Csigaforgató

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Csigaforgató
Haematopus ostralegus He.jpg
Természetvédelmi státusz
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Lilealakúak (Charadriiformes)
Család: Csigaforgatófélék (Haematopodidae)
Nem: Haematopus
Faj: H. ostralegus
Tudományos név
Haematopus ostralegus
Linnaeus, 1758
Szinonimák

Európai csigaforgató

Elterjedés
Haematopus ostralegus distr.png
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Csigaforgató témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Csigaforgató témájú médiaállományokat és Csigaforgató témájú kategóriát.

A csigaforgató vagy európai csigaforgató (Haematopus ostralegus) a madarak osztályának lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe, ezen belül a csigaforgatófélék (Haematopodidae) családjába tartozó faj.[1][2]

A Feröer-szigetek nemzeti madara.[3]

Rendszerezése[szerkesztés]

A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban.[4]

Alfajai[szerkesztés]

  • Haematopus ostralegus buturlini Dementiev, 1941
  • Haematopus ostralegus longipes Buturlin, 1910
  • Haematopus ostralegus osculans Swinhoe, 1871
  • Haematopus ostralegus ostralegus Linnaeus, 1758[2]

Előfordulása[szerkesztés]

Európában a tengerpartok mentén, Izlandon és a Brit-szigeteken, Ázsiában a Fekete-tengertől Kínáig, Kamcsatkáig honos. A természetes élőhelye sziklás, homokos és kavicsos tengerpartok, valamint sós mocsarak, szikes tavak, édes vizű folyók és tavak. Vonuló faj.[5]

Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés]

Magyarországon ritka vendég, elsősorban április-május és augusztus-szeptember hónapokban.[6]

Megjelenése[szerkesztés]

Testhossza 40–45 centiméter, szárnyfesztávolsága 80–86 centiméteres, testtömege pedig 240–276 gramm közötti.[6] Feje, nyaka és háti része fekete, hastájékon fehér. Csőre, szemgyűrűje és lába vörös.

Táplálkozás
és repülés közben

Életmódja[szerkesztés]

Költőhelyén parti csigákkal, fövényférgekkel, kagylókkal, tengerisünökkel, apró rákokkal és rovarokkal táplálkozik. A kagylók héját lapított csőrével nyitja fel. Megeszi a vízicsigákat és puhatestűeket is.

Szaporodása[szerkesztés]

Talajra, kisebb mélyedésbe rakja kövekkel , levelekkel , fűszálakkal kis kagylóhéjakkal kibélelt fészkét. Fészekalja 2-4 tojásból áll, a második költésekor általában már csak 2 tojást tojik. A fiókák 24-28 nap után kelnek ki a tojásból, a szülők még 4-5 hetes korukig gondoskodnak róluk.[6]

A kezdetleges fészek tojásokkal
egy csibe
és egy fiatal példány

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma viszont csökkenő. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján mérsékelten fenyegetett fajként szerepel.[5] Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25 000 Ft.[6]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2019. március 24.)
  2. a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2019. március 24.)
  3. Birds in the Faroe Islands, 2011. július 14.
  4. Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2019. március 24.)
  5. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2019. március 24.)
  6. a b c d Az MME Monitoring Központjának adatlapja. (Hozzáférés: 2017. március 12.)

További információk[szerkesztés]