Szakmai pályafutása[szerkesztés]
1872-ben állt munkába az orosz meteorológiai szolgálatnál, majd hamarosan Németországba költözött, ahol 1875-ben a hamburgi tengerészeti obszervatórium (Deutsche Seewarte) meteorológiai részlegvezetőjévé nevezték ki – itt időjárás-előrejelző rendszert dolgozott ki. Ezen a munkahelyen 1919-ig maradt; posztján veje, Alfred Wegener követte).
1886–1891 között a Német Meteorológiai Szolgálat (Deutsche Meteorologische Gesellschaft) évkönyvének társszerkesztője volt.
1924-ben Grazba költözött; itt kezdte a közös munkát Rudolph Geiger meteorológussal.
Köppen-féle osztályozás[szerkesztés]
| Első kód | Második kód | Harmadik kód |
|---|---|---|
| A (trópusi) | f (nedves) | |
| m (monszun) | ||
| s, w (szavanna) | ||
| B (száraz) | W (sivatag) | |
| S (sztyepp) | ||
| h (forró) | ||
| k (hideg) | ||
| C (meleg mérsékelt) | w (száraz téllel) | |
| s (száraz nyárral) | ||
| f (nincs száraz évszak) | ||
| a (forró nyár) | ||
| b (meleg nyár) | ||
| c (hideg nyár) | ||
| D (kontinentális-boreális) | w (száraz téllel) | |
| s (száraz nyárral) | ||
| f (nincs száraz évszak) | ||
| a (forró nyár) | ||
| b (meleg nyár) | ||
| c (hideg nyár) | ||
| d (nagyon hideg tél) | ||
| E (poláris) | T (tundra) | |
| F (örök fagy) |
Fő műve az éghajlattípusokat összegző és osztályozó rendszer, ami máig a legismertebb tipizálások egyike. Alapját, a Föld hőmérsékleti öveinek térképét 1884-ben publikálta; az osztályozás matematikai alapjaival és első változatával 1900 táján készült el. Rendszerét 1936-ig fokozatosan finomította. E felosztás alapelemei kizárólag statisztikai módszerekkel feldolgozott meteorológia adatok:
- a hőmérséklet és
- a csapadék értékei
voltak.
Az éghajlat legfőbb kifejezőjének az őshonos növényzetet tekintette. Az első változatban öt övet különböztetett meg, és ezeket sorban az ábécé betűivel jelölte:
- A: trópusi öv, amelyben a leghidegebb hónap középhőmérséklete is meghaladja a 18 °C-ot [4]
- B: száraz öv, amelynek határát nem a hőmérséklet, hanem az elegendő csapadék hiánya jelöli ki [4]
- C: meleg mérsékelt öv, amelyben a leghidegebb hónap középhőmérséklete 18 °C és -3 °C között van, rendszeres hótakaró nem keletkezik [4]
- D: kontinentális-boreális, a szélsőségesen nagy évközi hőingadozással jellemzett öv [4]
- E: sarkvidéki, a fatenyészet határán túli hideg, poláris terület [4]
Később ezeket a csapadék eloszlásának típusa szerint három altípusra bontotta:
- száraz időszak nélkül (f), → például Cf: meleg-mérsékelt éghajlat az éven belüli egyenletes csapadékeloszlással
- száraz nyári időszakkal (s),
- száraz téli időszakkal (w).
Bevezetett négy újabb földrajzi zónát is:
- sztyepp (S), → pl. BS: száraz éghajlatú sztyepp klíma, rövid csapadékos időszakkal
- sivatag (W)
- tundra (T), → pl. ET: poláris vagy magashegységi tundra éghajlat, rövid nyári vegetációs időszakkal
- örök fagy (F).
Természetesen nem minden alaptípusban fordult elő mindhárom, elméletileg lehetséges alcsoport, így a gyakorlatban 11 éghajlati osztályt jelölt ki, és ezt a rendszert később 6 hőmérsékleti kategória bevezetésével finomította.
Rendszerét 1954-ben Glenn Thomas Trewartha módosította.
Köppen nyomán Magyarországon Zólyomi Bálint dolgozott ki módszert a hazai csapadékjárási típusok statisztikai elemzésére.
Térképek[szerkesztés]
Térképek a Köppen-osztályozás alapján
Az „A” (trópusi) csoportba tartozó területek
„B” (száraz) csoportba tartozó területek
„Csa” és „Csb” csoportba tartozó területek
„Cfb”, „Cfc”, „Cwb”, „Cwc” csoportba tartozó területek
„D” csoportba tartozó területek
Európa Köppen-féle éghajlati osztályozása
A Föld éghajlati osztályozása[szerkesztés]
.svg)
|
Af - állandóan csapadékos trópusi esőerdő éghajlat
Am - trópusi monszun éghajlat
As - trópusi szavanna éghajlat
Aw - trópusi, időnként száraz szavanna éghajlat
|
BWh - forró sivatagi éghajlat
BWk - hideg sivatagi éghajlat
BSh - forró félszáraz éghajlat
BSk - hideg félszáraz éghajlat
|
Csa - forró nyarú mediterrán éghajlat
Csb - meleg nyarú mediterrán éghajlat
Csc - hideg nyarú mediterrán éghajlat
|
Cwa - nedves szubtrópusi éghajlat
Cwb - nedves szubtrópusi / szubtrópusi-óceáni-hegyvidéki
Cwc - óceáni szubpoláris éghajlat
|
Cfa - meleg óceáni / nedves szubtrópusi
Cfb - mérséklet óceáni
Cfc - hideg óceáni éghajlat
|
Dsa - meleg kontinentális / mediterrán kontinentális
Dsb - mérséklet kontinentális / mediterrán kontinentális
Dsc - hűvös kontinentális éghajlat
Dsd - hideg kontinentális éghajlat
|
Dwa - meleg kontinentális / nedves kontinentális
Dwb - mérsékelt kontinentális / nedves kontinentális
Dwc - hűvös kontinentális / szubarktikus
Dwd - hideg kontinentális / szubarktikus
|
Dfa - meleg kontinentális / nedves kontinentális
Dfb - mérsékelt kontinentális / nedves kontinentális
Dfc - hűvös kontinentális / szubarktikus
Dfd - hideg kontinentális / szubarktikus
|
ET - tundra éghajlat
EF - örök fagy éghajlat
|
| A Köppen-féle térkép betűkódjai[5] | ||
|---|---|---|
| főöv (1. kód) | csapadék (2. kód) | hőmérséklet (3. kód) |
| A : trópusi | W : sivatag | h : forró-száraz |
| B : száraz | S : sztyepp | k : hideg-száraz |
| C : meleg-mérsékelt | f : egyenletesen nedves | a : hosszú, forró nyár |
| D : kontinentális-boreális | s : száraz nyár | b : hosszú, hűvös nyár |
| E : poláris és magashegységi | w : száraz tél | c : rövid, hűvös nyár |
| m : monszun | d : rövid, hűvös nyár; zord tél | |
| F : állandó jég | ||
| T : tundra | ||
Művei[szerkesztés]
Rendkívül termékeny szerző volt; több mint 100 publikációja jelent meg a különböző szaklapokban. Néhány a fontosabbak közül:
- Wladimir Köppen, 1874: Über die Abhängigkeit des Klimatischen Charakters der Winde von Ihrem Ursprunge. Reportorium für Meteorologie.
- Wladimir Köppen, 1884: A Föld meleg övezeteinek térképe.
- Wladimir Köppen, 1899: Grundlinien der Maritimen Meteorologie. (A tengerészeti meteorológia alapjai.)
- Wladimir Köppen, Alfred Wegener, 1924: Die Klimate der geologischen Vorzeit (A földtani múlt éghajlata).
- Wladimir Köppen, Rudolph Geiger, 1927–1940: Handbuch der Klimatologie (Az éghajlattan kézikönyve; befejezetlen).
- Wladimir Köppen, 1931: Grundriss der Klimakunde
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Integrált katalógustár (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
- ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b c d e Péczely Gy: Éghajlattan
- ↑ http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2010-0017_20_eghajlattan/ch02s03.html
Források[szerkesztés]
- Answers.com: Scientist: Wladimir Peter Köppen
- Köppen, Wladimir Peter
- Encyclopaedia Britannica: George Richard Rumney: Wladimir Köppen
|
