Cartagena (Kolumbia)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Cartagena
Cartagena
Cartagena
Cartagena címere
Cartagena címere
Cartagena zászlaja
Cartagena zászlaja
Becenév: La Ciudad Heroica („A hősies város”), La Ciudad Amurallada („A körbefalazott város”), La Capital Romántica de América („Amerika romantikus fővárosa”).
Közigazgatás
Ország Kolumbia
Megye Bolívar
Alapítás éve 1533.
Népesség
Teljes népesség 1 036 412 fő (2018)[1]
Agglomeráció1 240 000 fő
Földrajzi adatok
Terület572 km²
IdőzónaCOT (UTC-5)
Elhelyezkedése
Cartagena (Kolumbia)
Cartagena
Cartagena
Pozíció Kolumbia térképén
é. sz. 10° 24′, ny. h. 75° 30′Koordináták: é. sz. 10° 24′, ny. h. 75° 30′
Cartagena (Bolívar megye)
Cartagena
Cartagena
Pozíció Bolívar megye térképén
Cartagena honlapja

Cartagena de Indias (röviden Cartagena) Kolumbia ötödik legnagyobb városa, az ország északi részén, a Karib-tenger partján. Bolívar megye székhelye.[2]

Kikötőváros, gazdasági és kulturális központ. Iparában kiemelkedik a petrolkémiai ipar.

Az óvárosa[szerkesztés]

Cartagena fallal övezett óvárosát és erődjét az UNESCO 1984-ben a kulturális világörökség részévé nyilvánította. Cartagena rendelkezik a legkiterjedtebb erődítménnyel Dél-Amerikában.[3]

Az óváros három városrészre osztható:

  • San Pedro (San Sebastian és Santa Catalina), a székesegyházzal és andalúziai stílusú palotákkal;
  • San Diego, ahol a kereskedők és a középosztály éltek;
  • Gecsemané negyed

Története[szerkesztés]

A Cartagena környéki indián települések i. e. 4000-ig vezethetők vissza. 1533-ban a spanyol Pedro de Heredia alapította a mai város elődjét, ami a spanyolországi Cartagena után kapta a nevét, de hogy megkülönböztessék a két várost, ez a település a Cartagena de Poniente, azaz Nyugati Cartagena nevet kapta. A főként a francia és angol támadás elleni védelemként a 16. századtól kezdve kiépült erődítmény ellenére 1697-ben Pointis bárója hatalmas pusztítást okozott a városban. Az inkvizíció első szerzetesei 1610-től kezdve érkeztek meg Cartagenába. Később több alkirály is rövidebb ideig itt tartózkodott, például Sebastián de Eslava is, aki 10 éven át kormányozta Új-Granada alkirályságát.

Miután 1811. november 11-én kikiáltották az ország függetlenségét, még hosszú időnek kellett eltelnie, míg sikerült a függetlenséget a gyakorlatban is megvalósítani. A háborúk során Cartagena is több összecsapás helyszíne volt, amelyek közül kiemelkedik az 1815-ös spanyol Pablo Morillo-féle ostrom, ahol a védők több mint 3 hónapon át hősiesen védekeztek.[4]

Panorámák[szerkesztés]

Cartagena tengerpartja
Cartagena tengerpartja
Cartagena
Cartagena

Filmművészet[szerkesztés]

1981-ben itt forgatták a Banános Joe filmet.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://www.dane.gov.co/files/investigaciones/poblacion/proyepobla06_20/ProyeccionMunicipios2005_2020.xls
  2. A település honlapja (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2014. június 21.)
  3. Cartagena az UNESCO oldalán. (Hozzáférés: 2014. június 21.)
  4. Historia de Cartagena (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2014. június 21.)

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Cartagena (Kolumbia) témájú médiaállományokat.