Ugrás a tartalomhoz

Tengerisünök

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tengerisünök
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Alország: Valódi szövetes állatok (Eumetazoa)
Csoport: Kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateria)
Főtörzs: Újszájúak (Deuterostomia)
Törzs: Tüskésbőrűek (Echinodermata)
Altörzs: Echinozoa
Osztály: Tengerisünök (Echinoidea)
(Leske, 1778)
Alosztályok, öregrendek és rendek:
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Tengerisünök témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Tengerisünök témájú médiaállományokat és Tengerisünök témájú kategóriát.

A tengerisünök (Echinoidea) a tüskésbőrűek egyik fiatal osztálya.

Származásuk, elterjedésük

[szerkesztés]

Körülbelül 1000 fajukat ismerjük; a világ minden tengerében akad belőlük.

Megjelenésük, felépítésük

[szerkesztés]

Testük gömbölyded. Méretük változatos — legkisebb fajuk, a Clypeasteroida rend Fibulariidae családjába sorolt Echinocyamus scaber mindössze 6 mm hosszú.[1]

A tüskésbőrűekre jellemző meszes, mezodermális eredetű belső vázlemezek ebben az osztályban egységes belső mészvázzá forrtak össze. A mészváz a tengerisünök szimmetrikus váza. Ezen vannak a tüskék és a pedicelláriák, azaz a tüskék között növő fogókarocskák. A mészváz tetején van a végbélnyílás, az alján pedig egy 1–2 cm-es lyuk.

Szájszervük elnevezésére az „Arisztotelész lámpása” nevet használják.

Életmódjuk, élőhelyük

[szerkesztés]

Egyes fajaik a tenger fenekén mászkálnak, mások homokba, kőbe fúrják magukat. Szájnyílásuk lefelé, végbélnyílásuk fölfelé áll. Moszatokat, szerves törmeléket és állatokat egyaránt esznek.

Felhasználásuk

[szerkesztés]

A nemi mirigyeikben található eikozapentaénsav szív- és érrendszeri betegségek kezelésére alkalmas.

Rendszertani felosztásuk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Kapcsolódó cikkek

[szerkesztés]

Képek

[szerkesztés]