Vízminőség

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A víz minősége kulcsfontosságú kérdés. A minősítéshez szükséges egy minta, amelyet a helyszínen vagy akkreditált laboratóriumokban ellenőriznek. A méréseket követően értékelik a vizsgált mintákat. A víz vizsgálata természettudományos vizsgálat.

A vizek minősítése gyakorlati szempontból lehet[szerkesztés]

  • Ivóvíz
  • Ipari víz
  • Öntöző víz
  • Közlekedés (hajózás)
  • Fürdés

A vízvizsgálatokat szabvány szerint végzik, amelyet a felhasználás jellege szab meg. A vizsgálatokat lehet felszíni vagy felszín alatti vizekből előírásnak megfelelő gyakorisággal venni. Ezeket a követelményrendszer szerint feldolgozni. Ezt követően sorolják be különböző osztályokba.

A felszíni vizeket minőségük és mennyiségük szerint térképen ábrázolják. A térképen található adatok: a vízhozam, minőségi osztály, szennyező anyagok stb. Nagy természetes felszíni vizeink adatait naponta közli az Országos Vízjelző Szolgálat (hydroinfo).

A vízvizsgálatokat fizikai, kémiai, bakteriológiai, biológiai tulajdonságok határozzák meg.

A vízminőség-védelmi feladatokat ellátó Országos Vízügyi Hivatal (OVH) létrehozta vízminőség-védelmi szervezetét, melynek keretében kialakította a vízminőségi kárelhárítási szolgálatot is mind országos, mind területi szinten.

Az ANTSZ a természetes víztesteken kijelölt – adott szervezet által üzemeltetett, természetes fürdőhelyekről származó – fürdővíznek vízminőségi adatait ellenőrzi, a vízminőség ellenőrzésére – a szezon előtt – állapítják meg a monitoring naptárat, amely havi (pontos) vizsgálati időpontokat rögzít. Ez alapján történik– az egybefüggő víztesten működő több fürdőhely tekintetében egyetlen – mintából a laboratóriumi vizsgálat. Általános érvényű a 31/2004. (XII. 30.)KvVM rendelet.

Befolyásoló tényezők[szerkesztés]

A víz biológiai minősítése[szerkesztés]

  • Halobitás: a víz biológiai szempontból fontos szervetlen kémiai tulajdonságainak összessége.
  • Szaprobitás: a vízben lévő holt szerves anyagok lebontásának mértéke.
  • Toxicitás: mérgezőképesség
  • Trofitás: az elsődleges növényi szervesanyag-termelés intenzitása a vízben.

Kategóriák[szerkesztés]

A védelmi területeket I-VI. Kategóriákba sorolják. A határértéket ezekre határozzák meg szennyező, illetve toxikus anyagonként.

  • I. Kiemelt vízminőség védelmi területek,
  • II. Ivóvízbázisok és üdülőterületek
  • III Ipari területek.
  • IV. Öntözővíz-bázisok
  • V. Duna és Tisza kiemelt szakaszai mellékvízfolyások nélkül
  • VI. Egyéb területek

Lásd még[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]