Fekete kökörcsin
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 | ||||||||||||||||||
| Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 10 000 Ft | ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Pulsatilla pratensis subsp. nigricans (Störck) Zämels | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Fekete kökörcsin témájú kategóriát.
|
A fekete kökörcsin (Pulsatilla pratensis subsp. nigricans) a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó mezei kökörcsin (Pulsatilla pratensis) egyik alfaja, illetve egyes szerzők[1] szerint önálló faj (Pulsatilla nigricans). Ismert feketéllő kökörcsin névalakja is.[2] Magyarországon védett, természetvédelmi értéke: 10 000 Ft.
Megjelenése, felépítése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Bókoló, egyesével álló virágai csaknem teljesen feketék (enyhén lilásbíbor színűek). Levelei szeldeltek, szőrözöttek, selymesen borzasak. Sok hosszú, gyapjas, megcsavarodott bibeszállal ékes termése tollforgóra emlékeztet.
Életmódja, termőhelye
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Félszáraz gyepek, sziklagyepek, sztyeppek növénye. Szereti a homokos talajt, a meleg, déli lejtőket, még a futóhomokon is megtelepszik.
Március–áprilisban virágzik. Gyakran nyílik együtt a tavaszi hériccsel és a leánykökörcsinnel. Szőrbóbitás magvait a szél messze röpíti, és azok árvalányhajéhoz hasonlóan, dugóhúzószerűen fúródnak a talajba. Magyarország több tájegységén megtalálható növényfaj, többek között a Cserhátban,[3][4] a Jászságban,[5] a Kisalföldön,[6] a Keszthelyi-fennsíkon,[7] a Pilisben,[8] a Mátrában,[9] valamint a Csombárdi-réten.[10]
Felhasználása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Mérgező növény, de gyógyhatású anyagokat is tartalmaz. Gyógyítottak vele juhhimlőt, de alkalmazták festésre is.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ D. Nagy Éva: Vadvirágok 2. Búvár Zsebkönyvek, Móra, 1976., p. 8.
- ↑ Csapody István – Csapody Vera – Jávorka Sándor: Erdő-mező növényei. Illusztrálta: Csapody Vera. Lektorálta: Priszter Szaniszló. Budapest: Natura. 1980. 96. o. ISBN 963-233-063-3 Készült Jávorka Sándor – Csapody Vera: Erdő-mező virága c. mű anyagának felhasználásával
- ↑ "Adatok a Cserhát flórájához" (PDF). kitaibelia.unideb.hu. Hozzáférés: 2017. március 20.
{{cite web}}: line feed character in|title=at position 17 (súgó) - ↑ "Felhagyott szőlők botanikai és tájtörténeti vizsgálata az Északi-Cserhátban" (PDF). kitaibelia.unideb.hu. Hozzáférés: 2017. március 20.
- ↑ "A Jászság flórája" (PDF). kitaibelia.unideb.hu. Hozzáférés: 2017. március 20.
- ↑ "A Kisalföldi meszes homokpuszta növényélete – egykor és ma. 100 éve jelent meg Polgár Sándor első leírása a győri homoki sztyeppvidékről" (PDF). kitaibelia.unideb.hu. Hozzáférés: 2017. március 20.
{{cite web}}: line feed character in|title=at position 60 (súgó) - ↑ "A Gyötrős-tető (Keszthelyi-hegység) védett növényei" (PDF). kitaibelia.unideb.hu. Hozzáférés: 2017. március 20.
- ↑ "A Pilis északi területének természeti értékei" (PDF). termeszetvedelem.hu. Hozzáférés: 2017. március 20.
- ↑ "Adatok a Mátra és környéke edényes flórájának ismeretéhez" (PDF). kitaibelia.unideb.hu. Hozzáférés: 2017. március 20.
{{cite web}}: line feed character in|title=at position 46 (súgó) - ↑ "Csombárdi-rét Természetvédelmi Terület" (PDF). Duna-Dráva Nemzeti Park. 2015. szeptember 23. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2018. április 17.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Az első hazai vadvirágok
- Dr. Endrédi írása
- D. Nagy Éva: Vadvirágok 2. Búvár Zsebkönyvek, Móra, 1976., p. 8.
