Kriolit

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kriolit
Kriolit a grönlandi Ivittuutról
Kriolit a grönlandi Ivittuutról
Általános adatok
Kémiai név nátrium-hexafluoro-aluminát
Képlet Na3AlF6
Kristályrendszer monoklin
Ásványrendszertani besorolás
Osztály Halogenidásványok
Alosztály Összetett halogenidek
Csoport Kriolitcsoport
Azonosítás
Szín színtelentől fehérig, vagy vöröses, zöldes, sárga, barna
Fény üvegszerű
Törésmutató nα = 1.3385–1.339, nβ = 1.3389–1.339, nγ = 1.3396–1.34
Keménység 2,5-3
Hasadás nincs
Törés egyenetlen
Olvadáspont 1012 °C
Oldhatóság Vízben nem oldódik. AlCl3-oldatban feloldható, valamint mérgező hidrogén-fluorid gáz képződése közben kénsavban is oldódik
Sűrűség 2,97 g/cm³
Különleges tulajdonság olvadáspont-csökkentő
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kriolit témájú médiaállományokat.


A kriolit (Na3AlF6, nátrium-hexafluoro-aluminát) egy ritka ásvány, amelyet Grönland nyugati partvidékén bányásztak a lelőhely 1987-es kimerüléséig. Nevét a jéghez hasonló színéről, valamint alacsony olvadáspontjáról kapta, görögül cryò = fagy, és lithòs = kő.[1] A kriolitot egykor alumínium kinyerésére használták, később az alumíniumgyártásban az elektrolízis során használták fel. Ma a kriolit kulcsszerepet tölt be az alumíniumgyártásban. A Hall–Héroult-eljárás során az alumínium-oxidot (Al2O3) olvadt kriolitban (Na3AlF6) oldják fel, hogy ezzel csökkentsék az olvadáspontot, és megkönnyítsék az elektrolízist. A vegytiszta kriolit olvadáspontja 1012 °C. Kis százaléknyi alumínium-oxid feloldásával az olvadáspontja körülbelül 1000 °C-ra csökken. Még így is tekintélyes mennyiségű energia szükséges mind az olvasztáshoz, mind az elektrolízishez, de ez az eljárás sokkal kevesebb energiát igényel, mint ha magát az alumínium-oxidot olvasztanák meg. Mivel ma már a kriolit túl ritka a természetben, hogy erre a célra felhasználják, ezért mesterségesen állítják elő alumínium-fluorid, timföld és nátrium-hidroxid felhasználásával, vagy közvetlenül alumínium-fluorid és nátrium-aluminát reagáltatásával.

Fizikai tulajdonságai[szerkesztés]

A kriolit elemi cellája

Színe változatos, élénk bíborszínű, kék, zöld vagy sárga, vöröses narancssárga, rózsaszínű, fehér vagy barna. Egyetlen kristályon belül is lehetnek különböző színű övek. A tiszta, szennyezetlen kristályok színtelenek. Durvaszemcsés, hexaéderes vagy oktaéderes kristályokat alkot. Mohs-keménysége 2,5-3 közötti, sűrűsége körülbelül 2,97 g/cm3. A kriolit törésmutatója nagyon közel áll a vízéhez, ezért vízbe merítve a kriolit láthatatlanná válik.[2]

Források[szerkesztés]

  1. Cryolite: Cryolite mineral information and data. Mindat.org (2010-10-03). Hozzáférés ideje: 2010-10-25.
  2. Hurlbut, Cornelius S.; Klein, Cornelis, 1985, Manual of Mineralogy, 20th ed., John Wiley and Sons, New York ISBN 0471805807