Jersey Bailiffség

Jersey
Bailiwick of Jersey Bailliage de Jersey
Jersey zászlaja Jersey címere
Nemzeti himnusz: God Save the King Nemzeti dal: Ma Normandie
Fővárosa	Saint Helier
é. sz. 49° 11′ 24″, ny. h. 2° 06′ 36″49.19, -2.11
Államforma	Közvetlenül a brit korona alá tartozik
Vezetők
Király	III. Károly brit király
Kormányzó	Sir John Cheshire
Hivatalos nyelv	angol, francia (Jerriais)
Népesség
Népszámlálás szerint	105 500 fő (2017)
Rangsorban	205
Becsült	97 857 fő (2011. március)
Rangsorban	205
Földrajzi adatok
Terület	118,2 km²
Időzóna	UTC±00:00 greenwichi középidő nyugat-európai idő UTC+01:00 Europe/Jersey (UTC0)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Pénznem	Jersey-i font (JEP)
Nemzetközi gépkocsijel	GBJ
Hívószám	44-1534
Segélyhívó telefonszám	112
Internet TLD	.je
Elektromos csatlakozó	BS 1363
Közlekedés iránya	bal
A Wikimédia Commons tartalmaz Jersey témájú médiaállományokat.

A Jersey Bailiffség Jersey szigetéből és több lakatlan szigetből álló brit koronafüggőség. Nem tagja az Európai Uniónak.

Földrajz

A Jersey Bailiffséghez az alábbi szigetek tartoznak:

• Ecréhous
• Jersey
• Les Dirouilles
• Minquiers
• Pierres de Lecq

Történelem

A Csatorna-szigetek az i. e. 8000 körül enyhülni kezdő késői jégkorszak alatt végbemenő tengerszint emelkedés előtt, a kontinentális szárazföldhöz tartozott. Ennek megfelelően már korán benépesültek a szigetcsoport tagjai. A földművelés jelenlétéről ma 15 dolmen és néhány menhir tanúskodik. Eredetileg minden Csatorna-sziget a normandiai herceg felségterületéhez tartozott. Hódító Vilmos herceg 1066-ban elfoglalta Angliát. 1204-ben az angol királyok lemondtak a normandiai hercegségről, a Csatorna-szigetek kivételével.

A kereskedelem volt a gazdaság alapja, amit elősegített az Anglia és Franciaország közötti semlegesség. Az élet a mezőgazdaságon, malomiparon, halászaton, hajógyártáson és posztógyártáson nyugodott egészen addig, amíg a szállítás 19. századi fejlődése meg nem indította a sziget idegenforgalmát.

1940-ben a mintegy 30 ezer főnyi lakosságot kitelepítették, mielőtt a második világháború idején a németek elfoglalták Jersey szigetét. Ezekből az időkből származnak a part mentén található erődítmények és egy kényszermunkások által épített kórház is, melyben a harcban megsebesült katonákat ápolták. A normandiai partraszállás folyamán a sziget sértetlen maradt. Hivatalos közlés szerint, nem akartak időt pocsékolni az apró sziget felszabadítására, mások mélyebbre ható államjogi és politikai okokra gyanakodtak. Így fordulhatott elő, hogy a szigeten lévő német katonák csak a háború végeztével kapituláltak (1945. május 9.).

Gerald Durrell 1959-ben itt alapította híres állatkertjét.

Gazdaság

Gazdasági életének alapjai a turizmus és a kereskedelem. Világhíres jó minőségű krumplijáról aminek termesztése a mezőgazdaság 80%-át jelenti. A sziget legtöbb bevétele a nemzetközi pénzügyi szolgáltatásokból származik, az alacsony adók és a vámmentesség népszerűvé tette a befektetők számára. Az utóbbi években pedig a könnyűipari és az elektronikai ipart fejlesztették.

Népesség

Lakossága 90 ezer fő, angolok és franciák (normann leszármazottak). Kb. 40 ezer a vendégmunkás, akik főleg lengyelek és portugálok.

Az angol mellett a francia nyelvet is beszélik.

Közlekedés

A Jersey-i repülőtér forgalmas repülőtér.

Források

• Midi világatlasz (Nyír Karta & Topográf, 2004) ISBN 963-9516-63-5

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Jersey Bailiffség témájú médiaállományokat.

• Turizmus (angolul)
• Információk a Csatorna-szigetekről (németül)
• Hivatalos oldal (angolul)
• Ez Jersey Archiválva 2020. december 9-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul)

Kapcsolódó szócikkek

• A Brit-szigetek terminológiája