A Pogány Madonna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fan flag.svg
 Ez a szócikk (vagy szakasz) leginkább egy rajongói oldalra hasonlít.
Segíts te is átírni a cikket, például a fölösleges vagy irreleváns listák, magasztalások, idézetek redukálásával, szükség szerint törlésével, illetve a szöveg átfogalmazásával úgy, hogy a cikk egy kívülálló számára is könnyen érthető legyen.
A Pogány Madonna
1980-as magyar film
Csöpi és Kardos doktor
Csöpi és Kardos doktor
Rendező
Producer Gulyás Lajos
Műfaj akció, krimi, vígjáték
Forgatókönyvíró
Dramaturg Fakan Balázs
Főszerepben
Zene Aldobolyi Nagy György
Operatőr Hildebrand István
Vágó Sellő Hajnal
Hangmérnök Arató András
Jelmeztervező D. Forgó Teréz
Díszlettervező
Gyártásvezető Gulyás Lajos
Gyártás
Gyártó Magyar Filmgyártó Vállalat
Ország  Magyarország
Nyelv magyar
Forgatási helyszín
Játékidő 98 perc
Képarány 1,37:1
Forgalmazás
Forgalmazó
Bemutató
Eredeti magyar adó M1, M2, Duna, TV2, ATV, Duna World, Filmmúzeum, Film+, Cool, PRO4 / Mozi+, Super TV2, FEM3
Korhatár Tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott.
Kronológia
Következő Csak semmi pánik
További információk

A Pogány Madonna 1980-ban forgatott, 1981-ben bemutatott egész estés magyar krimi-akció-vígjáték, melynek főszereplői Bujtor István (Ötvös Csöpi) és Kern András (Kardos doktor). A történet Bujtor István novellájának filmre írásából született meg.

Az alkotás nagy sikert ért el, noha a legtöbben szkeptikusan álltak a „bunyós vígjátékhoz”. Mára azonban legendássá vált a pofonosztó exzsaru és Kardos doktor kettőse, ráadásul a Pogány Madonnát újabb és újabb Ötvös Csöpi filmek követték.

A filmet Bujtor István és Mészáros Gyula írta és rendezte, a zenéjét Aldobolyi Nagy György szerezte, a producere Gulyás Lajos volt. A Mafilm Budapest Játékfilmstúdió készítette, a Mokép forgalmazta. Magyarországon 1981. május 28-án mutatták be a mozikban.

Tartalom[szerkesztés]

Dialog-stop-hand.svg Alább a cselekmény részletei következnek!

A tihanyi apátság Egyházi Múzeumából elrabolják a páratlan értékű, görög eredetű aranyszobrot, a Pogány Madonnát. A tetteseket felfedező teremőrre, Somos tisztelendőre rálőnek, eszméletlen állapotban kórházba kerül. A nyomozás vezetésével megbízott kissé nagyképű, de fantáziátlan Kardos doktor a lefokozás előtt álló Ötvös Csöpit veszi maga mellé, aki nemcsak a Balatonpart legtehetségesebb nyomozója, de kitűnő vitorlázó és sportember is.

A Balatonnál főidény van, ragyog a nyár, nyüzsögnek a külföldi turisták, és a füredi öbölben folyik a vitorlásverseny, amelynek Ötvös nemcsak résztvevője, hanem egyik szervezője is. Csöpi Kardos számára jó szimatú nyomravezetőtárs és egyben testőr, és bizony Kardosnak, melléfogásai miatt – mindkettőre nagy szüksége van.

Kezdetben a nyomozás szálai a helyi galerihez vezetnek, az egyik tag, Vályi révén. Az eszméletre térő Somos tisztelendő is felismerte támadójában egykori szemináriumi évfolyamtársát, Vályit. Csakhamar azonban Vályit csúnya fejsérülésekkel, holtan találják meg a parti nádasba rejtett kocsijában. Előkerül még egy holttest, egy idős horgászé, aki feltehetően szemtanúja volt Vályi meggyilkolásának. Hamarosan egy másik horgász tanúvallomása alapján gyanúba kerül egy meghatározott típusú vitorláshajó és ezzel a nyomozás szálai áttevődnek a vitorlásverseny mezőnyébe. Ötvös, Kardos ügyetlenkedéseiért kárpótlásul kitűnő segítséget kap az idős, „dörzsölt” fagylaltos és annak szemfüles kis unokája személyében. Segítségükkel jut el egy újabb fontos nyomhoz, amely a vitorlásverseny egyik résztvevőjéhez, a bécsi magyarhoz, Soltészhoz vezet. Kardos, miközben folytonosan megbotránkozik Ötvös Csöpi nem egészen szabályos nyomozási módszerein, le akarja tartóztatni Soltészt, de az egérutat nyer. Ötvös azonban hajmeresztő üldözési manőverrel – vízen, szárazon és a levegőben – kézre keríti Soltészt, de az nem hajlandó vallomást tenni. Kardos most már igazán úgy érzi, egyenesben van, nincs szüksége Ötvösre – elköszön tőle.

Pedig Ötvös Csöpi, a fagylaltos kisunokája közreműködésével csak ezután oldja meg végleg a bűntény titkát…

Dialog-go-hand.svg Itt a vége a cselekmény részletezésének!

Szereplők[szerkesztés]

Érdekességek[szerkesztés]

  • Mára már legendás a pofonosztó exzsaru és Kardos doktor kettőse, ám akkoriban még a legtöbben szkeptikusan álltak a bunyós vígjátékhoz. Az egyik legnagyobb problémát az jelentette Bujtor István számára, hogy a gyilkos nem lehetett magyar állampolgár (ilyet egy szocialista hazafi nem tenne!), és a nyelvi akadályok miatt külföldi sem. Így született meg kompromisszumos megoldásként a külföldre szakadt hazánkfia, Soltész karaktere. Így tehát a hatalom a főgonosz személyét illetően nem nézett rossz szemmel, de a produkciónak cselhez kellett folyamodnia azért, hogy elnyerjék a rendőrség támogatását. A forgatás első két hetében egyáltalán nem működtek együtt velük a rendőrök, ám ekkor a gyártásvezető felkérte a film szakértőjének a megfelelő „Belügyminisztériumi Elvtársat”. Neki köszönhetően hamarosan a megyei rendőrkapitánynak is „meglágyult a szíve”, és immáron több rendőrautó működött közre az útlezárásoknál.
  • A filmben (ahogy a későbbi Csöpi-filmekben is) a szereplők szinte mindnyájan becenevet viselnek: Csöpi, Doktor, Szivar, Öcsi, stb. Így elkerülhető volt a folyamatos elvtársozás, ami az akkori belügyes és katonafilmeket sűrűn jellemezte.
  • A pofonosztások mikéntjét a müncheni Bavaria Filmstúdióban lesték el Bujtorék. Azt nem tudni, hogy Bud Spencerék is ezt a módszert alkalmazták-e, mindenesetre a Csöpi-filmekben a német recept honosodott meg. Ez a következő: fogj egy jó nagy darab disznót, vágd félbe, vidd el egy hangstúdióba, pofozd, ahogy csak bírod, majd bolondítsd meg egy kis visszhanggal!
  • A filmben használt sárga Mercedes angol rendszámú és GB országkóddal van ellátva, de jól láthatólag nem jobbkormányos.
  • Az autós üldözési jelenetnél a baleset nem volt betervezve, ezért a forgatókönyvet helyben írták át és történetbe így került bele egy újabb kocsi ellopása is az üldözés folytatásához.[1]
  • A Pogány Madonna szobor egy kitalált műkincs, amelyet gipszből készítettek el. Ez harminc éven keresztül a balatonföldvári Holovits György vitorlázó tulajdonában volt, aki egy vitorlásverseny fődíjaként nyerte el a film után, s később Bujtor István özvegyének ajándékozta. Jelenleg Bujtor István fia, Balázs őrzi a szobrot.[2]
  • A film annyira sikeres volt, hogy a bemutatását követően többen azért keresték fel a tihanyi apátság múzeumát, hogy lássák a Pogány Madonnát. A múzeum vezetői nem győzték sem a látogatóknak, sem a telefonon érdeklődőknek magyarázni, hogy ez csak egy kitalált műkincs volt.[3]
  • Bujtor István azt nyilatkozta egy régebbi tévéműsorban, hogy Bud Spencer javasolta neki, hogy készítsen itthoni környezetben egy Piedonehoz hasonló filmet.[4]

Digitalizálás[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Ötvös Csöpi igazsága – Népszava, 2009. október 13.
  2. ↑ Varga Róbert: A Pogány Madonna legendája - Megtaláltuk a harminc éve eltűnt szobrot veol.hu, 2011. július 10.
  3. ↑ A Magyar Televízió Főtér című műsorának 2006. szeptember 24-i balaton-felvidéki adásában hangzik el.
  4. ↑ Magyar tenger, magyar Bud Spencer Origo.hu, 2008. július 20.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak A Pogány Madonna témában.

Magyar oldalak[szerkesztés]

Külföldi oldalak[szerkesztés]

Ötvös Csöpi- és Kardos doktor-filmek
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=A_Pogány_Madonna&oldid=19771845”