Balatoni viharjelző szolgálat

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A balatonszemesi kikötő viharveszélyt jelző fényjelző berendezései

A balatoni viharjelző szolgálat az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) vihar-előrejelző és viharjelző rendszere a Balatonon. A szolgálat központja az OMSZ Siófoki Viharelőrejelző Obszervatóriumában van, és a viharhelyzetről való tájékoztatást a tó partja mentén elhelyezett 31 stabil és további 16 mobil fényjelző lámpaegységből álló hálózat is segíti. A viharjelző szolgálat minden év április elseje és október harmincegyedike között üzemel. Tevékenységére a jogszabályi felhatalmazást a többször módosított 46/2001. (XII. 27.) BM rendelet adja.[1][2][3][4][5][6][7]

Története[szerkesztés]

1934. július 8-án Dr. Hille Alfréd[8] repülő ezredes, meteorológus kezdeményezésére kormányzati döntés alapján, indult meg a balatoni viharjelzés. Kezdetben 15 riasztó állomásból állt a rendszer. A vihar közeledtét viharágyúkkal és árbocokra felhúzható piros színű viharjelző kosarakkal jelezték. A szolgálatot a Magyar Vöröskereszt Egylet Önkéntes Motoros Testületének balatoni osztálya alakította meg Siófokon mint „vízből mentő szolgálat”.[3] Zách Alfrédnak, az Országos Meteorológiai Intézet igazgatóhelyettesének ötlete alapján kezdődött el a viharjelzés a második világháborút követően, amely 1951. június 30-án indult újra és május 15-tôl szeptember 15-ig működött a nyaralóidényben. Erôs szélre sárga, viharveszélyre piros jelzőrakéták figyelmeztették a vitorlásokat és a fürdőzőket. Ez a megoldás egészen az 1980-as évek közepéig működött. 1988-tól távvezérelt fényjelzô berendezések rendszere váltotta fel a rakétázást. 2012 óta a Balatont a viharjelzések kiadásának szempontjából 3 medencére osztották, így csak a viharhoz valóban közeli területeken kell időlegesen korlátozni a vízen tartózkodást.

Viharjelzési fokozatok[szerkesztés]

A többször módosított 46/2001. (XII. 27) BM rendelet alapján a Balatonon április 1-től október 31-ig vihar-előrejelző és viharjelző szolgálat működik.[9]

  • Alapfok - ha a jelzőrendszer alapon van, akkor a legerősebb széllökések a következő órákban várhatóan nem haladják meg az erős, 40-45 km/h sebességet. Nincs jelzés a viharjelző berendezéseken.
  • Wayside Signal Yellow.svg Elsőfokú viharjelzés - esetén a szél várhatóan erősebb lesz, mint 45 km/h, azonban nem haladja meg a 60 km/h sebességet, a viharjelző berendezés lámpái percenként 45-ször sárga villogó fénnyel villannak fel.
  • Wayside Signal Yellow.svgWayside Signal Yellow.svg Másodfokú viharjelzés - esetén már viharos – 65 km/h-t meghaladó – szél várható, a viharjelző berendezés lámpái percenként 90-szer sárga villogó fénnyel villannak fel.[10]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 46/2001. (XII. 27.) BM rendelet. Hatályos jogszabályok gyűjteménye. Wolters Kluwer, 2014. július 8. (Hozzáférés: 2014. július 8.)
  2. Viharjelző rendszerek. Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület. [2014. május 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 8.)
  3. a b Szirénák, ágyúk, kosarak - 80 éves a balatoni viharjelzés. Somogyi Hírlap, 2014. július 8. (Hozzáférés: 2014. július 8.)
  4. Balatoni időjárás. Országos Meteorológiai Szolgálat. (Hozzáférés: 2014. július 8.)
  5. BM OKF - Viharjelző rendszerek. BM Országos Katasztrófavédelemi Főigazgatóság. (Hozzáférés: 2014. július 8.)
  6. Balatoni- és velencei-tavi vihar - előrejelzés. Sulinet Tudásbázis. (Hozzáférés: 2014. július 8.)
  7. 80 éves a balatoni viharjelzés. SióPort, 2014. július 7. [2014. július 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 8.)
  8. Koszorúzás a balatoni viharjelzés elindítójának tiszteletére (met.hu), hirbalaton.hu
  9. Balatoni viharjelzés, youtube.com
  10. Balatoni viharjelzések értelmezése, zanka.hu

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]