Olajpálma

Olajpálma
	A növény
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Osztály:	Egyszikűek (Liliopsida);
Csoport:	Commelinidae;
Rend:	Pálmavirágúak (Arecales);
Család:	Pálmafélék (Arecaceae);
Alcsalád:	Pálmaformák (Arecoideae);
Nemzetség-; csoport:	Cocoeae;
Alnemzetség-; csoport:	Elaeidinae;
Nemzetség:	Elaeis;
Faj:	E. guineensis;
Tudományos név
	Elaeis guineensis; Jacq., Select. Stirp. Amer. Hist.: 280 (1763)
Szinonimák
Szinonimák
	Homotypic Elaeis guineensis subsp. nigrescens A.Chev., Veg. Ut. Afr. Trop. Franç. 7: 46 (1910), nom. inval.; Elaeis nigrescens (A.Chev.) Prain, Index Kew., Suppl. 4: 77 (1913), nom. inval.; ; Heterotypic Palma oleosa Mill., Gard. Dict. ed. 8: n.º 6 (1768); Elaeis melanococca Gaertn., Fruct. Sem. Pl. 1: 18 (1788); Elaeis guineensis var. macrosperma Welw., Apont.: 584 (1859); Elaeis guineensis var. microsperma Welw., Apont.: 584 (1859); Elaeis melanococca var. semicircularis Oerst., Vidensk. Meddel. Naturhist. Foren. Kjøbenhavn 1858: 51 (1859); Elaeis dybowskii Hua, Bull. Mus. Hist. Nat. (Paris) 1: 315 (1895); Elaeis guineensis f. androgyna A.Chev., Veg. Ut. Afr. Trop. Franç. 7: 66 (1910); Elaeis guineensis var. ceredia A.Chev., Veg. Ut. Afr. Trop. Franç. 7: 66 (1910); Elaeis guineensis f. dioica A.Chev., Veg. Ut. Afr. Trop. Franç. 7: 66 (1910); Elaeis guineensis var. gracilinux A.Chev., Veg. Ut. Afr. Trop. Franç. 7: 66 (1910); Elaeis guineensis var. idolatrica A.Chev., Veg. Ut. Afr. Trop. Franç. 7: 66 (1910); Elaeis guineensis var. intermedia A.Chev., Veg. Ut. Afr. Trop. Franç. 7: 66 (1910); Elaeis guineensis var. macrocarpa A.Chev., Veg. Ut. Afr. Trop. Franç. 7: 66 (1910); Elaeis guineensis var. macrophylla A.Chev., Veg. Ut. Afr. Trop. Franç. 7: 66 (1910); Elaeis guineensis var. pisifera A.Chev., Veg. Ut. Afr. Trop. Franç. 7: 66 (1910); Elaeis guineensis f. ramosa A.Chev., Veg. Ut. Afr. Trop. Franç. 7: 66 (1910); Elaeis guineensis var. repanda A.Chev., Veg. Ut. Afr. Trop. Franç. 7: 66 (1910); Elaeis guineensis var. sempernigra A.Chev., Veg. Ut. Afr. Trop. Franç. 7: 66 (1910); Elaeis guineensis var. spectabilis A.Chev., Veg. Ut. Afr. Trop. Franç. 7: 66 (1910); Elaeis guineensis subsp. virescens A.Chev., Veg. Ut. Afr. Trop. Franç. 7: 60 (1910); Elaeis guineensis var. madagascariensis Jum. & H.Perrier, Mat. Gross: 6 (1911); Elaeis virescens (A.Chev.) Prain, Index Kew., Suppl. 4: 77 (1913); Elaeis guineensis var. albescens Becc., Contr. Conosc. Palma Olio: 62 (1914); Elaeis guineensis var. angulosa Becc., Contr. Conosc. Palma Olio: 49 (1914); Elaeis guineensis f. caryolitica Becc., Contr. Conosc. Palma Olio: 65 (1914); Elaeis guineensis var. compressa Becc., Contr. Conosc. Palma Olio: 71 (1914); Elaeis guineensis f. dura Becc., Contr. Conosc. Palma Olio: 37 (1914); Elaeis guineensis f. fatua Becc., Contr. Conosc. Palma Olio: 54 (1914); Elaeis guineensis var. leucocarpa Becc., Contr. Conosc. Palma Olio: 40 (1914); Elaeis guineensis var. macrocarya Becc., Contr. Conosc. Palma Olio: 71 (1914); Elaeis guineensis var. rostrata Becc., Contr. Conosc. Palma Olio: 50 (1914); Elaeis guineensis f. semidura Becc., Contr. Conosc. Palma Olio: 56 (1914); Elaeis guineensis f. tenera Becc., Contr. Conosc. Palma Olio: 38 (1914); Elaeis madagascariensis (Jum. & H.Perrier) Becc., Palme Madagascar: 55 (1914); Elaeis macrophylla A.Chev., Explor. Bot. Afrique Occ. Franç. 1: 676 (1920), nom. nud.; ;
Hivatkozások
	A Wikifajok tartalmaz Olajpálma témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Olajpálma témájú médiaállományokat és Olajpálma témájú kategóriát.

Az olajpálma vagy afrikai olajpálma (Elaeis guineensis) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának pálmavirágúak (Arecales) rendjébe, ezen belül a pálmafélék (Arecaceae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

Az olajpálmát többnyire óriási ültetvényeken termesztik, elsősorban Délkelet-Ázsiában; őshazája azonban Nyugat-Afrika.

Megjelenése[szerkesztés]

A pálma erőteljes törzsét beborítják az elpusztult levelek hüvelyének és nyelének maradványai. A levelek igen nagyok, a levélnyélen erős tövisek sorakoznak. A virágzatok a levelek között helyezkednek el, a virágok és a termések zsúfoltan állnak. Az afrikai olajpálma felálló törzsű, legfeljebb 30 méter magas fa, kultúrában alacsonyabb. Levele szárnyalt, a 7 méter hosszúságot is elérheti, alapján többnyire felemelkedő, majd széles ívben lehajló, a levélkék nem egyenletes eloszlásúak, és nem egészen egy síkban állnak. Kicsi, piszkosfehér virágoktól zsúfoltak a virágzati tengely ágai, amelyek minden esetben tövisszerű csúcsba futnak. Termése túlnyomórészt narancsvörös, töve gyakran sárga, a csúcsán pedig csaknem fekete, hosszúkás-tojásdad, többnyire gyengén 3 élű, legfeljebb 5 centiméter hosszú. Százával vagy ezrével tömör akár 25 kilogramm tömegű terméságazatokban helyezkedik el.

Felhasználása[szerkesztés]

Az olajpálma a legfontosabb nyersanyagok közé tartozik az élelmiszer- és kozmetikai iparban. Terméshúsából pálmaolajat (pálmazsír) nyernek, nagyrészt margarin előállításához. A mag a pálmamagolajat szolgáltatja, amelyet szappankészítésre használnak. Hektáronként és évenként 6 tonna olajukkal ültetvényei a terméshozamban leggazdagabb trópusi növénykultúrák közé tartoznak. Ezért aligha csodálható, hogy évente több ezer hektár esőerdő esik áldozatul az újabb telepítéseknek. Különösen Malajziában, amely egymaga a világtermelés kerek kétharmadát szolgáltatja, gyakran sok száz négyzetkilométernyi területen nem látunk mást, mint olajpálmát.