Jersey Bailiffség

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Koordináták: é. sz. 49° 13′ 00″, ny. h. 2° 07′ 57″

Jersey
Bailiwick of Jersey
Bailliage de Jersey
Jersey zászlaja
Jersey zászlaja
Jersey címere
Jersey címere
Nemzeti himnusz: God Save the Queen
Nemzeti dal: Ma Normandie
Jersey in its region.svg

Fővárosa Saint Helier
é. sz. 49° 11′ 24″, ny. h. 2° 06′ 36″
Államforma Közvetlenül a brit korona alá tartozik
Vezetők
Királynő II. Erzsébet brit királynő
Kormányzó Sir John Cheshire
Hivatalos nyelv angol, francia (Jerriais)
Népesség
Népszámlálás szerint105 500 fő (2017)[1][2][3] +/-
Rangsorban205
Becsült97 857[4] fő (2011. március)
Rangsorban205
Földrajzi adatok
Terület118,2 km²
Időzóna
(UTC0)
Egyéb adatok
Pénznem Jersey-i font (JEP)
Nemzetközi gépkocsijel GBJ
Hívószám 44-1534
Segélyhívó telefonszám 112
Internet TLD.je
Elektromos csatlakozó BS 1363
Közlekedés iránya bal
A Wikimédia Commons tartalmaz Jersey témájú médiaállományokat.

Jersey-islands.png

A Jersey Bailiffség Jersey szigetéből és több lakatlan szigetből álló brit koronafüggőség. Nem tagja az Európai Uniónak.

Földrajz[szerkesztés]

A Jersey Bailiffséghez az alábbi szigetek tartoznak:

Történelem[szerkesztés]

A Csatorna-szigetek az i. e. 8000 körül enyhülni kezdő késői jégkorszak alatt végbemenő tengerszint emelkedés előtt, a kontinentális szárazföldhöz tartozott. Ennek megfelelően már korán benépesültek a szigetcsoport tagjai. A földművelés jelenlétéről ma 15 dolmen és néhány menhir tanúskodik. Eredetileg minden Csatorna-sziget a normandiai herceg felségterületéhez tartozott. Hódító Vilmos herceg 1066-ban elfoglalta Angliát. 1204-ben az angol királyok lemondtak a normandiai hercegségről, a Csatorna-szigetek kivételével.

A kereskedelem volt a gazdaság alapja, amit elősegített az Anglia és Franciaország közötti semlegesség. Az élet a mezőgazdaságon, malomiparon, halászaton, hajógyártáson és posztógyártáson nyugodott egészen addig, amíg a szállítás 19. századi fejlődése meg nem indította a sziget idegenforgalmát.

1940-ben a mintegy 30 ezer főnyi lakosságot kitelepítették, mielőtt a második világháború idején a németek elfoglalták Jersey szigetét. Ezekből az időkből származnak a part mentén található erődítmények és egy kényszermunkások által épített kórház is, melyben a harcban megsebesült katonákat ápolták. A normandiai partraszállás folyamán a sziget sértetlen maradt. Hivatalos közlés szerint, nem akartak időt pocsékolni az apró sziget felszabadítására, mások mélyebbre ható államjogi és politikai okokra gyanakodtak. Így fordulhatott elő, hogy a szigeten lévő német katonák csak a háború végeztével kapituláltak (1945. május 9.).

Gerald Durrell 1959-ben itt alapította híres állatkertjét.

Gazdaság[szerkesztés]

Gazdasági életének alapjai a turizmus és a kereskedelem. Világhíres jó minőségű krumplijáról aminek termesztése a mezőgazdaság 80%-át jelenti. A sziget legtöbb bevétele a nemzetközi pénzügyi szolgáltatásokból származik, az alacsony adók és a vámmentesség népszerűvé tette a befektetők számára. Az utóbbi években pedig a könnyűipari és az elektronikai ipart fejlesztették.

Népesség[szerkesztés]

Lakossága 90 ezer fő, angolok és franciák (normann leszármazottak). Kb. 40 ezer a vendégmunkás, akik főleg lengyelek és portugálok.

Az angol mellett a francia nyelvet is beszélik.

Közlekedés[szerkesztés]

A Jersey-i repülőtér forgalmas repülőtér.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Bailiwick of Jersey
A Wikimédia Commons tartalmaz Jersey Bailiffség témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]