Sentinel–2
| Sentinel–2 | |
.jpg) | |
| Űrügynökség | Európai Űrügynökség |
| Gyártó |
|
| Típus | Földmegfigyelő műhold |
| Küldetés | |
| Indítás dátuma | Sentinel–2A: 2015. június 23. Sentinel–2B: 2017. március 7. |
| Indítás helye | Guyana Űrközpont |
| Hordozórakéta | Vega |
| Élettartam | 7 év |
| Tömeg | 1140 kg |
| Pályaelemek | |
| Pálya | napszinkron |
| Pályamagasság | 786 km |
| Inklináció | 98,5° |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Sentinel–2 az európai Kopernikusz program nagy felbontású, multispektrális szenzorokkal felszerelt földmegfigyelő műholdjai. A két egymással 180°-os szöget bezáró napszinkron pályán keringő műholdpár tagjai a 2015. június 23-án és a 2017. március 7-én felbocsátott Sentinel–2A és Sentinel–2B.
Küldetés[szerkesztés]
A misszió célja, hogy információt nyújtson a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és az élelmezésbiztonság számára. Emellett a műholdak a felszínborítás változását, a Föld erdőinek monitorozását végzik, valamint a tavak és tengerparti vizek szennyeződését, árvizek elöntéseit, vulkáni tevékenységek és földmozgások okozta károkat képesek térképezni.[1] Ezáltal jelentősen hozzájárulnak a Kopernikusz program klímaváltozás, szárazföld monitoring, veszélyhelyzet-kezelés valamint a biztonsági alkalmazások tematikus területei által biztosított adatok és információk előállításához.[2]
Története[szerkesztés]
A Sentinel–2 az Európai Űrügynökség (ESA), az Európai Bizottság, az ipar, a szolgáltatók és a felhasználók közötti szoros együttműködés eredménye. Az Airbus Defence and Space vezette közel 60 tagból álló konzorcium tervezte és építette, a francia űrügynökség a CNES biztosította az űrfelvételek minőségét és a DLR German Aerospace Centre fejlesztette az optikai kommunikációt az adatok Földre történő visszaküldéséhez.[3] A Sentinel–2A és Sentinel–2B műholdat is a Francia Guyanaban található Kourunál fekvő Guyana Űrközpontból bocsátották fel az űrbe Vega hordozórakéta segítségével, az előbbit 2015. június 23-án, míg az utóbbit 2017. március 7-én.
Jellemzői[szerkesztés]
A műholdakat 7 éves életciklusra tervezték, de az energiaellátás és a hajtóanyagok lehetővé teszik a 12 éves élettartamot is. A déli szélesség 56° és északi szélesség 84° közötti területet képesek felvételezni. A felvételeket 290 km szélességű sávban készítik, és egy eszköz 10 naponta biztosít ismételt fedést ugyanarról a területről, ami két műhold estén már 5 napos időbeli felbontást jelent. A MultiSpectral Instrument (MSI) szenzor 13 spektrális sávban 10–60 m közötti térbeli felbontásban felvételez.[4]
Szenzorok[szerkesztés]
A push–broom technológiára alapuló MultiSpectral Instrument (MSI) szenzort a francia Airbus Defence and Space építette. A push-broom szenzorok a képi információt a haladási pályájuk sávjában soronként gyűjtik, és a műhold előrehaladásával újabb sorok kerülnek felvételezésre.[5] A tervezésekor a széles sávban, nagy térbeli és spektrális felbontással végzett képkészítést tartották szem előtt. A műholdon elhelyezett szenzor a látható fény, a közeli infravörös és a közepes infravörös tartományokban készít képeket.[6] A felvételek radiometrikus felbontása 12-bit, azaz 4096 szürkeségi érték tárolására képes.
| Sentinel sávok | Sentinel–2A | Sentinel–2B | |||
|---|---|---|---|---|---|
| Hullámhossz közepe (nm) | Sávszélesség (nm) | Hullámhossz közepe (nm) | Sávszélesség (nm) | Térbeli felbontás (m) | |
| Sáv 1 (Tengerparti aeroszol) | 442,7 | 21 | 442,3 | 21 | 60 |
| Sáv 2 (Kék) | 492,4 | 66 | 492,1 | 66 | 10 |
| Sáv 3 (Zöld) | 559,8 | 36 | 559,0 | 36 | 10 |
| Sáv 4 (Vörös) | 664,6 | 31 | 665,0 | 31 | 10 |
| Sáv 5 (Vörös él) | 704,1 | 15 | 703,8 | 16 | 20 |
| Sáv 6 (Vörös él) | 740,5 | 15 | 739,1 | 15 | 20 |
| Sáv 7 (Vörös él) | 782,8 | 20 | 779,7 | 20 | 20 |
| Sáv 8 (Közeli infravörös) | 832,8 | 106 | 833,0 | 106 | 10 |
| Sáv 8a (Keskeny közeli infravörös) | 864,7 | 21 | 864,0 | 22 | 20 |
| Sáv 9 (Vízpára) | 945,1 | 20 | 943,2 | 21 | 60 |
| Sáv 10 (Közepes infravörös) | 1373,5 | 31 | 1376,9 | 30 | 60 |
| Sáv 11 (Közepes infravörös) | 1613,7 | 91 | 1610,4 | 94 | 20 |
| Sáv 12 (Közepes infravörös) | 2202,4 | 175 | 2185,7 | 185 | 20 |
Az űrfelvételek letöltése[szerkesztés]
A műholdképek bárki számára hozzáférhetők és ingyenesen letölthetők a Copernicus Open Access Hub[7]-ról. A felvételek 100 km × 100 km-es csempékben (granules), UTM WGS84 vetületi rendszerben érhetők el. Ezek az adatok a felhasználók számára kétféle feldolgozottsági szinten állnak rendelkezésre:
- Level–1C (MSIL1C) termék geometriai korrekciójához 2021. márciusától a Copernicus DEM GLO–90m digitális felszínmodellt használják.[8] A pixelértékeket a légkör tetején mért reflektanciába (Top-Of-Athmosphere reflectances) számítják át. A spektrális sávok felhőmaszkkal és ECMWF (Középtávú Időjárás-előrejelzések Európai Központja) adatokkal együtt tölthetők le.[9]
- Level–2A (MSIL2A) termék esetében a Level–1C pixelértékeit felszíni reflektanciába (Bottom Of Athmosphere) számítják át. A feldolgozás két lépésből áll, az elsőben egy osztályozás segítségével felhő, felhőárnyék, növényzet, talaj/sivatag, víz, hó, stb, kategóriákba sorolják a képelemeket. A másodikban pedig a légkör tetején mért reflektanciát felszíni reflektanciává konvertálják a LIBRADTRAN modell segítségével. Állandó termékként 2018. márciusától érhető el.[10]
A további Level–0, Level–1A, Level–1B termékek nem hozzáférhetők a felhasználók számára.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Introducing Sentinel-2 (ESA). (Hozzáférés: 2021. április 13.)
- ↑ A Kopernikusz rövid ismertetése. (Hozzáférés: 2021. április 14.)
- ↑ eoPortal Directory. (Hozzáférés: 2021. április 20.)
- ↑ Sentinel–2 (Earth Observing System). (Hozzáférés: 2021. április 24.)
- ↑ MultiSpectral Instrument leírása. (Hozzáférés: 2021. április 24.)
- ↑ a b MultiSpectral Instrument szenzor. (Hozzáférés: 2021. április 15.)
- ↑ Copernicus Open Access Hub. (Hozzáférés: 2021. április 21.)
- ↑ Sentinel definíciók. (Hozzáférés: 2021. április 22.)
- ↑ Sentinel–2 Level–1C termék. (Hozzáférés: 2020. április 23.)
- ↑ Sentinel–2 Level–2A termék. [2021. április 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. április 23.)
