Felfedezés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A felfedezés egy meglévő, korábban ismeretlen jelenség, földrajzi hely stb. első megismerése, feltárása (például az Antarktisz felfedezése), míg a találmányok létrehozása feltalálói tevékenység eredménye.

A felfedezések és a találmányok viszonya[szerkesztés]

A felfedezés (felismerés) és a találmány fogalmi elhatárolásának szerepe lehet a találmány oltalmazhatóságának megállapításánál.

A legtöbb találmány valamilyen formában egy felfedezésen (felismerésen) alapul. Arra nincs szükség, hogy a felfedezést is leírják a találmány közreadásakor.

A felfedezés az anyagi világ korábban nem ismert, de ténylegesen fennálló törvényszerűségeinek, tulajdonságainak és jelenségeinek megállapítása. Ebből következik, hogy a felfedezés nem tekinthető műszaki alkotásnak; ha valamit csupán felismernek, az még nem elegendő ahhoz, hogy a gyakorlatban is alkalmazható dolgot előállítsanak. Az utóbbihoz már találmány(ok)ra is szükség van.

Egyes esetekben nehezen húzható meg a határ a felfedezés és a találmány között.[1]

Földrajzi felfedezések[szerkesztés]

A Föld felszínének kutatása részben gazdasági, anyagi érdekből, részben tudományos érdeklődésből már évezredekkel időszámításunk előtt megkezdődött. A földrajzi felfedezések] korának az 1450-től 1650-ig terjedő időszakot nevezzük. Ez egyben a gyarmatosítás időszaka is. Az utolsó 100 évben az utolsó „fehér foltok” is eltűntek a Föld térképéről.

Ezek a felfedezések nagyban hozzájárultak mind a nagy gyarmatbirodalmak, mind a világkereskedelem kialakulásához.

Híres felfedezők[szerkesztés]


Csillagászati felfedezések[szerkesztés]

Tudományos felfedezések[szerkesztés]

A tudományos felfedezések egy része véletlenszerű felfedezés, ami olyan megismerési (kognitív értelemben paradox) pillanatot jelent, amelynek során az ember ráébred valamire, annak ellenére, hogy az adott dolognak számára azelőtt nem volt semmi jelentősége. Ugyancsak véletlenszerű felfedezés, a kutatási folyamat során bekövetkező olyan pillanat, amikor a kutatási iránytól független dolgot ismernek fel.

Orvostudományi felfedezések[szerkesztés]

például William Harvey a vérkeringés felfedezője (1628)

Fizikai és kémiai felfedezések[szerkesztés]

Egyéb felfedezések[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • szerk.: Marik Miklós: Csillagászat. Akadémiai Kiadó (1989). ISBN 963 05 4657 4 
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a John Couch Adams című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Johann Gottfried Galle című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Gan De című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Simon Marius című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • Iparjogvédelmi kézikönyv. KJK, Budapest, 1974. ISBN 963 220 051 9 106.old.
Megjegyzés: az angol nyelvű szócikkekben szereplő forrásokat l. a cikkekben.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Iparjogvédelmi kézikönyv 1974. 106. old.