Marik Miklós

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Marik Miklós
Született 1936. május 28.
Budapest
Elhunyt 1998. június 23. (62 évesen)
Tenerife
Foglalkozása csillagász

Marik Miklós (Budapest, 1936. május 28.Tenerife, Kanári-szigetek, Spanyolország, 1998. június 23.) csillagász, egyetemi docens, az ELTE Csillagászati Tanszékének tanszékvezetője (1990–1998). A csillagászat népszerűsítésében meghatározó szerepet vállalt az 1970-es és 1980-as években.

Korai évek[szerkesztés]

Mérnökcsaládból származott.[1] A Toldy Ferenc Gimnáziumba járt, ahol tanára, Faragó László szerettette meg vele a matematikát, a KöMaL pontversenyén három évben is az elsők között végzett.[1] Nagybátyja, Guman István hatására kezdett el még gyermekként érdeklődni a csillagászat iránt. 1954-ben érettségizett, és az ELTE fizikus szakára jelentkezett, de az értelmiségi származásúak számára abban az évben csak egy hely volt, ezért átirányították matematika-fizika tanárszakra. Tanárszakosként is felvette a csillagászati témájú tárgyakat, és mivel 1956-ban a Csillagászati Tanszék legtöbb oktatója elhagyta az országot, Marik Miklós már 1957-ben és 1958-ban demonstrátorként tartotta a csillagászati témájú bevezető előadásokat. 1958-ban kapott matematika-fizika tanári diplomát.[1]

Oktató és ismeretterjesztő[szerkesztés]

1959-ben nevezték ki tanársegédnek a Csillagászati Tanszékre. A külföldi kutatómunkáját leszámítva lényegében ettől az időponttól haláláig egyetemi oktató volt, igen sok tárgy oktatásában vállalt szerepet. A Csillagászati Tanszék ideiglenes vezetője volt már 1988-tól, tanszékvezetői kinevezését 1991-ben kapta meg, ezt a pozíciót váratlanul bekövetkezett haláláig betöltötte.

A Bevezetés a csillagászatba című választható tárgyát nemcsak a leendő csillagászhallgatók, de sok, a téma iránt érdeklődő hallgató vette fel, rendszeresen előfordult az is, hogy más egyetemekről (pl. a Műegyetemről) hallgattak át vendéghallgatók, pedig akkoriban ennek ügyintézése komoly adminisztratív nehézségeket jelentett.

Oktatómunkáját mind az oktatási kormányzat, mind a hallgatói elismerték: a művelődési és közoktatási miniszter 1995-ben A Magyar Felsőoktatásért Emlékplakettel tüntette ki, az ELTE Természettudományi Kara pedig hallgatói javaslatra 1996-ban A Kar Kiváló Oktatója címet adományozta Marik tanár úrnak.

Magával ragadó ismeretterjesztő volt, szinte megszámlálhatatlan TIT-előadást tartott, Csillagászati hét című évente megrendezett népszerűsítő előadássorozatban állandó előadásai voltak. Televíziós műsorokban csillagászati témákban rendszeresen szerepelt.[2] Sokak esetében, akiket tanított vagy akik jártak az ismeretterjesztő előadásaira, elmondható, hogy a pályaválasztásukban Marik tanár úr hatása érzékelhető.

Kutatási területe[szerkesztés]

Fő kutatási területe az elméleti asztrofizika és a napfizika volt. A naptevékenység földi hatásaival is foglalkozott.

Emlékezete[szerkesztés]

Egykori tanítványai körében a mai napig érzékelhető hatása, még ma is mesélnek róla anekdotákat. Jellegzetes, összetéveszthetetlen mondatai az egyetemi folklór részévé váltak. Sokat idézett fordulatai közül álljon itt egy: „Ha egy előadás nem jó, legalább színes legyen.” – mondta, amint elővette valamelyik színes krétát.

Tiszteletére a 28492 Marik kisbolygó viseli a nevét.

Művei[szerkesztés]

Csillagászat, Szerkesztette Marik Miklós, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1989

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]