Beszédes József

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Beszédes József
Beszédes József.jpg
Életrajzi adatok
Született 1787. február 12.
Magyarkanizsa
Elhunyt 1852. február 28. (65 évesen)
Dunaföldvár
Nemzetiség magyar
Gyermekek Beszédes Kálmán
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
Mérnöki Intézet
Pályafutása
Jelentős munkái a fehér-körösi Nádor-malomcsatorna
Akadémiai tagság Magyar Tudományos Akadémia levelező tag
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Beszédes József témájú médiaállományokat.
Beszédes József szobra Siófokon (Vígh Tamás alkotása – 1963)

Beszédes József (Magyarkanizsa, 1787. február 12.Dunaföldvár, 1852. február 28.): vízépítő mérnök, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Életpályája[szerkesztés]

Beszédes Kálmán festőművész apja. Tanulmányait Egerben és Pesten a Mérnöki Intézetben végezte. 1813-ban szerzett oklevelet. Kidolgozta egy Kolozsvártól Gratzig hajózható csatorna építésének tervét. 1836-ban a Helytartótanácshoz beterjesztette a Sebes-Körös és a Berettyó mocsárainak kiszárítására vonatkozó elképzeléseit. 1827–1828-ban a linz-budweisi vasút megbízásából vízrendezési munkálatokat végzett. Széchenyi Istvánnal elhajózott a Dunán Galacig, és onnan Konstantinápolyba. Megszervezte a reformkor nagy vízügyi átalakítási munkálatait. Széchenyi István kezdeményezésére az országgyűlés 1840-ben törvényt hozott a Beszédes által elképzelt Duna–Tisza-csatorna építéséről. Bár a kivitelezésre egy részvénytársaság alakult, a tervet ért támadások miatt a tőke megvonta támogatását, így a csatorna építése lekerült a napirendről. Beszédes vasúti mérnökként is működött, a linz-budweisi lóvasút és a Magyar Középponti Vasút építésében is részt vett. Sokat tett a magyar nyelvű műszaki irodalom megalapozásáért. Dunaföldváron temették el.

Vízrendezési munkái[szerkesztés]

Szobra Dunaföldváron
  • vízrendezési munkálatok Tolna, Veszprém, Komárom, Pozsony és Nyitra vármegyékben (1814–1816).
  • a Sárvíz, a Kapos és a Sió szabályozása, beleértve a folyóvölgyeket (1816–1825),
  • a Duna szabályozása, egységes árvédelmi töltések építése a Baja és Báta közötti szakaszon (1820–1825 között). A korában páratlan méretű munka 120 000 hold ármentesítését biztosította, s a Sárköz gazdasági felemelkedésének alapjává vált.
  • vízrendezés Ausztriában a linz-budweisi vasútvonal kitűzésével összefüggésben,
  • a fehér-körösi Nádor-malomcsatorna (Arad vármegyében) mint az első, kizárólag ipari célú csatorna létesítése.

Meg nem valósult tervei[szerkesztés]

  • Elsőként vetette fel az Al-Duna-szabályozás gondolatát;
  • egy mély bevágású, több célú Duna–Tisza-csatorna terve;
  • a Balaton vízszínének leszállítására,
  • a Fertő és a Hanság vízrendezésére vonatkozó terve;
  • a Felső-Tisza-völgy árvédelmét szolgáló kerecsen-komorói átmetszés terve.

Emlékezete[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Beszédes József Általános Iskola honlapja
  2. szerk.: Töttős Gábor: Dunaföldvár története az őskortól napjainkig. Dunaföldvár: Part–Oldalak Kulturális Egylet, 243. o (2002). ISBN 963-00-9434-7 

Források[szerkesztés]